Petschacher Gusztáv 1844. február 9-én született Bécsben. Tanulmányait is ott végezte, a Bécsi Képzőművészeti Akadémián az építészet mellett festészettel is foglalkozott. Mesterei Heinrich von Ferstel és Friedrich von Schmidt építészek, a historizmus legkiválóbb osztrák képviselői voltak. Utóbbinál tanult Steindl Imre és Schulek Frigyes is. Először Johann Romano és August Schwendenwein neoreneszánsz stílusban alkotó építészek mellett kezdett el dolgozni.

Petschacher Gusztáv (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1890. január 26./Arcanum)

Unger Emil 1873-ban bekövetkezett halála után a Sugár Úti Építő Vállalathoz kapott meghívást, ahol 1876-ig, a vállalat megszűnéséig vezető építészként tevékenykedett. Ez idő alatt számos Sugár (ma Andrássy) úti épületet tervezett: az 57. szám alatti házat, az Eötvös és Csengery utcák közt fekvő házcsoportot, a budapesti Magyar Királyi Állami Polgári Tanítónő- és Nevelőnőképző Intézet két saroképületét (1874), a Magyar Általános Hitelbank vezérigazgatójának, Weninger Vincének villáját (187475).

1876 után önálló műépítészként készítette a Schwarz-féle bérházat és a Magyar Általános Hitelbank első házát a Váci körúton (ma Bajcsy-Zsilinszky út) és a Hieronymi-féle villát az Andrássy úton. 1879-ben a kiírt tervpályázat első helyét elnyerve megtervezte a Magyar Államvasutak Nyugdíjintézetének bérházát az Andrássy úti köröndön és számos palotát az Andrássy úton, a Podmaniczky utcában és a körúton.

„Ő reá igazán ráillett, hogy Isten kegyelméből való művész, teremtő erő, eredetiség, kifogyhatatlan találékonyság, diskrét ízlés, lelkiismeretes tanultság, s e mellett az a mesés, szinte közmondásossá vált kézügyesség, a mely szerint az ón balkezében szinte úgy fogott, mint a jobban. Mint ember szeretetreméltó, elmés és jellemes; új hazáját, – mert e hon fiává lett, – igazán szerette s ezt bebizonyította tettekkel, nyelvét megtanulta s közáldozatokra mindig kész vala” – jellemezte Ney Béla a Vasárnapi Ujság 1890. január 26.-i számában.

Stílusa a neoreneszánsz volt. Főként a genovai Galeazzo Alessi és Giambattista Castello inspirálta, de felhasznált német, toszkán és római elemeket is. Az 1880-as évek második felére formálódott ki saját bérháztípusa, amelynél stukkó-, festés- és vakolatdíszekkel fejezte ki művészetét. Ennek első példája volt az 1886-ban a Magyar Általános Hitelbanknak tervezett bérház a Bajcsy-Zsilinszky út és a Stollár Béla utca sarkán.

A Magyar Általános Hitelbank bérháza a Bajcsy-Zsilinszky és Stollár Béla út sarkán 1889-ben (H. O. Rückwardt felvétele, forrás: FSZEK Budapest-képarchívum)

Bérházstílusa teljes pompájában az 18881889-ben a Teréz körút 24/a szám alatt épült Stern-féle házon jelentkezett. Annyira kedves lett neki ez a ház, hogy családjával átköltözött ide a Pallavicini-palotából, és irodáját is itt rendezte be. Az épület érdekessége még, hogy a kapubejáróban egy munkáira jellemző, kagyló formával díszített falfülkében áll a mellszobra, talapzatán felirattal: „Petschacher Gusztáv műépítész. Ezen ház tervezője. 1889.”

A Stern-féle ház a Teréz körúton 1890-ben (H. O. Rückwardt felvétele, forrás: FSZEK Budapest-képarchívum)

Ugyanebben az évben a József körút 27. szám alatti telken saját részre is tervezett és építtetett egy négyemeletes sarokházat, de korai halála miatt nem érhette meg elkészültét. Utolsó munkája az Üllői út 36. és József körút sarkán álló Thurn-Rumbach-féle sarokház volt, amelyet már nem tudott befejezni.

„Szerelmese volt a renaissancenak, az olasznak és a németnek, melynek monumentális nagyszerűségeit, nemes, vagy festői részletszépségeit veleszületett romantikával álmodta vissza. Nem volt kiszáradt lelkű másoló, az átvett elemeket is elevenen, egyéni zamattal alkalmazta. Éppúgy, mint Ybl Miklós, ő is teljesen beleélte magát a renaissanceba és ennek szabadon használt formakincsével, térkompozícióival oldotta meg а XIX. század szellemének, szükségleteinek megfelelő feladatait” – írta róla Ybl Ervin 1932-ben a Magyar Művészetben.

Weninger-villa 

Petschacher Gusztáv egyik első munkája volt a későbbi apósának, Weninger Vincének tervezett, 1875-re elkészült Andrássy úti villája.

A Weninger-villa az Andrássy út 126. szám alatt 1890 körül, Klösz György felvétele (Forrás: FSZEK Budapest-képarchívum)

Weninger neves közgazdász volt, pénzügyminiszteri tanácsos, 18701871 között a Magyar Általános Hitelbank igazgatója. Az egyemeletes villát Petschacher német reneszánsz mintára tervezte, az aszimmetrikus épület jobb oldalán a kiugró erkélyablak és a gazdagon díszített oromzat ónémet hatást tükrözött.

Ybl Ervin leírásából tudjuk, hogy kívülről vörös téglával burkolták és a tetőt eredetileg zöld színű cserepek fedték. A villa később emeletráépítést kapott. Érdekesség, hogy az elmúlt évben zajló átépítés során törekedtek az eredeti oromzat visszaállítására, hogy az épület visszakapjon valamit régi fényéből. 

A Weninger-villa 1889-ben (H. O. Rückwardt felvétele, forrás: FSZEK Budapest-képarchívum)

A Weninger-villa 2019-ben a visszaépített oromzattal (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Petschacher Gusztáv 1878 szeptemberében vette feleségül Weninger Vince leányát, Irmát. Az esküvőt követő nászlakomát a Weninger-villában tartották. Az egyik tanú Hieronymi Károly volt, akinek később szintén tervezett villát Petschacher.

Schwarz-ház 

A német reneszánsz stílusban épült háromemeletes Schwarz-házat ma már hiába keressük a Bajcsy-Zsilinszky úton (akkor Váci körút). Az Arany János utcai metrómegálló helyén valaha álló épületet Ybl Ervin leírásából ismerjük csupán: „A harmonikusan elhelyezett nyílások mind félkörívesek. Az épület karakterét a két szélen alkalmazott gyémántkváderek, a durva habarcsvakolat, az első emelet medaillon-fejes erkélygyámjai és szép német renaissance vasrácsai határozzák meg” – írja a Magyar Művészet című folyóirat 1932-es száma.

A metróállomás és a Podmaniczky tér átépítése során idén tavasszal kerültek elő a II. világháború után itt lebontott házak alapjai, köztük a Schwarz-házé is.

Hieronymi-villa

Nem található már az Andrássy út 106. szám alatt egykor álló, Hieronymi Károly bel- majd kereskedelemügyi miniszternek tervezett villa sem. Ezen az épületen jelentek meg először a homlokzat síkját megtörő falfülkék, amelyek Petschacher későbbi munkáiban is meghatározóak lettek.

A Hieronymi-villa az Andrássy út 106. szám alatt 1889-ben. (H. O. Rückwardt felvétele, forrás: FSZEK Budapest-képarchívum)

Magyar Államvasutak Nyugdíjintézete

A Magyar Államvasutak 1879-ben írt ki pályázatot nyugdíjintézete Andrássy úti első bérházának terveire. A pályadíjat Petschacher Gusztáv nyerte el, aki a körtérre tervezett négy nagy házcsoport tömegét középen kialakított, hátraugró udvarokkal kívánta megtörni. Ezt az elképzelést valósította meg az Államvasutak 1881-ben felépült 80 lakásos bérházán.

A Magyar Államvasutak Nyugdíjintézetének első bérháza az Andrássy út 88–90. szám alatt 1883-ban, Divald Károly felvétele (Forrás: FSZEK Budapest-képarchívum)

A mindössze 17 hét alatt elkészült, háromemeletes, belül háromudvaros épület Pestchacher első nagyszabású munkája volt. Az eklektikus épületen olasz és német motívumok ötvöződnek. Kiemelést a vakolt kváderezéssel kaptak az ablakok. A homlokzat éke a falfelületeket beborító sgraffitodíszítés, amelyet Rauscher Lajos tervezett, a figurális elemek Székely Bertalan munkái. Az épület összhatásában a toszkán reneszánsz palotákat idézi meg. Az előkertet német reneszánsz motívumokkal díszített kovácsoltvas kerítés és kapu zárja le. Ugyan ma is áll az épület, de eredeti pompája erősen megkopott.

A MÁV bérházának díszes kovácsoltvas kapuja 1883-ban, Divald Károly felvétele (Forrás: FSZEK Budapest-képarchívum)

A MÁV-bérház 2019-ben (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Pallavicini-palota

Pallavicini Sándor diplomata megrendelésére tervezte Petschacher az Andrássy út 98. szám alatt álló palotát 1882-ben, amely valójában a nagypolgárság és arisztokrácia bérháza volt. Laktak itt a Batthyány és Széchenyi családok tagjai, de maga Petschacher is a családjával a földszinten. A palotában emeletenként csak két-két lakást alakítottak ki egyenként 14 szobával.

A Pallavicini-palota az Andrássy út 98. szám alatt 1889-ben (H. O. Rückwardt felvétele, forrás: FSZEK Budapest-képarchívum)

A római villák stílusát tükröző épület tömegét loggiás kialakítással könnyítette az építész, amelyet kétoldalról vakolt kváderezéssel hangsúlyozott rizalit fog össze. A loggiás homlokzat gazdag figurális díszítésben, és itt is láthatók a Petschacher munkáira jellemző falfülkék. Az egyes szinteket az ablakok szemöldökpárkányainak kialakításában is tagolja az építész. A főpárkány feletti attikavázákkal, szoboralakokkal díszített, középen a Pallavicini család címerével. Bár a II. világháborúban súlyos károkat szenvedett az épület, a helyreállítás során az eredeti állapotokra törekedtek.

Harkányi-palota

Petschacher Gusztáv 1882-ben kapott megbízást a Harkányi-palota tervezésére, amely 1884-re készült el az Andrássy út 4. szám alatt. Dr. Harkányi Frigyes politikus volt, a közgazdasági élet meghatározójaként közreműködött a Magyar Általános Biztosító Társaság, a Magyar Földhitelintézet és számos más vállalat alapításában.

Petschacher a római városi paloták méltóságát akarta megidézni a tervezés során. A puritánabb kialakítású homlokzat dísze az azt reneszánsz mintára lezáró baluszteres főpárkány. Az épület eredeti lépcsőháza és dekorációja az 1884-ben elkészült Terézvárosi Kaszinó előképének is tekinthető.

A Harkányi-palota az Andrássy út 4. szám alatt 1889-ben. (H. O. Rückwardt felvétele, forrás: FSZEK Budapest-képarchívum)

A Harkányi-palota 2019-ben (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Terézvárosi Kaszinó

1884-ben tervezte Petschacher Gusztáv a Fővárosi VI. és VII. kerületi kör házát, vagyis a Terézvárosi Kaszinót az Andrássy út 39. szám alatt. A színes üvegek Róth Miksa munkái, báltermét Lotz Károly freskója díszítette.

A Terézvárosi Kaszinó bálterme a Lotz-freskókkal 1889-ben, az Andrássy út 39. alatt (H. O. Rückwardt felvétele, forrás: FSZEK Budapest-képarchívum)

Az épületet 1908-ban Goldberger Sámuel nagykereskedő vásárolta meg, hogy jelentős átalakításokat követően itt nyissa meg a Párisi Nagy Áruházát. A közfelháborodásnak köszönhetően nem tűnt el az egész, Petschacher tervezte eredeti épület. A Paulay Ede utcai szárnyat a Lotz-féle bálteremmel együtt megtartották.

A Petschacher-féle Andrássy úti homlokzat neoreneszánsz stílusban készült, kváderezett mintával. Az első emeleti erkélyajtók hangsúlyos kiemelést kaptak az oszlopok tartotta kis timpanonokkal. Visszafogott ornamentális füzérdíszítést csak a főpárkány alatt alkalmazott a tervező. Ezt a homlokzatot Sziklay Zsigmond tervei szerint 1909 és 1911 között szecessziós stílusban átépítették.

A Terézvárosi Kaszinó Andrássy úti homlokzata 1890-ben (H. O. Rückwardt felvétele, forrás: FSZEK Budapest-képarchívum)

A Paulay Ede utcai hátsó homlokzat – ahol a bálterem is volt, és a mai napig eredeti pompájában látható – sokkal gazdagabb díszítést kapott.

A Terézvárosi Kaszinó Szerencsen (ma Paulay Ede) utcai homlokzata 1889-ben (H. O. Rückwardt felvétele, forrás: FSZEK Budapest-képarchívum)

Az egykori Terézvárosi Kaszinó szecessziós stílusban átépített Andrássy úti homlokzata 2019-ben (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Petschacher Gusztáv életének teljében, 46 éves korában – amikor a legkeresettebb budapesti építészek egyike volt – 1890. január 7-én váratlanul hunyt el.

Bérházaival típust teremtve számos követője akadt, köztük Freund Vilmos. Korai halálával egy nagy tehetségű építőművészt veszített a szakma, akire még számos megbízás várhatott volna, akár jelentősebb intézményre is. Idegen származása ellenére megbecsült tagja lett a magyar társadalomnak. Többek között ő is aláírta a magyar építészek kérvényét, hogy a szegedi színházat magyar művészek tervezhessék.

Nyitókép: A Pallavicini-palota 2019-ben, Andrássy út 98. (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)