2019. december 11. 15:00

Anjou-kori töredékeket, a barokk palota homlokzatának részleteit és a Hauszmann-kori padló burkolatának lenyomatait találták meg a szakemberek a Budavári Palota déli összekötő épületszárnyában lévő egykoron díszes, reprezentatív Szent István-teremben és környezetében.

Falkutatással folytatódik a déli összekötő szárny és az abban található Szent István-terem felújításának előkészítése a budai Várban. A többi között Anjou-kori töredékeket, a barokk palota homlokzatának részleteit és a Hauszmann-kori padló burkolatának lenyomatait találták meg a szakemberek a Budavári Palota déli összekötő épületszárnyában lévő egykoron díszes, reprezentatív teremben és környezetében – közölte a Várkapitányság Nonprofit Zrt. 

A Szent István-terem helye jelenleg (Fotó: Várkapitányság Nonprofit Zrt.)

A Szent István-termet is magába foglaló épületszárnyat a Nemzeti Hauszmann Program keretében az eredeti tervek és a megtalált részletek alapján állítják helyre. A Hauszmann Alajos tervei alapján készült Szent István-terem a múlt századforduló magyar iparművészetének gyöngyszeme volt.

Kialakításában a legnagyobb hazai mesterek vettek részt, mint például Zsolnay Vilmos vagy a korszak egyik legismertebb bútorgyárosa Thék Endre. Uralkodó stíluseleme – a román stílus – eltért a Palota alapvetően barokk és neobarokk belső tereitől.

Az egykori Szent István-terem (Fotó: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest-képarchívum)

A terem enteriőrje az 1900-as párizsi világkiállításon hatalmas sikert aratott, nagydíjat nyert. A pazar kialakítású helyiség a II. világháborúban teljesen megsemmisült, azonban a Nemzeti Hauszmann Program keretében az eredeti tervek szerint alkotják újra. A műemlékvédelmi szakemberek 2019 áprilisában kezdték el a terület falkutatását, melynek során különleges maradványok kerültek elő a Budavári Palota több korábbi építési periódusából, így például a barokk királyi palota több homlokzatrészlete, számos középkori kőfaragvány, olyan Hauszmann-kori stukkópárkány részletek, melyek a Szent István-terem előtti folyosót díszítették.

A barokk királyi palota homlokzatrészlete (Fotó: Várkapitányság Nonprofit Zrt.)

A terem alatt lévő előcsarnok falai pedig olyan Hauszmann-kori oszlopokat rejtettek, melyeket feltehetően az 1950-es évek végén falaztak be. A kutatás másik fontos eredménye, hogy a második emeleten, a déli barokk ablakból átalakított Hauszmann-kori átjáróban megmaradt a gipszstukkó egy része, valamint a cementmozaik padlóburkolat lenyomata. Ezek a feltárt építészeti részletek nemcsak a palota építéstörténetét árnyalják, hanem önmagukban is építészettörténeti értékűek.

Hauszmann-kori oszlopok (Fotó: Várkapitányság Nonprofit Zrt.)

A Szent István-terem falait Árpád-házi királyokat és szenteket ábrázoló Zsolnay-pirogránit képek díszítették. A helyiség kandallóját tűzálló, mázas kerámiával burkolták, amelyre Strobl Alajos Szent Istvánról készült mellszobra került. A 220 centiméter széles és 465 centiméter magas kandallót a pécsi Zsolnay Porcelánmanufaktúrában több mint egy év alatt reprodukálták eredeti méretében, színében és anyagában.

A stukkópárkány részlete a Szent István-terem melletti folyósóban (Fotó: Várkapitányság Nonprofit Zrt.)

A Nemzeti Hauszmann Program egyik fontos eleme, hogy a Szent István-terem belső tere visszakaphassa régi pompáját. A korabeli enteriőr hiteles és eredeti visszaállítása után a nagyközönség újra teljes szépségében csodálhatja majd meg.

A Szent István-terem, mint új kulturális és turisztikai attrakció várhatóan 2021. augusztus 20- tól bővíti majd a Budavári Palota élménykínálatát, és lehetőséget teremt arra, hogy a látogatók hosszabb időt töltsenek el az épületegyüttesben. 

Forrás: Várkapitányság Nonprofit Zrt. 

Nyitókép: A Szent István-terem egykor (Fotó: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest-képarchívum)


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó