Írta: F. Nagy Veronika

Cikkek összesen: 25 db

2020. július 7. 15:00
A modern építészet egyik kiváló képviselője hazánkban, aki számos épületével hagyott nyomott a két világháború között átalakuló Budapest arculatán. A hazai kórházépítészet újragondolásával, modernista értelmezésével az új kórháztípus úttörője lett, Csontváry Kosztka Tivadar hagyatékának megmentőjeként pedig a „képmentő építészként” vonult be a köztudatba.
2020. június 23. 12:00
A századfordulóra világvárossá formálódó Budapest építészeti kialakításához számos kiváló tervező neve köthető. Közéjük tartozik a neoreneszánsz és neobarokk stílusban alkotó Freund Vilmos is, aki Andrássy úti bérpaloták egész sorát tervezte, de az ő munkája az egykori Lipótvárosi Kaszinó, az Erzsébet körúti gőzfürdő, több kórház épülete is, amelyek mellett nap mint nap elsétálhatunk és megcsodálhatjuk a békebeli Budapest csodálatos mementóit.
2020. június 10. 09:00
Világszinten is még gyerekcipőben járt a repülés, amikor Budapesten már megrendezték az első nemzetközi versenyt. A magyarok mellett német, francia, osztrák, orosz, angol, lengyel és belga pilóták mérték össze a tudásukat Rákosmezőn. Nem kis feladat volt a pálya kialakítása, a hangárok és a lelátó megépítése. A különleges rendezvényt, amelyet 1910. június 5-17. között tartottak, hatalmas érdeklődés övezte, és hozzájárult a hazai repülés fejlődéséhez.
2020. május 29. 11:00
A magyar nemzeti szobrászatot európai szintre emelő Izsó Miklós művészetét és munkásságát ugyan elismerték és méltatták már életében is, de igazán nagyszabású megbízást nem kapott. Karrierje éppen felívelésnek indult, elkészítette a debreceni Csokonai-emlékművet, a Mintarajztanodában szobrászatot tanított, elkezdte a szegedi Dugonics-emlékművet és elkészítette a pesti Petőfi-szobor vázlatait, amikor váratlanul elhunyt. Halálának évfordulóján emlékezzünk a romantika korának meghatározó szobrász egyéniségére, aki elsőként fordult a népi motívumok felé, megteremtve ezzel a zsánerszobrászatot.
2020. május 19. 14:00
Egyik legkiválóbb mérnökünk, Zielinski Szilárd rendkívüli munkásságával, elhivatottságával nemcsak kortársai közül emelkedett ki, életműve a mai napig példaértékű. Ő tervezte egyebek között a városligeti Millenium-hidat és a margitszigeti Víztornyot. Szinte mindent neki köszönhet a hazai mérnökség, elsőként szerzett doktori címet mérnökként, tanárként a mérnökképzés motorja volt. Közéleti tevékenysége megkoronázásaként az ő kezdeményezésére jött létre a Magyar Mérnöki Kamara.
2020. május 7. 11:00
A mátyásföldi és budaörsi repülőterek után Ferihegyen építették meg Budapest harmadik légikikötőjét. A döntés, tervezés és építkezés ugyan már 1939-ben elkezdődött, de a II. világháború közbeszólt, az addig elkészült részek pedig jelentős károkat szenvedtek a bombázásokban. A háború után, 1947-től indult meg újra az építkezés és az elkészült repülőteret 70 éve, 1950. május 7-én adták át ünnepélyes keretek között. Írásunkban e jeles évforduló kapcsán megemlékezünk a viszontagságos kezdetekről, az építkezésről, az átadásról és az elmúlt hetven év dinamikus fejlődéséről.
2020. május 4. 09:00
Van egy gyönyörű épület a Városliget mellett, a Stefánia úton, amit mindenki megcsodál, amikor arra jár. Azt viszont kevesen tudják, hogy a Meinig Arthur tervezte palota az arisztokrácia klubjának adott otthont, megépítése egy anglomán báró szívügye volt, aki mindent megtett a létrehozásáért és felvirágoztatásáért, sőt, berendezéséért is. A 125 éve, május 1-jén megnyílt Park-Club – ahogy akkor nevezték – a főúri közönség nyári találkozóhelye volt, megfordultak itt miniszterek, hercegek, grófok és olyan fejedelmi vendégei is voltak, mint II. Vilmos német császár, Ferenc József és Erzsébet királyné.
2020. április 28. 15:00
Hültl Dezső budapesti épületei kevéssé ismertek, holott a tervező nem ezt érdemelné. Az elmúlt években a fővárosi építészet iránt érdeklődők mégis többször találkozhattak nevével, ugyanis a Kossuth tér rekonstrukciója során az eredeti Hültl-féle homlokzati tervek alapján építették fel a parlament új, Szabad Györgyről elnevezett irodaházát. Születésének 150. évfordulóján érdemes körbesétálni a fővárosban, és megtekinteni szép épületeit, az általa tervezett bérházakat, templomot, iskolát, kórházat, szanatóriumot vagy bevásárlóközponttá alakított buszgarázst: ezeket ma is nap mint nap használjuk vagy naponta elsétálunk mellettük Pesten és Budán.
2020. április 1. 15:00
Idén ünnepeljük Weinwurm Antal fényképész születésének 175 évfordulóját, aki kortársa, Klösz György mellett talán kevésbé ismert, róla nem született tanulmány, cikk, képes album, pedig ő is felvételek százain örökítette meg a kiegyezés után rohamos fejlődésnek indult, világvárossá formálódó Budapestet. Számos középületről, társadalmi eseményről készített fényképet, amelyek a korabeli újságokban is megjelentek.
2020. március 15. 10:00
Idén ugyan sajnálatos okok miatt elmaradnak az 1848. március 15-ére emlékező központi ünnepségek, de virtuális sétánkon bejárhatjuk azokat a helyszíneket, amelyeket a forradalmi tömeg azon a borongós szerdai napon érintett. Így végigkövethetjük és feleleveníthetjük 1848 március idusának a magyar történelmet meghatározó eseményeit. Sétáljanak velünk Pest és Buda utcáin!
2020. március 9. 10:00
Kasselik Ferenc az egyik legtöbbet foglalkoztatott építész volt a XIX. század eleji Pesten. Munkáival, amelyeknek száma meghaladta a négyszázat, jelentősen hozzájárult a klasszicista városkép kialakulásához. A magánépítkezések és bérházak mellett számos épületet tervezett építészként a főváros megrendelésére, építőmesterként pedig a munkálatok irányításában is részt vett. Legkiemelkedőbb alkotásai között van az egykori Nemzeti Zenede épülete a Semmelweis utcában, a Hild József által 1863-ban átépített és azóta lebontott régi pesti Városháza és kivitelezőként a maga idejében is kétes megítélésű gellérthegyi Citadella.
2020. február 19. 09:00
Jahn József neve valószínűleg csak keveseknek cseng ismerősen. Pedig az általa tervezett épületekkel számos helyen lehet találkozni a pesti belvárosban. Klasszikus bérházai ma is meghatározzák fővárosunk képét. A kívülről többnyire egységes formát mutató házakat igazán belül tette izgalmassá: a körfolyosó helyett lépcsőházzal és reneszánsz hatást mutató loggiával, árkádos, épített könyöklős közlekedőcsarnokkal tervezte bérházait, így azok udvarai sokkal impozánsabb hatást keltenek.
2020. január 25. 10:00
Budapest egyik legforgalmasabb csomópontja, amelyen naponta több százezer ember halad át. Metró és villamos találkozik itt, a Rákóczi út belvárosi sztrádaként határolja. Mindenki ismeri, de kevesen szeretik. Pedig él, lüktet, folyton változik, együtt a várossal. Ilyen a „mi Blahánk”, amely száz éve, 1920-ban kapta meg Blaha Lujza, „a nemzet csalogánya”, a Népszínház sztárja nevét.
2020. január 15. 10:00
Ma 155 éve nyitotta meg kapuit a Duna-korzón a romantikus építészet egyik gyöngyszeme, a Pesti Vigadó. Feszl Frigyes keleties stílusú monumentális épülete sok kritikát kapott a kortársaktól, de a társadalmi, kulturális és zenei élet központjaként a polgárosodó Pest, majd a rohamosan fejlődő Budapest emblematikus helyszíne, a polgári eszmény, az előkelőség szimbóluma lett.
2019. december 30. 09:00
A historizmus építészetének egyik jelentős képviselője volt. Neoreneszánsz stílusú épületeivel és palotáival meghatározta nem csak a XIX. század végére kiépülő Andrássy út, hanem saját bérházstílust teremtve a kiegyezést követő prosperáló időszakban rohamosan fejlődő pesti belváros képét is.
2019. december 28. 09:00
Kallina Mór a legjobbaktól tanulva jutott el saját formavilágához és lett a magyar neoreneszánsz építészet egyik legnagyobb képviselője. Épületeit az olasz reneszánsz palotaépítészetből merítve a monumentalitás jellemzi a homlokzatok, ablakkereketek gazdag díszítésével. A pesti oldalon elsősorban bérpalotái, a budai oldalon főleg közintézményei – Budai Vigadó, Honvédelmi Minisztérium, Honvéd Főparancsnokság – határozták meg a gyorsan fejlődő magyar főváros arculatát.
2019. december 20. 09:00
A tűz és a víz volt az élete. Tengerész akart lenni, a hajózás érdekelte. A tervei alapján készült Hableány nevű kis gőzösön elsőként jutott el hajóval Párizsba, regattaversenyeket szervezett a Dunán, hajókapitányi vizsgát tett, majd a tűz lett az élete, pontosabban annak megfékezése. Megszervezte nem csak a magyar főváros tűzoltóságát, hanem Isztambulét is. Munkája elismeréseként pedig megkapta a szultántól a pasa címet.
2019. december 16. 11:00
Xántus János fordulatos életútja regénybe kívánkozik. Részt vett a szabadságharcban, majd Amerikába hajózott, ahol a kezdeti nehézségek után elismert térképész és természettudós, néprajzkutató és felfedező lett. Az ismeretlen vidékek megismerése hajtotta egész életében, bejárta Amerikát és a Távol-Keletet, tudományos igénnyel gyűjtött és kutatott. Hazatérve megalapította a fővárosi állatkertet, amelynek első állandó igazgatója is lett. Megteremtette a magyar néprajzi muzeológiát és a Néprajzi Tár őreként, majd igazgatójaként eltökélten küzdött egy önálló etnográfiai múzeum létrehozásáért.
2019. december 15. 10:00
Az eredetileg Budapest Nagy Sportcsarnoknak – a köznyelvben csak „BS”-nek – nevezett létesítmény átadása pillanatában Magyarország legnagyobb fedett sportcsarnoka volt. Rangos sporteseményeknek, világ- és Európa-bajnokságoknak, nemzetközi versenyeknek adott otthont. Emellett kulturális rendezvények és számos nagykoncert helyszíne volt. A magyar popszakmában fokmérő volt a „BS”-ben fellépni. Az egész fővárost, ha nem az egész országot megrázta, amikor az 1999. december 15-én hajnalban fellobbant tűz megpecsételte a sorsát.
2019. december 10. 10:00
Budapesten sétálva számos gyönyörű szecessziós épületben gyönyörködhetünk. Vannak köztük közintézmények, bérházak, villák és paloták. A szemünknek kedves látvány mellett – hiszen alig van valaki, akit ne bűvölnének el a szecesszió lágyan hullámzó vonalai és finom növényi ornamentikája – az épületek történetét, az építtetőt és az építészt sokszor nem ismerjük. Valószínűleg igen kevesen vannak azok is, akik Jámbor Lajos nevével találkoztak már. Pedig a hazai szecessziós építészet egyik kiemelkedő alakját tisztelhetjük benne.
2019. december 5. 12:00
Épített környezetünket mindig jobban észrevesszük, mint a természetit. Mert utóbbi olyan természetes, hogy ott van. Ezen a szemléletünkön változtathat a Látóhatár Kiadó újonnan megjelent könyve, melynek címe: Budapesti fák – Kéregbe zárt történelem.
2019. december 2. 08:00
Budapest ékszerdobozának játékos megismerésére invitál a Mesélő Budapest zsebkönyvsorozatának első kötete, a Várnegyed titkai.
2019. november 29. 10:00
Házmán Ferenc a reformkori polgáreszmény megtestesítője volt, aki eltökélten harcolt a magyar nyelv használatáért, a szabadság eszméjéért, Buda és Pest egyesítéséért. A Szent Korona elrejtőinek egyike jogászként indult, de hamar hivatalnok, majd politikus lett, aki hosszú éveket töltött emigrációban. Hazatérve pedig Buda utolsó – Budapest 1873-as megszületése előtti – polgármestereként sokat tett a város fejlődéséért.
2019. november 27. 09:00
Idén emlékezünk báró Eötvös Loránd világhírű magyar fizikus halálának 100. évfordulójára. Kutatási eredményei a kapillaritás és a gravitáció témakörében máig hatóak, nevét számos közintézmény viseli. Azt viszont már kevesen tudják, hogy nyaralóvillája volt Pusztaszentlőrincen, a mai XVIII. kerületben.
2019. november 18. 09:00
Száz évvel ezelőtt, 1919-ben számos nagy alakját vesztette el a magyar tudományos, irodalmi és művészeti élet. Csak hogy néhányat említsünk: Ady Endre, Eötvös Loránd, Csontváry Kosztka Tivadar, Szemere Miklós, Hopp Ferenc. És 100 éve, 1919. szeptember 5-én hunyt el Schulek Frigyes egyetemi tanár is, az eklektikus építészet és a műemlékvédelem jelentős képviselője, mérnök és restaurátor. Nevéhez olyan emblematikus, Budapest városképét meghatározó épületek kötődnek, mint a Mátyás-templom, a Halászbástya és a János-hegyi Erzsébet-kilátó.