Aki a fővárosi tűzoltóságot megszervezte – 180 éve született Széchenyi Ödön, a magyar grófból lett török pasa

2019. december 20. 9:00

A tűz és a víz volt az élete. Tengerész akart lenni, a hajózás érdekelte. A tervei alapján készült Hableány nevű kis gőzösön elsőként jutott el hajóval Párizsba, regattaversenyeket szervezett a Dunán, hajókapitányi vizsgát tett, majd a tűz lett az élete, pontosabban annak megfékezése. Megszervezte nemcsak a magyar főváros tűzoltóságát, hanem Isztambulét is. Munkája elismeréseként pedig megkapta a szultántól a pasa címet.

Gróf Széchenyi István és Seilern Crescence másodszülött fia 1839. december 14-én látta meg a napvilágot Pozsonyban. A kis Ödön „rakoncátlan” gyermek volt, nevelői nem voltak könnyű helyzetben. A nehézségek ellenére kitűnően megtanult franciául, németül, angolul, olaszul, később törökül, emellett ismerte a latin és a görög nyelvet.

Széchenyi Ödön 1860-as években (Forrás: FSZEK Budapest-képarchívum)

Pestre 1860-ban, 21 éves korában került, és rögtön bekapcsolódott a közéletbe különböző egyesületek és társulatok – mint az Első Magyar Utazási Társaság, a Buda-Pesti Hajós Egylet és az Országos Magyar Kertészeti Társulat – tagjaként, vezetőjeként.

Részt vett 1867-ben a későbbi MÁVAG-gyár alapjául szolgáló Magyar Svájci Gépgyár Rt., 1868-ban az Újpesti Hajógyár alapításában. Kezdeményezésére épült meg 1868 és 1870 között a Budavári Sikló, és az ötlete nyomán valósult meg a budapesti fogaskerekű vasút 1873-ban.

Nem hagyta nyugodni a gondolat, hogyan köthetné össze vízi úton Európát az Atlanti-óceánnal és a Fekete-, illetve a Földközi-tengerrel. Kísérlete sikerrel járt, és 1867 tavaszán a Duna, Majna, Rajna, Marne és Szajna folyókon keresztül érkezett meg Párizsba saját tervezésű gőzösén. Vállalkozásáért III. Napóleon császár becsületrenddel tüntette ki, a Hableány nevű hajója pedig a párizsi világkiállításon aranyérmet szerzett.

A fővárosi tűzoltóság megszervezése

Az első meghatározó élmény, amely a figyelmét a szervezett tűzoltás gondolata felé fordította, 1860-ban érte. Szeptember 2-án Nagycenken és Fertőszentmiklóson is tűz ütött ki, amelyben több ház elpusztult. Széchenyi Ödön mindkét helyszínen jelen volt és segített, ahogy tudott. A másik meghatározó élménye, amely után már a tettek következtek, az 1862-es londoni világkiállítás volt, amelyen Magyarországot kormánybiztosként képviselte.

Itt megismerkedett a szervezett városi tűzoltósággal, a „Fire Brigade”-dal és szolgálatra is jelentkezett a parancsnoknál, Shaw Eyre Massey-nél, hogy gyakorlati tapasztalatokkal gazdagodhasson. Lelkesen figyelt és tanult, minden munkát elvégzett, amivel megbízták, ha kellett takarított is, így kivívta az egész gárda elismerését.

Fölszerelt vízkocsi a tűzoltószerek kiállításáról, 1871 (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1871. szeptember 24./Arcanum)

Hazafelé Németországban és Franciaországban is tanulmányozta a helyi tűzvédelmi sajátosságokat. A külföldi tanulmányút tapasztalatait látva egyértelmű lett számára, hogy Pestnek szüksége van szervezett tűzoltóság felállítására. Tervezetet állított össze, szervezőbiztosságot alakított, támogatókat keresett. Elszánt munkája eredményeként 1863-ban megalakult a Budapesti Önkéntes Tűzoltó Egylet.

A nagyközönség megnyerésére sikeres bemutatókat tartottak kézi tűzoltó készülékekkel. Az 1869. októberi közgyűlésre már egyenruhájuk is volt az önkéntes tűzoltóknak, és megszületett a Nemzeti Torna és Tűzoltó Egylet tűzoltóosztályának alapszabálya is. Kérvényezték Pest városától a tűzőrségi épület helyének kijelölését és a terület átengedését, gyakorlómesteri állást rendszeresítettek, és a Széchenyi Ödön által Londonban vásárolt tűzoltóautóval megkezdték a kiképzést.

Tűzoltó mozdonyfecskendő a tűzoltószerek kiállításáról, 1871 (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1871. szeptember 24./Arcanum)

Bár az önkéntes tűzoltóság megszervezése mellett szállt síkra, hamar be kellett látnia, hogy ez nem lesz fenntartható, az egyedül nem lesz képes ellátni az állandó tűzőri feladatokat. Így már 1869-ben javasolta a fizetett városi tűzoltóság felállítását. A városi tanács egyhangú támogatásával 1870. február 1-jén megalakult a fővárosi hivatásos tűzoltóság 12 fővel. Elhelyezést az Eskü (ma Március 15.) téri épületben kapott, a főparancsnok Széchenyi Ödön lett (az önkéntesnek választott, a hivatásosnak a város által kinevezett vezetője volt).

Borsos József fényképe Széchenyi Ödönről tűzoltó-egyenruhában 1875 előtt (Forrás: FSZEK, Budapest-képarchívum)

A belvárosi plébániaépület, benne a központi tűzőrség az Eskü (ma Március 15.) téren. A háztömb helyén ma az Erzsébet híd pesti hídfője van. Klösz György felvétele (Forrás: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.07.025)

A soproni önkéntes tűzoltók kezdeményezésére Pesten 1870. december 5-én megalakult Magyar Országos Tűzoltó Szövetség elnökének is megválasztották. Széchenyi az első gőzfecskendőt Angliából hozatta saját költségén, a Shand-Mason-gyári szerkezetet 1872 decemberében mutatták be a pesti Duna-parton, a belvárosi plébániatemplom előtti térségen (a mai Erzsébet híd tövében).

A Buda-Pesti Önkéntes Tűzoltó Egylet bemutatója az Eskü (ma Március 15.) téri Nagyboldogasszony főplébánia-templom előtt, 1880 körül. Klösz György felvétele (Forrás: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.06.018)

De maga is tervezett „őrségi fecskendőt”, amely egy négykerekű, lófogatos kocsira szerelt 500 literes víztartály és mögötte egy szánmozdonyfecskendő volt. Ez utóbbit oltáskor leemelték a kocsiról, és a tömlőket összekötötték a tartállyal. Később módosította a berendezést, és a fecskendő forgatható talpon a kocsin maradt.

Széchenyi Ödön szabadalmazott fecskendője (Forrás: 150 éve született Széchenyi Ödön. BM Tűz- És Polgár Védelmi Intézet, Bp. 1989./Hungaricana)

1871 szeptemberében nagyszabású, négynapos díszgyakorlatot tartottak, az első tűzoltószövetségi ünnepélyt az Újépület udvarán, amelyet az osztrák császár is meglátogatott. A bemutatóra fából építettek egy háromemeletes „mászóházat”, ahol szemléltették a létrahágást, a házmászást és a tűzoltást is. A rendezvényen a pesti és vidéki egyletek mellett külföldi tűzoltógárdák is felvonultak.

Az országos tűzoltóünnepély 1871-ben (Forrás: 150 éve született Széchenyi Ödön. BM Tűz- És Polgár Védelmi Intézet, Bp. 1989./Hungaricana)

Rajz a Vasárnapi Ujságban a magyarországi tűzoltók országos ünnepélyéről, 1871 (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1871. szeptember 24./Arcanum)

A díszbemutatót egy sajnálatos esemény előzte meg, amely bizonyságát adta, milyen nagy szükség is van Pesten a szervezett tűzoltásra. 1871. szeptember 13-án ugyanis kigyulladt a Nemzeti Színház díszletraktára. A legnagyobb erőfeszítések révén – több tűzoltó is megsérült az oltás során – sikerült megmenteni az épületet. A színészek hálaelőadást tartottak, és a bevétel nagy részét átadták a tűzoltóságnak, a császár pedig Széchenyi Ödön grófot elismerésül a Lipót-rend kiskeresztjével tüntette ki.

A Nemzeti Színház díszlettárának égése, 1871. szeptember (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1871. szeptember 24./Arcanum)

A török tűzoltóság megszervezése

II. Abdul Aziz török szultántól 1874-ben kapott hivatalos felkérést a konstantinápolyi (ma Isztambul) tűzoltóság megszervezésére. Széchenyi Ödön hamar megtanult törökül, megismerte a keleti viszonyokat, és aránylag rövid idő alatt megszervezte az első török tűzoltózászlóaljat.

A konstantinápolyi első tűzoltózászlóalj gyakorlata, 1896 (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1896. január 12./Arcanum)

Eredetileg egy évet szánt arra, hogy 1500 emberrel létrehozzon egy tűzoltóezredet, majd vissza akart térni hazájába, de Abdul Hamid szultán 1878-ban ezredessé nevezte ki, és további szervezési feladatokkal bízta meg.

Széchenyi Ödön pasa és a konstantinápolyi tűzoltóezred tisztikara, 1896 (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1896. január 12./Arcanum)

Az elhúzódó munka miatt – amelynek során tűzoltólaktanyát és gyakorlóteret is építtetett – végül Konstantinápolyban maradt. Munkájára szükség is volt, mert többször kellett a városnak komoly tűzvészekkel megküzdenie, és a tűzoltóságot is folyamatosan fejleszteni kellett. A szultán munkája elismeréseként 1880-ban pasává nevezte ki a magyar grófot (anélkül, hogy az iszlám vallásra át kellett volna térnie), 1899-ben pedig, 25 éves konstantinápolyi szolgálatának jutalmául megkapta az Osmaniye-rend nagyszalagját.

Széchenyi Ödön mint pasa (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1892. július 17./Arcanum)

Tűzoltók a légszeszgyárban, háttérben a Fiumei út 12. és 14. számú házak, 1910 (Fotó: Fortepan)

Széchenyi Ödön 1922. március 24-én, nyolcvankét éves korában hunyt el Törökországban. Temetése végrendelkezése szerint katonai és tűzoltó-megemlékezés is volt egyben. A Feriköy temetőben helyezték örök nyugalomra. Az isztambuli Tűzoltó Múzeum 1998 óta viseli nevét.

Nyitókép: Fővárosi tűzoltók gyakorlata 1872-ben (Forrás: 150 éve született Széchenyi Ödön. BM Tűz- És Polgár Védelmi Intézet, Bp. 1989./Hungaricana)

Budapest, Budapesti Önkéntes Tűzoltó Egylet, Budavári Sikló, Eskü tér, F. Nagy Veronika, fogaskerekű, gőzhajó, Hableány, Isztanbul, Örökségünk, PestBuda, pestbuda.hu, Széchenyi István, Széchenyi Ödön, tűzoltó, tűzoltóság, városi tűzoltóság

¹⁰ ⁰ ⁰

Kapcsolódó írások

A Gellért-hegy egykori keresztútjai

2024. március 29. 11:00

Budapest egyik kiemelkedő helyszíne a Gellért-hegy. Kevesen tudják, hogy több mint két évszázadon át az itt kialakított keresztutat bejárva idézhették fel a hívő emberek Jézus nagypénteki szenvedéseinek és kereszthalálának történetét. Az utolsó Gellért-hegyi kálváriát, amelyhez a keresztút vezetett, 1950-ben számolták fel.

Budapesten diadalmaskodott a legtöbbször a 150 éve született Kincsem

2024. március 22. 12:30

A lóversenyzés a fénykorát élte a XIX. században. Pest első lóversenytere Széchenyi Istvánnak köszönhetően valósult meg Ferencvárosban, ahol a rangos futamok fontos társadalmi eseményként is szolgáltak. Ezen a helyen is nyert számos alkalommal Kincsem, akit mintegy 4 éves pályafutása alatt senki nem tudott legyőzni. Gazdája még saját istállót is építtetett neki a belváros szívében. A csodaló születésének 150. évfordulója alkalmából megemlékezünk 15 fővárosi győzelméről, az első pesti lóversenytérről és a Kincsem-palota néven illetett épületről.

A Dunagőzhajózási Társaság megalakulása

2024. március 17. 15:00

Hosszas próbálkozások után, 1829 márciusában alakult meg az a hajózási társaság, amely a következő évtizedekre meghatározta a dunai gőzhajózást. A 195 éve létrejött Dunagőzhajózási Társaság, illetve német nevének rövidítése után a DDSG erős magyarországi és pest-budai kötődéssel rendelkezett, s ez Széchenyi Istvánnak volt köszönhető.

Ezek a cikkek is érdekelhetik

Gregersen Gudbrand építőmesterre emlékeztek a Fiumei úti sírkertben

2024. április 19. 16:00

Gregersen Gudbrand norvég származású magyar híd- és vasútépítő születésének 200. évfordulóján megemlékezést tartottak a Fiumei úti sírkertben, a felújított sírjánál.

Gregersen építőmester – Egy norvég vállalkozó, aki a skandináv megbízhatóság élő példája lett hazánkban

2024. április 18. 15:00

Kétszáz éve született a XIX. századi norvég–magyar kapcsolatok egyik legfontosabb alakja, a norvég születésű, de Magyarországon hírnevet szerző, ácsmesterből nagyvállalkozóvá vált Gregersen Gudbrand. Bécsben egy magyar építész azt ajánlotta neki, próbáljon Pesten szerencsét. Felsorolni is nehéz, hány épület, híd őrzi a mai napig is az életművének egy-egy darabját.

Kolduló barátok a Duna mentén – Ferences rendi emlékek Pesten és Budán

2024. április 17. 15:00

A ferences barátok számára április 16. minden évben nagy jelentőséggel bír, a hagyomány szerint ugyanis 1209-ben III. Ince pápa e napon hagyta jóvá – egyelőre még csak szóban – a rendük alapítását. Ilyenkor megújítják az egyszerűségre és tisztaságra vonatkozó fogadalmukat, mi pedig ez alkalomból bemutatjuk, hogy az elmúlt évszázadok során milyen kulturális örökséget teremtettek a fővárosban.

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés Regisztráció

További cikkeink

Gregersen építőmester – Egy norvég vállalkozó, aki a skandináv megbízhatóság élő példája lett hazánkban Kétszáz éve született a XIX. századi norvég–magyar kapcsolatok egyik legfontosabb alakja, a norvég születésű, de Magyarországon hírnevet szerző, ácsmesterből nagyvállalkozóvá vált Gregersen Gudbrand. Bécsben egy magyar építész azt ajánlotta neki, próbáljon Pesten szerencsét. Felsorolni is nehéz, hány épület, híd őrzi a mai napig is az életművének egy-egy darabját.

⁷¹ ⁰ ⁰

Kolduló barátok a Duna mentén – Ferences rendi emlékek Pesten és Budán A ferences barátok számára április 16. minden évben nagy jelentőséggel bír, a hagyomány szerint ugyanis 1209-ben III. Ince pápa e napon hagyta jóvá – egyelőre még csak szóban – a rendük alapítását. Ilyenkor megújítják az egyszerűségre és tisztaságra vonatkozó fogadalmukat, mi pedig ez alkalomból bemutatjuk, hogy az elmúlt évszázadok során milyen kulturális örökséget teremtettek a fővárosban.

⁸⁹ ⁰ ⁰

Ilyen volt a város, amelyben 1784-ben kocsigyár nyílt Pesten, a Hatvani kapu mellett 1784 tavaszán nyitotta meg bognár- és kocsiműhelyét Kölber Kázmér. A később jelentőssé vált Kölber-gyár alapításakor a város még egy viszonylag kis létszámú település volt, de már nagy lehetőségeket rejtett.

¹²⁸ ¹ ⁰

Építész és üzletember – Egy városrész őrzi a 150 éve született Lipták Pál emlékét Lipták Pál nem tartozik a híres építészeink közé, amit a viszonylag kevés saját tervezésű munkája magyaráz. Van azonban két épülete, amelyet csaknem mindenki ismer: a Budaörsi úti Petőfi laktanya és a zuglói Lipták-villa, amelyet saját magának tervezett, ma pedig művelődési ház. A meglehetősen fiatalon alapított gyárának köszönheti, hogy ma Pestszentlőrincen egy városrész viseli a nevét.

⁹⁶ ⁰ ⁰

Hatvan éve ünnepeljük a magyar költészet napját – József Attila-emlékszoba nyílt 1964-ben a ferencvárosi Gát utcában József Attila 1905. április 11-én született, a Ferencváros egyik legszegényebb részében, a szorosan egymás mellett álló bérkaszárnyák egyikében, a Gát utca 3. számú kétszintes házban. Szülőházában 1964. április 11-én nyílt meg az első állandó kiállítás. Ugyanezen a napon lett hivatalosan a jeles születésnap egyben a hazai költészet ünnepnapja.

⁵³ ⁰ ¹

A híres Fiume Kávéház kevéssé ismert történetei A hazai kulturális élet egyik legjelentősebb ünnepe a magyar költészet napja, melyet 1964-ben tettek József Attila születésnapjára, április 11-re. A költőóriás is gyakran dolgozott egy-egy „kávéházi szegleten”, mint ahogy a XX. század elejének más jelentős alkotói is. Cikkünkben a Múzeum körút 13. szám alatt egykor működő Fiume Kávéházat mutatjuk be, amelyet az írókon túl az építészek is előszeretettel látogattak.

¹³¹ ⁰ ⁰

Ezért halasztották el a Margit híd felújítását A Margit híd felújításának az 1970-es években kétszer kezdtek neki. Először 50 évvel ezelőtt, amikor az volt a cél, hogy a munkálatok a híd felépítésének 100. évfordulójára befejeződjenek. De akkor csak az előkészítésig jutottak el, mert különböző okokból csúszott a beruházás.

⁹² ² ¹

Élet a szép homlokzatok mögött – 150 évesek az Andrássy út első bérházai Az Andrássy út bérházai ma különleges státuszt élveznek, hiszen világörökségi helyszínen állnak. Ahhoz, hogy ezt a rangot elnyerjék, szükség volt a százötven évvel ezelőtti speciális építési szabályokra is, melyek ráadásul nem is voltak előzmény nélküliek. Az alábbiakban bemutatjuk eme előírások történetét, melyek tükröződnek a patinás útvonal házaiban, kívül és belül egyaránt.

¹¹² ¹ ¹

Mikor Budára figyelt Európa – Zsigmond király uralkodásának 600 éves emlékei A középkori Buda aranykora Luxemburgi Zsigmond uralkodása idején kezdődött, aki idegen származása ellenére beleszeretett Magyarországba, és akkor sem hagyta el, amikor már fél Európa vezetője volt. Éppen ellenkezőleg: a nyugatot hozta ide, aminek egyik szemléletes példája a budavári Szent Zsigmond-templom hatszáz évvel ezelőtti felszentelése a mai Szent György téren. Az évtizedekkel ezelőtt itt végzett ásatásokat követően kövekkel rajzolták ki az épület alapfalait a Sándor-palota és a Karmelita kolostor előtti területen, hogy a Várba látogató sok-sok turista számára is egyértelmű legyen, hol állt egykor a Szent Zsigmond-templom.

¹⁷⁸ ⁴ ⁹

Már 50 évvel ezelőtt is vita volt a Városligetről Már 50 éve is vita volt arról, milyen legyen a Városliget, s ennek az adott alapot, hogy 1974 tavaszára vonult ki a helyszínről a Budapesti Nemzetközi Vásár, azaz a BNV. Korábban ugyanis a Liget adott helyet a rendezvénynek, állandó épületei álltak itt, a parkból hatalmas részt vettek el a pavilonok és a lebetonozott területek, amelyeket részben ezután elbontottak.

⁷² ¹²⁴ ⁰

A Gellért-hegy egykori keresztútjai Budapest egyik kiemelkedő helyszíne a Gellért-hegy. Kevesen tudják, hogy több mint két évszázadon át az itt kialakított keresztutat bejárva idézhették fel a hívő emberek Jézus nagypénteki szenvedéseinek és kereszthalálának történetét. Az utolsó Gellért-hegyi kálváriát, amelyhez a keresztút vezetett, 1950-ben számolták fel.

¹²¹ ⁰ ⁰

Az utolsó magyar gyártású gőzmozdony A magyar vasúti járműgyártásban 65 évvel ezelőtt, 1959 tavaszán lezárult egy korszak, elkészült az utolsó gőzmozdony. A mozdonyt 1959. március 20-án adták át a MÁV-nak, és a mozdony másnap, 1959. március 21-én indult el a Nyugati pályaudvarról a próbaútjára.

⁷⁷ ¹⁰⁰ ⁰

A VIII. kerület jelképe – Száz évig épült-szépült a józsefvárosi plébániatemplom A józsefvárosi plébániatemplom Pest egyik leghatalmasabb épülete, hetven méter magas tornyait már messziről megcsodálhatjuk. Azonban nem mindig törtek olyannyira az ég felé, ugyanis felszentelése után még kifejezetten sokat változott az épület, közel száz évvel később nyerte csak el a ma ismert képét. A Nagyhét kezdete alkalmából bemutatjuk ezt a méltóságteljes műemléket, Józsefváros jelképét.

¹⁴⁸ ¹ ²

A belföldi repülőjáratok vége Több mint 20 évig mindennap indultak és érkeztek Budapestre több vidéki nagyvárosból repülőjáratok. A szolgáltatás 1946-ban indult, az utolsó, menetrend szerinti belföldi MALÉV-gép 55 évvel ezelőtt, 1969. március 15-én közlekedett.

¹¹ ⁸⁶ ¹

Aki magyaros motívumokkal díszítette a királyi palotát – 90 éve hunyt el Györgyi Géza építész A generációkon átívelő művészi tehetség megnyilvánulására a Györgyi család az egyik legszemléletesebb példa, mely festőket, iparművészeket és építőművészeket is adott az országnak. Egyik leghíresebb tagjuk, Györgyi Géza leginkább építészként tevékenykedett, de nagy gondot fordított művei aprólékos díszítésére is. Halálának kilencvenedik évfordulóján bemutatjuk főbb budapesti alkotásait.

¹⁴⁹ ⁰ ⁰

Budapesten diadalmaskodott a legtöbbször a 150 éve született Kincsem A lóversenyzés a fénykorát élte a XIX. században. Pest első lóversenytere Széchenyi Istvánnak köszönhetően valósult meg Ferencvárosban, ahol a rangos futamok fontos társadalmi eseményként is szolgáltak. Ezen a helyen is nyert számos alkalommal Kincsem, akit mintegy 4 éves pályafutása alatt senki nem tudott legyőzni. Gazdája még saját istállót is építtetett neki a belváros szívében. A csodaló születésének 150. évfordulója alkalmából megemlékezünk 15 fővárosi győzelméről, az első pesti lóversenytérről és a Kincsem-palota néven illetett épületről.

¹⁰⁴ ⁰ ⁰

Egy nagy léptékekben gondolkodó építész – 175 éve született Palóczi Antal Budapest városképét nemcsak a szebbnél szebb homlokzatok, izgalmas tornyok és kupolák teszik olyan varázslatossá, hanem az utcák rendezett hálózata és a kisebb-nagyobb terek jó arányai is. A városrendezés fontosságát már a dualizmus korszakának elején felismerték, de később sem feledkeztek meg róla, amit Palóczi Antal kiterjedt munkássága is bizonyít.

¹⁶⁸ ¹ ⁰

Autóközlekedés Budapesten a XX. század elején Budapesten 1909-ben szabályozták az automobilok közlekedését. A rendelkezéshez hosszú út vezetett, és az is kérdéses volt, hogy ki hozhatja meg az ezekkel az új járművekkel kapcsolatos szabályozást, azaz országos vagy helyi döntés szükséges-e?

¹¹⁵ ⁹ ⁰

A Dunagőzhajózási Társaság megalakulása Hosszas próbálkozások után, 1829 márciusában alakult meg az a hajózási társaság, amely a következő évtizedekre meghatározta a dunai gőzhajózást. A 195 éve létrejött Dunagőzhajózási Társaság, illetve német nevének rövidítése után a DDSG erős magyarországi és pest-budai kötődéssel rendelkezett, s ez Széchenyi Istvánnak volt köszönhető.

¹⁰⁷ ⁴ ⁰

A márciusi ifjak emlékei a főváros belső kerületeiben Pesten 1848. március 15-én értelmiségi fiatalok egy csoportja a Landerer–Heckenast-nyomdánál egy nyomdagépet lefoglalva – a szabad sajtó első termékeiként – kinyomtatta a nemzet követeléseit tartalmazó Tizenkét pontot és Petőfi Nemzeti dalát. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc elindítóiról, a márciusi ifjakról számos budapesti közterületet neveztek el. A március 15-i események évfordulója alkalmából bemutatjuk a névadókat és az érintett utcákat, tereket a főváros belső kerületeiből.

¹⁸³ ⁰ ⁰

Tisza Kálmán 140 évvel ezelőtt nyújtotta be az állandó országház építéséről szóló törvénytervezetet Az 1867-es kiegyezés megkötése után még inkább felgyorsult Budapest amúgy is dinamikus fejlődése, az ország anyagi és kulturális gyarapodása, a kapitalista gazdaság térnyerésével. Csakhogy a magyar fővárosban nem álltak rendelkezésre olyan középületek, amelyek befogadhatták volna a parlamentáris jogállammal együtt járó intézményeket, mint például az egyes minisztériumokat vagy a kétkamarás országgyűlést.

¹⁷⁸ ⁰ ⁰

Száműzték a nagyon szennyező ipari üzemeket Budapestről Budapest levegője az 1970-es években katasztrofális volt. Ugyan sokkal kevesebb autó járta a fővárosi utakat, mint most, de más szennyezők szép számmal voltak. A Margit-szigeten az autók kipufogófüstjétől pusztultak a növények, az épületeket pedig vastag koromréteg csúfította el a kémények füstje miatt.

¹⁰⁵ ⁹ ²

„Fény a homályban” – 165 éves a Lónyay Utcai Református Gimnázium A Lónyay Utcai Református Gimnázium Budapest egyik legpatinásabb oktatási intézménye, melynek 1940-es évek elején épült, modern stílusú épülete a közelmúltban újult meg. Ez azonban nem az első otthona, az iskola története ugyanis sokkal régebbre nyúlik vissza: az alapítás irányába 1859. március 6-án, tehát 165 évvel ezelőtt tették az első lépést.

¹¹⁵ ⁰ ⁰

Mesterektől élményekig – Új szabadtéri kiállítás a Várkert Bazárban A Várkert Bazár idén ünnepli újjászületésének tizedik évfordulóját, a jubileum apropóján pedig egy új kiállítást rendeztek, mely a gyönyörű épületegyüttes változatos történetét mutatja be. Nevével ellentétben ugyanis nem mindig volt benne kert, és a bazárnak szánt helyiségeket sem csak boltok használták. A Glorietthez vezető északi rámpán felsétálva feltárul tehát a hely múltja, amelyből mi is adunk egy kis ízelítőt.

¹³⁴ ⁰ ⁰

Az első villamos vasút Nagy jelentőségű megállapodást kötött a budapesti Ganz-gyár és az olasz Societá per le Strade Ferrate Meridionali-Rete Adriatica vasút 125 éve. A megállapodás eredménye a valóban használható nagyvasúti villamos vontatás kialakítása volt, amelyet a magyar vállalat végzett el az olasz cég megrendelésére. A feladat megoldására valójában ekkor egyetlen cég volt képes a világban, a budapesti Ganz-gyár.

¹²³ ⁸¹ ⁰

Így éltek az első budapesti gyermekotthonok lakói Az árva, elhagyott gyerekek gondozása már az elmúlt évszázadokban is cselekvésre sarkallta a jobb érzésű embereket. A nevelésükre létrehozott lelencházak eleinte egyházi és egyesületi keretek között működtek, majd megnyílt az első állami intézet is 1907-ben. Az akkori gyermekvédelmi törvények megalkotói arra törekedtek, hogy az elhagyottak vagy árvák minél hamarabb családba kerüljenek, így a nevelőotthonokban többnyire csak átmenetileg tartózkodtak.

¹³⁶ ² ²

Egy magyar útburkoló kő Sárga, magyar, és az 1878-as párizsi világkiállításon díjazták. Nem egy déligyümölcsről van szó, hanem egy ma már szinte teljesen kikopott útburkoló anyagról, a keramitról, amelyet 145 éve kezdtek el nagyobb mértékben használni.

²⁰⁵ ⁷ ³

Anya helyett anya – 125 éve született József Jolán Nincs olyan magyarul írni-olvasni tudó ember, aki ne ismerné József Attilát, költészetünk és egyben a világirodalom kiemelkedő alakját, aki 1905. április 11-én született Budapesten, a ferencvárosi Gát utca 3. szám alatt. 60 éve ez a születésnap egyben a Magyar Költészet Napja is. Közvetlen rokonairól már kevesebb ismeretünk van, pedig mások mellett idősebb nővérének, a 125 évvel ezelőtt született József Jolánnak köszönhetjük, hogy öccse életéről, fiatalkoráról annyi információ fennmaradt.

¹¹⁵ ¹ ⁰

Sokáig kellett várni rá – 130 éve készült Budapest első átfogó építési szabályzata Százharminc évvel ezelőtt, 1894. március 1-én lépett hatályba Budapest első állandó építési szabályzata, amely több övezetre osztotta az akkori főváros területét, és a későbbi hasonló jellegű szabályozások mintaadójává vált.

¹¹⁸ ¹ ¹

Borostyános palota az Ötpacsirta utcában – Egy főúré volt a Magyar Építőművészek Szövetségének székháza A múlt héten felröppent hír szerint a Magyar Építőművészek Szövetségének és három rokon szervezetnek ki kell költöznie a józsefvárosi Palotanegyedben található Ötpacsirta utca 2. szám alatti székházából. A figyelem középpontjába került tehát az épület, amely egyébként is mágnesként vonzza az arra járók tekintetét. Egyrészt méretével és elrendezésével is elüt a környező palotáktól, a falaira felkúszó borostyán pedig még rejtélyes hangulatot is teremt.

¹³⁷ ¹ ¹