2020. február 8. 12:00

Az ország talán legfontosabb vasútvonala a Kelenföldi pályaudvart köti össze a Ferencvárosi pályaudvarral, úgy, hogy egy hídon keresztezi a Dunát. A MÁV és a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. e kétvágányú vonal bővítését tervezi, egy harmadik vágányt építenének a meglévő kettő mellé, és egy teljesen új hidat építenének a Duna fölé. Ez viszont komoly félelmeket vált ki a Hamzsabégi út környéken élőkben.

Írta: Domonkos Csaba

Kelenföldön a vasút előbb volt minden másnál. Amikor 150 évvel ezelőtt arról szólt az a vita, hogy az ország két felének vasútvonalait hol kössék össze, szóba került a mai Margit híd vonala, illetve a várostól délebbre vezetett nyomvonal is. A Gellérthegy déli lejtője alatt, a mai Kelenföld, illetve Lágymányos területén még nem volt semmi, néhány elszórtan álló épületet leszámítva.

Az ország keleti és nyugati felét összekötő vasút tehát a várostól délre épült meg.

A Gellérthegy déli lejtőjőnek szabályozási tervei 1868-ból. Az alsó a közlekedési hálózatot mutatja, a tervezett vasúti híddal (A térképeken az északi irány jobbra van.) (Forrás: Budapest Főváros Levéltára)

A Déli Vasút – a dél-dunántúli vasutakat és a Déli pályaudvart üzemeltető egykori magán vasúttársaság – vonalából az ekkor, 1876-ban kialakított Kelenföldi pályaudvarnál ágazott ki az a vasúti pálya, amely szinte egyenes vonalon, egy 6-10 méter magas töltésen vezetett át e mocsaras, lápos területen a Dunáig. Itt 1877-ben épült meg  Feketeházy János tervei alapján az Összekötő vasúti híd, az első vasúti híd a magyar Duna-szakaszon, amelyen keresztülfutva a vonal becsatlakozott a Ferencvárosi pályaudvarnál a Duna bal parján húzódó vasúti hálózatba.

Akkor ezen a területen, a mai Kelenföldönön és Lágymányoson, a XI. kerület ma sűrűn beépített részén még nem volt semmi. A terület beépítésére az 1860-as évek végétől születtek konkrét tervek, de Kelenföld, Lágymányos és a mai Szentimreváros beépítésére komolyan csak a Ferenc József híd 1896-os megépülte után került sor.

 

A terület térképe az 1920-as években, a tervezett úthálózattal. A mai Petőfi híd még tervezett hídként szerepel (Forrás: Wikipedia)

1956-tól kezdődött meg a Hamzsabégi és a mai Október 23-a út között a Lágymányosi lakótelep felépítése, amely még nem házgyári elemekből épült, hagyományosabb városszerkezetet követ, a házak nagy belső udvarokat ölelnek körül, a kisebb-nagyobb tereken játszóterek, szobrok kaptak helyet.

A Hamzsabégi út a vasúti töltés mellett húzódik, onnan kezdődően, ahonnan ez a vasút kiágazik a Déli pályaudvar felé menő vasútból, és egészen a Duna-partig tart. A Bartók Béla út – Tétényi út kereszteződésig a Hamzsabégi út 2×1 sávos közút, itt buszok is járnak. Inenn viszont egészen a Fehérvári útig egy 700 méteres parkként, sétányként folytatódik: itt játszóterek, kutyafuttatók épültek. A Fehérvári út és a Budafoki út között is parkos a terület, ám itt, a terület egy részében egy kis, keskeny helyi használatú út is épült. A Budafoki út felé eső részen az elmúlt évben egy futópályát épített az önkormányzat. 

Eredetileg ezt a helyet, amelyet ma a sétány, a park a játszóterek foglalnak el, azért hagyták üresen, mert az volt az elképzelés, hogy itt lesz egy jelentős, 4 sávos út, amely az M1-M7 autópályáktól, azaz a Budaörsi úttól vezetett volna a tervezett Lágymányosi hídon keresztül a Hungária körútig. Ezt az utat az 1960-as években még autópályaként tervezték megépíteni, kétszintes Duna-híddal, amely a két szintes Hungária autópálya körgyűrűhöz kapcsolódott volna. Az 1970-es évek végére a tervek szelídültek, de az az elképzelés megmaradt, hogy a Hamzsabégi utat egy városi főúttá építsék ki. 

Azonban arra az időre, mikor az építkezés megkezdődött volna, vagyis az 1980-as évek végére, az útnak kihagyott terület, a Tétényi és a Budafoki út között egy élettel teli parkká vált, és az itt lakók tiltakozásának hatására 1991-1992-ben a Hamzsabégi út kiépítésétől elállt mind a főváros, mind a XI. kerület. A Lágymányosi, mai nevén Rákóczi híd budai levezető útvonalaként a Szerémi út–Egér út páros épült ki. 

A terület mai térképe. A vasúttól északra látszik a Hamzsabégi út, mint vékony utcácska, és mellette a parkosított rész. Az eredeti elképzelések szerint a Lágymányosi hídról  (Rákóczi hídról) levezető széles főút, a vastag sárga csík tovább folytatódott volna a Hamzsabégi út vonalában, egészen a Budaörsi útig (Forrás: XI. kerület, Újbuda térképe, Topopress)

Most azonban a vasúti pálya fejlesztése miatt került előtérbe a Hamzsabégi út. Az út menti töltésen futó két vágányú vasútvonal mellé egy harmadik vasúti sínpárt is készülnek építeni. Ez viszont nem fér el a mostani vasúti töltésen, azt 6-10 méterrel ki kell ehhez szélesíteni, észak felé, mégpedig az átlagosan 30 méter széles park területének rovására. 

A cikkünkben korábban tévesen azt írtuk, hogy a töltést is szélesítik, de a Nemzeti Infrastruktúra Zrt tájékoztatása alapján az építkezés során az alábbi munkákat végzik el: 

„A töltést nem szélesítik. A tervezett harmadik vágány a mai vasúti területen valósulhat meg. Ennek érdekében a mai vasúti terület határán, közelítőleg a mai északi rézsűláb vonalában támfal épül. A park területéből a vasúti töltéshez közelebb eső 6,4 méteres sávot átmenetileg, a kivitelezés időtartama alatt veszik igénybe. A kivitelezés befejezését követően ez a sáv a park területének részét képezi. A park területe a harmadik vágány építése miatt érdemben nem csökken.”

 

A Hamzsabégi sétány ma. Balra a vasúti töltés, jobbra a házak (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu) 

A vasúti pálya és a Dunán átvezető híd, az Összekötő vasúti híd – amelynek történetéről korábban már írtunk a PestBuda oldalain – egyszerűen elöregedett, felújításra szorul, mindemellett a forgalom növekedése is igényli a vasútvonal bővítését. A kormány ezért határozatot hozott a Déli körvasút fejlesztésére, azaz a Kelenföldi pályaudvartól a Ferencvárosi pályaudvarig a 2 vágányú vasútvonak felújtására, és három vágányúra bővítésére. 

Azonban, míg a hídnál rendelkezésre áll a hely, a vasúti töltés nem elég széles, azt ki kell bővíteni, amely maximum 198 fa kivágásával járna együtt. A lakók, amikor tudomást szereztek erről az elképzelésről, azonnal a park védelmére keltek, online petíciót indítottak. 

De mi is épülne itt? Elsősorban a vasútvonalat 3 vágányúvá tennék. Ez a terv sem most született meg, a Rákóczi híd eleve azért nem épülhetett meg a vasúti híd „üresen álló” – a híd átépítései miatt megépített – pilléreire, mert oda már 1990-ben tervezte a MÁV a harmadik vágányt, azaz a híd kiszélesítését. 

A Hamzsabégi út jelentős része ma egy 700 méter hosszú sétány a vasúti töltéssel párhuzamosan (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A vasútvonal kiszélesítése mellett Nádorkertnél új vasúti megállót terveznek – ami ugye további szélesítéssel jár, ugyanakkor ami az elővárosi közlekedést javítaná. 

A mérések szerint a meglévő vasút zajszennyezése jelenleg az egészségügyi határérték felett van, ezért a felújításnál arra törekednek, hogy a zajszennyezés ne növekedjen, hanem csökkenjen. A régi vasúti vágányokat is felújítanák, azokat halkabbá tennék, így a jelenlegi zaj a felére csökkenne, de a vasút eleve végig új zajvédő falak között futna, valamint a Hamzsabégi úton lakók számára ingyenesen biztosítanák az ablakcserét.

A vasút alatt új kerékpáros és gyalogos aluljárókat építenének. Most a töltés gyakorlatilag kettévágja a XI. kerületet, alatta csak a nagyobb utak mellett lehet átkelni. Nem csak a Duna felett épülne új híd, hanem a Tétényi út felett átvezető, 70 éves vasúti híd helyett is új – a régihez hasonló alakú, de modernebb – híd épülne. 

A Tétényi út torkolatánál lévő híd helyére is új, kinézetében ehhez hasonló híd épül majd (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. közlése szerint három új vasúti megálló épül: a budai oldalon a Nádorkertnél, a pesti oldalon pedig a Közvágóhídnál és a Népligetnél. Ha az új vágány és a vasúti megállók megépülnek, a déli agglomerációból átszállás nélkül lehet majd eljutni akár a Népligetig, így akik ma ebben az irányban közlekednek, az autó helyett a kényelmes és gyors vasutat választhatják. Így kevesebb autó érkezik Budapestre, megszűnhetnek a dugók, a város levegője javul. A Déli körvasút fejlesztésének része a Hamzsabégi park teljes megújulása, közösségi tervezéssel, a helyi lakosok bevonásával.

A közel 200 kivágott fa helyett a kerületben összesen 1700 fát ültetnének el. A parkban most meglévő játszótér és kutyafuttató mellé családi és kamaszjátszóteret, emellett kültéri fitneszpályát terveznek. 

Az elmúlt napokban közmeghallgatást is tartottak a fejlesztésről, ahol a lakók elmondták a problémáikat. Sokan nemcsak a beruházás utáni állapotoktól félnek, hanem attól is, hogy az építkezés miatt évekig zajban és porban fognak élni. A 200 fa kivágásával a Hamzsabégi út park jellege is megszűnne, vélik az ellenzők. 

A tervek szerint új, korszerű játszótereket éptenek az új parkba (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az önkormányzat álláspontja az, hogy a beruházás megindítása esetén a faültetéseket, az ablakcseréket azonnal, a beruházás elején meg kell kezdeni, és azt szeretné elérni, hogy a létrejövő park minden tekintetben jobb legyen a mostani állapotnál, több szabadidős lehetőség legyen itt, és a zöldfelületek is magasabb minőséget képviseljenek. A helyi önkormányzat – bár nem Újbuda a beruházó – a jövőben szorosabb, a lakókat jobban bevonó tájékoztatásra, és mindenki számára elfogadható kompromisszumra törekszik.

A petíciót indító lakókat nem győzte meg a közmeghallgatás, és nem bíznak az ígéretekben. 

A beruházás keretében most a lakók bevonásával közösségi tervezőmunka kezdődik, ami azt jelenti, hogy az itt élők bevonásával kezdődik meg a Hamzsabégi park újratervezése.

Nyitókép: A Hamzsabégi sétány (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

 

Összesen 1 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


Remélem megtalálják a megfelelő megoldást.



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó