Írta: Bukovszki Péter

2020. február 11. 12:00

A Hauszmann Alajos-féle palotabővítés során elnyert formájában építik vissza az egykori Szent István-termet, és az azt magában foglaló ötszintes épületrész is teljesen újjászületik. Ottjártunkor a tetőt már leszedték, a rekonstrukció 4,6 milliárd forintba kerül.

Arról az úgynevezett „nyaktagról” van szó, ahonnan egészen a közelmúltig a Budapesti Történeti Múzeum (BTM) bejárata nyílt. Az Oroszlános udvarból megközelíthető, az Oroszlános kapuval szemközti épületrész a palota Széchényi Könyvtár által használt krisztinavárosi  („F”) szárnyát, és a BTM által használt déli, vagyis „E” szárnyát köti össze.

Ez a látvány fogadja most a látogatót az Oroszlános udvaron (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Ha séta közben arra vesszük az irányt, most azt láthatjuk, hogy az épületrészt mindkét oldalról állványzat veszi körül, benne pedig serényen folyik a munka. A tetőt a gerendázattal együtt már leemelték, a kaput és az ablakok egy részét kiszedték, belül pedig sok helyen eltűntek a válaszfalak és a vakolatig lebontották a korábbi burkolatokat. Az építkezés felvonulási területeként a palota déli oldalával határos Újvilág-kert szolgál, ahová egy frissen épített ideiglenes falépcső vezet az építkezés területétől. Ottjártunkkor épp az Oroszlános udvar felőli bejáratot őrző Senyei-szobrok, a Háború és a Béke köré építettek a védelmüket szolgáló állványzatot. 

A BTM egykori bejárata, a két oldalán Senyei Károly Háború és Béke című szobraival, éppen a becsomagolásuk idején (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Korhű és kortárs egyaránt lesz odabenn

A mostani felújítás során a friss közbeszerzési eljárás eredménye szerint a munkák elvégzésére a Confector Mérnök Zrt. nyert megbízást; ők végezték többek között a Karmelita kolostor és a pesti piarista központ felújítását is. A mostani beruházás során a Szent István-termet is magába foglaló, összesen nettó 1190 négyzetméteres, az Oroszlános udvarból háromszintesnek látszó, belülről (a pinceszinttel és a tetőtérrel együtt) ötszintes épületrész pinceszintjén a gépészet kap helyet, a földszinten fogadótér lesz majd büfével, ajándékbolttal és ruhatárral. A pinceszint és a földszint között egy ötfős, 680 kg teherbírású liftet is beépítenek, amely megkönnyíti majd a déli várkertek és az Oroszlános udvar közötti mozgást. 

Dél felől jól látható, hogy a nyaktag tetejét már elbontották. A kertben, szemben lévő átjáró a Csikós-udvarra visz (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az első emeleten lesz a rekonstrukció fénypontja, az eredeti állapotát visszanyerő Szent István-terem. Felújítják a mellette lévő Cercle-termet is, amely kortárs kiállítások otthonául szolgál majd. A második emeleten szintén kiállítóterek és technikai berendezések lesznek (ide kerülnek a tetőtér megközelítését és a tetőtérben a légcserét biztosító gépek). Mindez a közbeszerzési eljárás eredményhirdetése szerint áfa nélkül mintegy 4,6 milliárd forintba kerül majd, a Szent István-terem rekonstrukciója nélkül, annak berendezése ugyanis más keretbe tartozik. 

Teljes átalakulás – kívül-belül

A királyi palotát a háborús pusztítást követően az eredetihez képest jóval puritánabb stílusban építették újjá, sokszor a még megmaradt díszeket is lebontották vagy elfalazták, ez lett a sorsa a Szent István-teremnek otthont adó nyaktagnak is. A déli homlokzaton az ablakkiosztást megváltoztatták, a korábbi hármas tagolást helyett szintenként öt ablak került be, az oszlopos rizalit teljesen eltűnt. Az északi, Oroszlános udvar felőli homlokzatrész azonban még az eredetit idézi. 

Az épületrész homlokzatát is visszaalakítják régi formájába (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)


Így nézett ki a palota és az Újvilág-kert 1906 körül. Jól látszik a Szent István-termet is magába foglaló épületszárny maitól eltérő homlokzati tagolása (Fotó: Vasárnapi Ujság, 1906. július 22.)

Az összekötőszárny déli homlokzata eredeti formájában 1945-ben. Balra a palota krisztinavárosi (F), jobbra az E épületrésze (Fotó: Fortepan)

Amilyen parányi ez a rész a palota egészéhez képest, akkora kincset rejtett egykor: emeletén alakították ki a Hauszmann-féle építkezéskor a 83 négyzetméteres Szent István-termet. A belső díszítését tekintve kiemelkedően szép, az 1900-as párizsi világkiállításon díjazott helyiség díszítésén olyan mesterek dolgoztak egykor, mint a fafaragások mestere, Thék Endre, a kandallópárkányon álló Szent István-szobrot faragó Stróbl Alajos vagy a Zsolnay-kandalló és a Zsolnay-kerámiaképek mesterei. 


Ilyen volt egykor a Szent István-terem (Fotó: FSZEK)

Az újjáépítést megkönnyíti, hogy a Szent István-terem eredetei tervei megvannak, és az építkezést megelőző feltárás során is előbukkantak értékes falmaradványos és díszítőelemek, segítve a minél teljesebb értékű rekonstrukciót. Ez utóbbi főként a Szent István-teremhez vezető helyiségek és az épületrész földszintjének felújítása miatt fontos, hiszen lehetővé teszi, hogy a belsőépítészeti munkák során a hauszmanni enteriőrhöz nyúljanak vissza. 

Nyitókép: A felállványozott összekötő épületrész az Oroszlános kapu felől nézve (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Összesen 6 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


Végre elkezdődött a Királyi Palota helyreállítása. Ez csak egy kis rész, de a Szent István terem az egyik legszebb belső enteriőr.
Remélhetőleg folytatódik a palota többi részének is eredeti formában történő újjáépítése!

Válaszok:

Abszolút egyetértek. Csodálatos, hogy nemzetünk régi "buszkesegei" ismét eredeti formájukban láthatóak majd újra. Boldogsággal tölt el, ha feltűnik Budapest utcáin egy már rég "elfeledett épület", szobor... (a háború vagy a szocializmus pusztította el), és amelyet van szerencsénk már önmaga valóságában szemlélni a régi fényképek helyett!
Csak így tovább!

Válaszok:

"Felújítják a mellette lévő Cercle-termet is, amely kortárs kiállítások otthonául szolgál majd." Ezt a mondatot nem értem. Mit értenek a Cerele terem felújítása alatt? Félek, hogy a sima falakat festik le és nem az eredi termet rekonstruálják! Ha ez utóbbit tennék, akkor mit keresne ott a kortárs??? Egyáltalán mit keres a királyi Palotában a kortárs. Erre ezer másik hely van, a Királyi Palotába kizárólat a a Magyar Királyság korából való tárgyakat és enteriőröket szabadna elhelyezni! Ahol lehet az eredeti fotók alapján, ahol meg nincs felvétel vagy terv, ott azt a korhoz és a többi teremhez illeszkedően kell kitalálni!


Mennyivel könnyebb lett volna a hatvanas években mindent helyrehozni. Kortárs vagyok és tanú vagyok. Kamaszként gyakran felmentem a lerombolt Várba. Főkép azért mentem be, mert tilos volt. Le volt kordonokkal zárva és ki volt írva, hogy "szigorúan tilos a belépés" vagy "belépni tilos és életveszélyes". Kell több egy kamasznak? Bolyogtam a romos termekben, láttam a leomlott díszeket, szobrokat, a jó állapotú faburkolatokat, a még ép részeket is. Annyi minden megvolt, megmaradt, hogy vissza lehetett volna építeni mindent a helyére. Rákosiék, de inkább Kádárék bűne, hogy SZÁNDÉKOSAN nem állítottak vissza semmit az eredeti formájában.

Válaszok:

Inkább a szocializmus. A háborúban megsérült épületek zömét vagy lebontották és egy modern szocreált raktak a helyére, vagy teljesen átépítették. A lakóházakat is szétverték belül és egy-egy nagyobb lakásból három kicsi lyuk lett.
Volt egy elrémisztő példa, a Városmajor utcai Semsey palota. Volt ott minden. Munkásszálló. csövestanya, szükséglakás. Utána megvette az osztrák nagykövetség és jelenleg a nagykövet lakik benne. Teljesen rendbe hozták, de a nagyközönség elől -természetesen- zárva van.


Nagyon hasonló érzéseim vannak. Én is kerülgettem az építkezést, időnként beszöktem, de én már csak a szocreál belső tereket láttam építés közben. Az eredeti díszes termekről sokáig semmi elképzelésem nem volt, csak a rendszerváltás után az interneten látható képekből derült ki számomra, hogy mennyi szépség volt, amit elpusztítottak.



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó