Arról az úgynevezett „nyaktagról” van szó, ahonnan egészen a közelmúltig a Budapesti Történeti Múzeum (BTM) bejárata nyílt. Az Oroszlános udvarból megközelíthető, az Oroszlános kapuval szemközti épületrész a palota Széchényi Könyvtár által használt krisztinavárosi  (F) szárnyát, és a BTM által használt déli, vagyis E szárnyát köti össze.

Ez a látvány fogadja most a látogatót az Oroszlános udvaron (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Ha séta közben arra vesszük az irányt, most azt láthatjuk, hogy az épületrészt mindkét oldalról állványzat veszi körül, benne pedig serényen folyik a munka. A tetőt a gerendázattal együtt már leemelték, a kaput és az ablakok egy részét kiszedték, belül pedig sok helyen eltűntek a válaszfalak, és a vakolatig lebontották a korábbi burkolatokat. Az építkezés felvonulási területeként a palota déli oldalával határos Újvilág-kert szolgál, ahová egy frissen épített ideiglenes falépcső vezet az építkezés területétől. Ottjártunkkor épp az Oroszlános udvar felőli bejáratot őrző Senyei-szobrok, a Háború és a Béke köré építettek a védelmüket szolgáló állványzatot. 

A BTM egykori bejárata, a két oldalán Senyei Károly Háború és Béke című szobraival, éppen a becsomagolásuk idején (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Korhű és kortárs egyaránt lesz odabenn

A mostani felújítás során a friss közbeszerzési eljárás eredménye szerint a munkák elvégzésére a Confector Mérnök Zrt. nyert megbízást; ők végezték többek között a Karmelita kolostor és a pesti piarista központ felújítását is. A mostani beruházás során a Szent István-termet is magába foglaló, összesen nettó 1190 négyzetméteres, az Oroszlános udvarból háromszintesnek látszó, belülről (a pinceszinttel és a tetőtérrel együtt) ötszintes épületrész pinceszintjén a gépészet kap helyet, a földszinten fogadótér lesz majd büfével, ajándékbolttal és ruhatárral. A pinceszint és a földszint között egy ötfős, 680 kg teherbírású liftet is beépítenek, amely megkönnyíti majd a déli várkertek és az Oroszlános udvar közötti mozgást. 

Dél felől jól látható, hogy a nyaktag tetejét már elbontották. A kertben, a szemben lévő átjáró a Csikós-udvarra visz (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az első emeleten lesz a rekonstrukció fénypontja, az eredeti állapotát visszanyerő Szent István-terem. Felújítják a mellette lévő Cercle-termet is, amely kortárs kiállítások otthonául szolgál majd. A második emeleten szintén kiállítóterek és technikai berendezések lesznek (ide kerülnek a tetőtér megközelítését és a tetőtérben a légcserét biztosító gépek). Mindez a közbeszerzési eljárás eredményhirdetése szerint áfa nélkül mintegy 4,6 milliárd forintba kerül majd a Szent István-terem rekonstrukciója nélkül, annak berendezése ugyanis más keretbe tartozik. 

Teljes átalakulás – kívül-belül

A királyi palotát a háborús pusztítást követően az eredetihez képest jóval puritánabb stílusban építették újjá, sokszor a még megmaradt díszeket is lebontották vagy elfalazták, ez lett a sorsa a Szent István-teremnek otthont adó nyaktagnak is. A déli homlokzaton az ablakkiosztást megváltoztatták, a korábbi hármas tagolást helyett szintenként öt ablak került be, az oszlopos rizalit teljesen eltűnt. Az északi, Oroszlános udvar felőli homlokzatrész azonban még az eredetit idézi. 

Az épületrész homlokzatát is visszaalakítják régi formájába (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)


Így nézett ki a palota és az Újvilág-kert 1906 körül. Jól látszik a Szent István-termet is magában foglaló épületszárny maitól eltérő homlokzati tagolása (Fotó: Vasárnapi Ujság, 1906. július 22.)

Az összekötő szárny déli homlokzata eredeti formájában 1945-ben. Balra a palota krisztinavárosi (F), jobbra az E épületrésze (Fotó: Fortepan)

Amilyen parányi ez a rész a palota egészéhez képest, akkora kincset rejtett egykor: emeletén alakították ki a Hauszmann-féle építkezéskor a 83 négyzetméteres Szent István-termet. A belső díszítését tekintve kiemelkedően szép, az 1900-as párizsi világkiállításon díjazott helyiség díszítésén olyan mesterek dolgoztak egykor, mint a fafaragások mestere, Thék Endre, a kandallópárkányon álló Szent István-szobrot faragó Stróbl Alajos vagy a Zsolnay-kandalló és a Zsolnay-kerámiaképek mesterei. 


Ilyen volt egykor a Szent István-terem (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Az újjáépítést megkönnyíti, hogy a Szent István-terem eredetei tervei megvannak, és az építkezést megelőző feltárás során is előbukkantak értékes falmaradványos és díszítőelemek, segítve a minél teljesebb értékű rekonstrukciót. Ez utóbbi főként a Szent István-teremhez vezető helyiségek és az épületrész földszintjének felújítása miatt fontos, hiszen lehetővé teszi, hogy a belsőépítészeti munkák során a hauszmanni enteriőrhöz nyúljanak vissza. 

Nyitókép: A felállványozott összekötő épületrész az Oroszlános kapu felől nézve (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)