Írta: F. Nagy Veronika

2020. július 7. 15:00

A modern építészet egyik kiváló képviselője hazánkban, aki számos épületével hagyott nyomott a két világháború között átalakuló Budapest arculatán. A hazai kórházépítészet újragondolásával, modernista értelmezésével az új kórháztípus úttörője lett, Csontváry Kosztka Tivadar hagyatékának megmentőjeként pedig a „képmentő építészként” vonult be a köztudatba.

Pályája kezdetén még tervezett néhány neobarokk stílusú épületet, de Gerlóczy Gedeon már a modernista irányzat képviselője az építészetben. Pálya- és munkatársai közül említhetjük Árkay Bertalant (1901-1971), Ifj. Dávid Károlyt (1903-1973), Hajós Alfrédot (1878-1955) és Körmendy Nándort (1894-1969), akik közül többen Gerlóczyhoz hasonlóan munkásságukban eklektikus indulással jutottak el a korszerű építészethez.

Gerlóczy Gedeon Galamb utca 3. szám alatti lakásában Csontváry Kosztka Tivadar Zarándoklás a cédrusokhoz Libanonban című festménye előtt 1974-ben (Forrás: Film, Színház, Muzsika, 1974. február 16.)

Gerlóczy Gedeon 1895. június 28-án született Budapesten nemesi származású neves orvosdinasztiába, ám ő más pályát választott és a Budapesti Királyi József Nádor Műegyetemen 1917-ben szerzett építészmérnöki oklevelet. Professzora, Hültl Dezső irodájában kezdett el dolgozni, majd külföldi tanulmányútra ment, Münchenben Friedrich von Thiersch építész tanítványa lett. Hazatérése után rövidesen önálló tervezővé lépett elő és Budapesten elismert építész lett. Számos tervpályázaton vett részt és nyert díjakat, többször együtt dolgozott neves pályatársaival.

A XIV. kerületben, a Bonyhádi út 17. szám alatti neobarokk villát Gerlóczy Gedeon tervezte (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Részt vett 1929-ben a tüdőszanatórium-pályázaton, és a II. kerületi Napraforgó utcában Bauhaus mintára felépülő kísérleti lakótelep létrehozásában, a Napraforgó utca 19. szám alatti villa 1931-ben az ő tervei szerint épült meg és már egyértelműen a modern építészet szép példája. A harmincas években számos villát tervezett, de megvásárolták a MÁV Kórház pályázatára beküldött tervét is. 1936-ban első díjat nyert a Tabáni Gyógyszálló tervpályázatán (Dávid Károllyal, Lauber Lászlóval és Nyiri Istvánnal), bár ez végül nem valósult meg.

A II. kerületi, Napraforgó utca 19. szám alatti villa – amely 1931-ben Gerlóczy Gedeon tervei szerint épült fel – már a modern építészeti stílus képviselője (Forrás: Tér és Forma, 1931. 10. szám)

Körmendy Nándorral és Grundböck Bélával együtt készített tervei szerint épült fel főműve 1940-ben az Országos Társadalombiztosító Intézet (OTI) Baleseti Kórháza (Országos Traumatológiai Intézet) a Fiumei úton. A Központi Városháza pályázatára benyújtott tervét is ebben az évben vették meg. 1941-re készült el az általa tervezett Madách Kamaraszínház, s ugyanebben az évben a Nemzeti Sportcsarnok, amelyet Rimanóczy Gyulával, Müller Miksával, Simkovics Lajossal és Tóth Imrével együtt tervezett.

Az Országos Társadalombiztosító Intézet Balesetkórháza

A ma Országos Baleseti és Sürgősségi Intézet néven a Fiumei út 17. szám alatt működő kórház épületét Gerlóczy Gedeon, Grundböck Béla és Körmendy Nándor tervezték, 1937 és 1939 között épült.

Az Országos Társadalombiztosító Intézet Balesetkórháza 1940-ben (Forrás: Tér és Forma, 1940. 7. szám)

Maga a kijelölt telek is különleges feladat elé állította az építészeket. A szűk terület és a forgalmas Fiumei út adta lehetőségek miatt a korábban elterjedt pavilonos elrendezés helyett a tervezők emeletes blokk felépítésű kórházban gondolkodtak. Ezzel a megoldással minden beteg számára napfényt és kilátást tudtak biztosítani, ezzel is gyorsítva gyógyulásukat. Ugyanakkor egyszerűbbé tette az egyes osztályok elválasztását és a betegszállítást.

A kórházépület acélváza, amelyet a Ganz és Társa Rt. és a Márkus Lajos Rt. készített (Forrás: Tér és Forma, 1940. 7. szám)

A kibetonozott acélvázas szerkezetű (készítették: Ganz és Társa Rt. és Márkus Lajos Rt.) épület homlokzati zománcos pyrogranit burkolatát a Zsolnay Kerámiagyár készítette, földszinti előcsarnoka világos, szellős volt a virágablakoknak köszönhetően. A főbejárat íves előtetőjét három oszlop tartja, a szélfogó acél üvegfalak Jungfer Gyula és Nagy Gyögy munkái voltak.

A kórház főbejáratának szélfogó acél üvegfalai. A belső szélvédő acél üvegfalakat Jungfer Gyula, a képen látható külső szélvédő falakat Nagy György lakatosmester készítette (Forrás: Tér és Forma, 1940. 7. és 8. szám)

Az épület 1984-ben teljeskörű felújításon esett át kívül-belül, ekkor az eredeti anyagok jelentős részét eltávolították, lecserélték. Ekkor került a főbejárat mellé a színes üvegkompozíció, Szentgyörgyi József munkája.

Az Országos Traumatológiai Intézet épülete a Fiumei út 17. szám alatt 2020-ban (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az épület 1984-es felújításakor került a főbejárat mellé Szentgyörgyi József színes üvegkompozíciója (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Madách Kamaraszínház

A Károly körút és Király utca sarkán lévő telek beépítésére nagyívű tervek születtek. Az Erzsébet, majd Madách sugárút kiindulási pontjaként tervezett, egymásba fonódó épületeket Madách-házakként ismerjük (a sugárút végül nem valósult meg). A Fővárosi Közmunkák Tanácsa ugyan 1930-ban nyilvános tervpályázatot hirdetett, de végül saját jelöltjével, Wälder Gyulával készíttette el a terveket, aki a pályázaton indult Árkay Aladártól emelte át a diadalívszerű épületet. Az építkezés 1937-1938-ban zajlott, azonban a Madách tér 6. szám alatti telek kimaradt a beépítésből.

A ma Örkény István nevét viselő színháznak a Madách tér 6. szám alatti bérház földszintje ad otthont (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Közmunkatanács végül maga vállalta a területre bérház építését, amelynek alsó szintjeire mozgókép-filmszínházat, azaz mozit terveztek, amelynek kialakításával Gerlóczy Gedeont bízták meg. Az építés közben a cél azonban megváltozott, végül színház született az épületben, Gerlóczy pedig frappánsan oldotta meg az átalakítást.

A Madách Színház belülről 1941-ben. A színpad az erkélyről (Forrás: Tér és Forma, 1941. 2. szám)

A Madách Színház első előadása 1940. november 29-én volt. 1951 és 1954 között az épületben az Állami Faluszínház működött, a Madáchot pedig átköltöztették az Izabella térre. 1954-ben a színházat a Madách Színház Kamaraszínháza (később Madách Kamara) néven a Madách Színházhoz csatolták. 2004 óta Örkény István Színház néven működik, 2017-ben pedig teljes felújításon esett át.

Nemzeti Sportcsarnok Kiscsarnoka

A Nemzeti Sportcsarnok tervpályázatát 1938-ban írták ki. Az egykori lóversenytér területén, az Istvánmezei út melletti részre egy bővíthető ötezer fős csarnokot, egy kisebb ezer fős csarnokot és egy gyakorlótermeknek helyet adó épületet terveztek.

A Nemzeti Sportcsarnok és a környező épületek terveinek makettje 1942-ben (Forrás: Tér és Forma, 1942. 11. szám)

Először a kiscsarnoknak nevezett létesítmény készült el Rimanóczy Gyula és munkatársai – Gerlóczy Gedeon mellett Müller Miksa, Sinkovits Lajos, Tóth Imre – tervei szerint, ezt 1941. december 6-án adták át, a kormányzó, Horthy Miklós nevét vette fel és egy olasz-magyar ökölvívó mérkőzéssel nyitották meg.

A Horthy Miklós Nemzeti Sportcsarnok (ma Gerevich Aladár Nemzeti Sportcsarnok) az Istvánmezei út 3-5. szám alatt 1942-ben (Fotó: Fortepan/Képszám: 115181)

A nagy csarnok végül a világháború miatt nem épült meg, így ez vonult be a köztudatba Nemzeti Sportcsarnokként, amelyben küzdőtér, tornacsarnok, vívó- és birkózóterem kapott helyet. 2010-ben vette fel Gerevich Aladár nevét a létesítmény, amely az évtizedek alatt számos rangos sporteseménynek adott otthont.

Modern stílusú bérház a pesti belvárosban

A Petőfi Sándor és Párizsi utca sarkán egykor álló és lebontott Orczy-ház helyén 1944-re épült fel Gerlóczy Gedeon tervei szerint a modern bérház. A hosszúkás telken Gerlóczy az úgynevezett City-beépítést alkalmazta, amely a Párizsi udvarhoz hasonlatos fedett, üzletsoros magánutcát eredményezett. A Párizsi utca mentén a homlokzat lépcsősen visszaugrik, ezáltal az utca is levegősebb, a legfelső két emelet pedig teraszosan hátrahúzott, így az utcáról nem is látszik.

A Petőfi Sándor utca és a Párisi utca sarkán álló épület Budapest egyik legszebb modern bérháza, amely Gerlóczy Gedeon tervei szerint épült fel 1944-re (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az egész épület egyszerű, sima formáiban, a nemes alapanyagok használatában (kő, üveg, fém) igazi nagyvárosi hatást kelt. Modern stílusa ugyan elüt a szomszédos eklektikus bérpalotáktól, mégis beleolvad környezetébe. A földszinti üvegportálok, az ívelt sarokmegoldás, a beugró erkélyek teszik megjelenését elegánssá.

Fedett üzletsor a bérház földszintjén belül (Forrás: Tér és Forma, 1944-1945. 5. szám)

Csontváry Kosztka Tivadar hagyatékának megmentése

Építészként is kiemelkedőt alkotott Gerlóczy, jelentőségét azonban egy másik tette még inkább növelte: ő lett Csontváry Kosztka Tivadar hagyatékának megmentője. A Münchenből hazatért ifjú építész éppen műtermet keresett és megtekintette az 1919 nyarán elhunyt festőét is. Itt botlott bele az árverezésre váró feltekert festményekbe és 1919 őszén megvásárolta azokat.

Élete végéig gondozta a hagyatékot, egy önálló Csontváry-múzeum létrehozásán fáradozott. A festmények saját Galamb utca 3. szám alatti lakásának falán lógtak. A művek közül több a pécsi Janus Pannonius Múzeumba került letétként, egy részét pedig az 1973-ban megnyílt pécsi Csontváry Emlékmúzeumban mutatták be.

Gerlóczy Gedeon lakása a Galamb utca 3. szám alatt 1979-ben. Csontváry Kosztka Tivadar Magányos cédrus című festménye előtt az építész lánya, Gerlóczy Glória áll (Fotó: Urbán Tamás, Fortepan/89351)

Gerlóczy Gedeon halála után az örökösök az illeték fejében lemondtak néhány műről az állam javára, amelyek a Magyar Nemzeti Galériába kerültek, többek között a Baalbek (A Naplemente Baalbekben), a Magányos cédrus és A taorminai görög színház romjai.

Gerlóczy Gedeon a Képzőművészeti Főiskolán tanított 1944–1948 között, majd 1950-től 1961-ig az Ipari Épülettervező Vállalatnál (IPARTERV) dolgozott nyugdíjazásáig. 1962-ben még részt vett az Orvostudományi Egyetem Nagyvárad téri Elméleti tömbjére kiírt tervpályázaton Südi Ernővel és Wagner Lászlóval együtt, amelyen első díjat nyert (a megvalósult épület Wagner László munkája). Építészként és műgyűjtő-műmentőként is gazdag életpálya zárult le 1975. július 30-án bekövetkezett halálával. 2010-ben posztumusz Ybl-díjjal tüntették ki.

Nyitókép: A Petőfi Sándor és Párizsi utca sarkán álló, Gerlóczy Gedeon tervezte modern bérház (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó