Írta: Pestbuda.hu

2020. június 18. 10:00

Egyetemi klinika lett a Szent Rókus Kórház, júniustól a Semmelweis Egyetemhez kapcsolódva működik tovább. A több mint kétszáz éves kórház azért is történelmi jelentőségű intézmény, mert itt dolgozott Semmelweis Ignác, itt nyitott meg Európa első központi röntgenlaboratóriuma, és itt kezdték meg először a betegek éteres altatását is.

A Semmelweis Egyetem részeként, annak Szent Rókus Klinikai Tömbjeként működik június 1-jétől a Szent Rókus Kórház és Intézményei. A Semmelweis Ignác életéhez szorosan kötődő Szent Rókus Kórházzal történt integráció az oktatás és a betegellátás területén is fejlődést hoz – írja honlapján az egyetem.

A Semmelweis Egyetem oktatási és betegellátási feladatait a korábbi Szent Rókus Kórház és Intézményei által nyújtott ellátások nemcsak kiegészítik, hanem az integráció biztosítja mindkét területen a fejlesztést. Azzal, hogy ezentúl a Semmelweis Egyetem klinikai tömbjeként működik az intézmény, biztosítható a magasabb színvonalú oktatás és betegellátás. Az új tömb a gyógyítás terén megőrzi a fő tevékenységeit, ezen kívül jelentős szerepet játszik majd a gyakorlati orvos- és egészségtudományi képzés megújításában.

Egyetemi kórház jött létre a Semmelweis Egyetem és a Szent Rókus Kórház integrációjával (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Szent Rókus Kórház a főváros egyik legrégebbi közkórháza, több mint kétszáz éves, a Rákóczi út–Gyulai Pál utca sarkán található (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Szent Rókus Klinikai Tömbben több szervezeti egység működik majd, ezek közé tartozik a Minimál Invazív és Egynapos Sebészeti Klinika és Szakrendelő, a Geriátriai Klinika és Ápolástudományi Központ, a Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika korábban Kútvölgyi Klinikai Tömbben működő részlege, továbbá az adott szakterületi klinikák együttműködésében működnek tovább a rehabilitációs ellátások.

A Pesti Polgári Közispotálytól a mai Szent Rókus Kórházig

A Szent Rókus Kórház Budapest egyik legrégebbi közkórháza a Rákóczi út–Gyulai Pál utca sarkán található. A kórház létrejötte egészen az 1711. évi pestisjárványig nyúlik vissza, amikor a járványt túlélő városi polgárok megmenekülésük emlékére Szent Rókus és Szent Rozália tiszteletére egy kápolna építését határozták el. A francia Szent Rókus a betegek, főleg a pestisben szenvedők védőszentje volt. A Szent Rókus-kápolnát 1717. augusztus 16-án szentelték fel, majd 1739-ben kibővítették, ekkor nyerte el a templom végleges alakját.

A Pesti Polgári Közispotály 1834-ben már a Szent Rókus Közkórház nevet viselte. A Rókus kápolna és kórház látképe 1834-ben, Lehnhardt Sámuel rézmetszetén (Forrás: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest-képarchívum)

A betegápoló irgalmas rend már 1752-ben azt javasolta, hogy szegényházat és kórházat építsenek a Szent Rókus kápolna melletti területen. A Rókus-mezőn járványbarakkok álltak, amit később lebontottak.

A város tanácsának határozata alapján 1795-ben kezdték az építkezést Jung József építőmester tervei szerint, 1798. május 24-én avatták és szentelték fel ünnepélyesen a kórházat az akkori Gyöngytyúk utcában (a mai Gyulai Pál utca), a Szent Rókus-kápolna mellett.  Az új gyógyintézmény neve „Pesti Polgári köz Ispotály” lett, később kapta a Szent Rókus elnevezést, amikor a kórház összeépült a kápolnával 1834-ben. 

A Szent Rókus-kápolna, mellette a Rókus kórház, előtérben a Maria Immaculata szobor Klösz György felvételén 1900-ban (Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.07.055 KLÖSZ GYÖRGY KÉPSZÁM: 82379) 

A kápolna hajóját egyemeletes szárnyépülettel kötötték össze a főépülettel. Az egykori főbejárata a mai Rókus-plébánia copf stílusú, kőből faragott bejárata volt. A kapukeret felett ma is olvasható táblát tettek „Pestanum Calamitosorum Domicilium” (a gyámoltalan szerencsétlenek pesti menháza) felirattal. A kapu mellett ma is látható a kőfeszület.

A copf stílusú kapukeret felett ma is olvasható a tábla felirata: „Pestanum Calamitosorum Domicilium” (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A kétemeletes kórház kivitelezését Kardetter Tamás vezette, Tuschl Sebestyén és Heppler Ferenc pedig a kurátor volt. A kórházban három szinten „minden osztály béli személyek számára 237 külön ágyak rendeltettek”. Ebből 100 ingyenes volt, a többiért napi 12 krajcárt kellett fizetni. A jómódúaknak 12 külön szobát tartottak fenn napi 50 krajcárért, illetve egy forintért. 

Az első években a felvett betegek száma 1200-2000 körül mozgott, a betegforgalom azonban az 1830-as években már meghaladta a 3000 főt. A lakosság számának növekedésével bővíteni kellett az intézményt. Az új szárnyépületet, ami a Kerepesi út (mai Rákóczi út) mellett épült 1841-ben Pollack Mihály tervezte, a kivitelező az építész fia, Pollack Ágoston volt. 1874-ben a régi Gyöngytyúk (Gyulai Pál) utcai homlokzaton új főbejáratot nyitottak. A kápolna melletti egykori díszes kaput megszüntették, helyére ablakot tettek.

Flór Ferenc sebész főorvos – akit 1848-ban Pest város tiszti főorvosává és a Szent Rókus Kórház igazgatójává választottak – itt vezette be 1847-ben dietil-éterrel és kloroformmal altatásos módszerét.

Fontos esemény a kórház történetében, hogy 1851-ben Semmelweis Ignác átvette a szülészeti osztály vezetését, aki itt is bevezette a klórvizes kézmosást, és a rendszeres takarítást, tiszta ágyneműhúzást, ezzel a gyermekágyi lázat 1 százalék alá csökkentette.

1857-ben a kórház hivatalosan is közkórház lett, majd 1860–1862 között a kórházi ágyak száma 678-ra emelkedett. 1898-ban, két évvel Wilhelm Conrad Röntgen találmányát követően itt nyílt meg Európa első központi röntgenlaboratóriuma Donáth Gyula, majd Stein Adolf vezetésével.

A második világháborúban a Szent Rókus Kápolnát bombatalálat érte, a kórház is súlyosan megsérült. 1947-re az épületeket restaurálták, visszaállították az ispotály építésekor emelt feszületet és a kapukeretet is, melyből ma a plébánia bejárata nyílik.

A Szent Rókus kórház és kápolna a Gyulai Pál utcában, 1960-ban (Fotó: Fortepan/Képszám: 5067)

A Rókus Kórházat 1952-ben átvette a Pest Megyei Tanács, majd a Pest Megyei Tanács Semmelweis Kórháza lett. Rendszeres orvostovábbképzés, majd szakdolgozóképzés folyt itt. 1978-tól átépítések történtek, a statikai vizsgálatok alapján az egész épületet fel kellett újítani. A Stáhly utcai, hatszintes épület 1985-ben, majd a Gyulai Pál utcai front készült el. 1990 decemberében átadták a Stáhly utcai főépülettel zárt híddal összekötött rendelőintézetet.

A kórház túlélte kétszáz év történelmi viharait, végig megmaradt a gyógyítás és az ápolás szolgálatában. 

Nyitókép: Egyetemi klinika lett a Szent Rókus kórház (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó