2020. január 12. 09:00

Nehéz elképzelni ma a világot bankok nélkül. Magyarországon azonban az elmaradott gazdasági viszonyok miatt a XIX. század közepéig hazai bank nem működött. Az első pénzintézetet 180 évvel ezelőtt nem gazdasági érdek, hanem honjobbító gondolat hozta létre. Sokan kételkedtek abban, hogy Magyarország elég érett-e egy ilyen intézményre, de az az ötlet életképességét igazolta, hogy a megalakult Pesti Hazai Első Takarékpénztárból nagyon sikeres gazdasági vállalkozás lett.

Írta: Domonkos Csaba

Az első modern bankokat Itáliában alapították, a legrégebb óta működő bank az olasz Banca Monte dei Paschi di Siena, amely 1472 óta létezik. Európa más államaiban is sorra alakultak bankok, hitelintézetek a XVI-XVII. században, Magyarországon viszont egészen a XIX. századig nem jött létre hasonló szervezet. 

Mit csinált akkor itthon az, aki a pénzét szerette volna elhelyezni vagy hitelt felvenni? Más forrásokat keresett a pénzszerzésre, ezek lehettek egyházi intézmények vagy magánszemélyek, illetve nem magyar bankok. 

A legismertebb és a legjelentősebb hatással járó külföldi hitelfelvételi kérelem talán Széchenyi Istváné volt, aki egy osztrák banktól kért, de első körben nem kapott hitelt. A magyar gróf ezen annyira megütközött és elgondolkodott, hogy fogta magát és 1830-ra megírta azt a könyvet, amely talán az egyik legnagyobb hatású volt a magyar történelemben, a Hitelt, amelyben a modern hitelintézetek előtt álló társadalmi és törvényi gátak lebontását szorgalmazta.

 

Fáy András (Kohány, 1786. május 30. – Pest, 1864. július 26.) (Fotó: Wikipedia) 

Az első jelentősebb magyar hitelintézetet – mert például Brassóban már volt egy helyi hatású takarékpénztár – mégsem ő kezdeményezte, hanem kortársa és közeli munkatársa, Fáy András, aki már 1825-től szorgalmazta, hogy egy takarékpénztári egyesületet hozzanak létre Magyarországon. Sokan – köztük Széchenyi is – kétkedve fogadták, hogy ez a szervezet életképes lenne, de a kétkedések ellenére a szervezés megindult. 

Az ötletet Fáy 1839. március 19-én vetette fel Pest vármegye gyűlésén, és azonnal heves szervezőmunkába fogott. Tervét meg is jelentette „Terve a Pest-megyei köznép számára felállítandó takarékpénztáraknak” címmel, amelyben egy olyan takarékpénztár felállítását szorgalmazta, amely mindenkitől, a szegényebb emberektől is gyűjt betéteket, és ad számukra is megfizethető hiteleket. Az írásról és az íróról a Tudományos Gyűjtemény 1839. évi 8. száma közölt hosszabb recenziót, amelyben így méltatták: 

„Jelen munkája tehát az írói és polgári pályán magának egyaránt hervadhatatlan koszorúkat fűzött, s honfitársai szívében maradandó emléket emelt Fáy Andrásnak nemcsak korszerűnek, hanem annyiban is czélirányosnak tekintethetik, 's a' nemzet forró háláját érdemli, mivel nemzetünk azon osztályát tűzte ki czélul magának, mellynek sorsán a legtöbbek közt a' legközelebbi országgyűlésen nemzetünk nagylelkű képviselői olly atyailag kívántak segítni, 's mellynek jóllétével az egész nemzet dicsősége, boldogsága olly szoros kapcsolatban áll.”


A kezdeményezés követőkre talált, a vármegye is támogatta, és a szükséges 40 ezer forintos tőkét is összeadták. Ezek nem részvények voltak, hanem az alapítók olyan adománya, amelyet 10 év múlva kaptak vissza. 1839 decemberére gyakorlatilag elkészültek a szervezési munkával, december 30-án tartott alapító közgyűlés után 1840 januárjában meg is kezdődött a munka. 

A legtöbb cikk a Pesti Hazai Első Takarékpénztár indulásának dátumát 1840. január 11-re teszi, de Tomka Béla A magyarországi pénzintézetek rövid története 1836-1947 című munkájában január 2-át nevezi meg az indulás dátumaként. 

A Pesti Hazai Első Takarékpénztár székháza a Károlyi utca 12. alatt a XIX. század végén (Fotó: Fortepan, Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet HU.BFL.XV.19.d.1.05.130)


Az egyesület, filantróp, ma úgy mondanánk, a nem nyereségorientált működési forma nem maradt fenn sokáig, mert az 1840-ben elfogadott részvénytársasági törvény nyomán gyorsan – Kossuth Lajos javaslatára – részvénytársasággá alakult. 1844-ben 667 darab részvényese volt. 

A Pesti Hazai Első Takarékpénztár az első időszakban ingatlanokra és ingó eszközökre, azaz például részvényekre nyújtott hiteleket, és természetesen betéteket gyűjtött. A legkisebb betehető összeg 20 krajcár volt, a legnagyobb 100 forint. Azaz akár cselédek, kisiparosok is betehették spórolt pénzüket a Takarékpénztárba, és e betétekre 5 százalék kamat járt.

A hitelekért, amelynek maximális összege 10 000 forint volt, 6 százalék kamatot kértek. Az összeg nagyságának érzékeltetéséhez jó példa, hogy Fáy röpirata a takarékpénztár alapításáról fűzött kiadásban 24 krajcárba került (finom papiroson 30). 

A Pesti Hazai Első Takarékpénztár bérháza a Rákóczi úton (Foitó: FSZEK) 


A pénzintézet gyorsan fejlődött, néhány éven belül már harmincnál több fiókkal rendelkezett. Az 1848-1849-es szabadságharc ugyan megrendítette, de nem tette tönkre, és az 1850-es években is dinamikusan fejlődött. 1867-ben már kicsinek bizonyult a Reáltanoda utcai székház, és ekkor Ybl Miklós tervei alapján épült fel az új irodapalota a mai Károlyi Mihály utca 12. alatt, ahogy erről a PestBudában már olvashattak. 

A Pesti Hazai Első Takarékpénztár a II. világháború után is még működött, az ország szovjetizálását és az államosítást viszont nem tudta elkerülni. A tekintélyes pénzintézet 1948. január 1-jével állami tulajdonba került, majd felszámolták, üzletágait az állami Országos Takarékpénztár Nemzeti Vállalat vette át. 

 

Nyitókép: A Pesti Hazai Első Takarékpénztár első székháza (Fotó: Fekete Sándor: Haza és haladás. Képes Történelem)


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó