Az Orom utca 4. szám alatt álló Schoch–Hegedüs-villa az 1910-es években épült. Megrendelője a svájci származású Schoch család sarja, Schoch Frigyes építési vállalkozó volt, aki befektetési céllal több telket is vásárolt a környező utcákban, az 1900-as évek legelején. A terület korábban a híres budai borvidék része volt, a XIX. század végén azonban a filoxérajárvány következtében kipusztultak a szőlők, így a területet kiparcellázták.

Falusias hangulatú kép Budáról, 1917-ből. Naphegy utca, szemben a Gellért-hegy az Orom utca és a Bérc utca házaival. Jól látható a SchochHegedüs-villa (Fotó: Fortepan/Képszám: 116146)

Erdélyi Mór felvétele a Tabánról, 1912 körül. A hegyen látható az épülő SchochHegedüs-villa (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A cél egyértelműen egy fürdőnegyed kialakítása volt, a Rác, az Erzsébet és a Sáros (később Gellért) gyógyfürdő közelsége miatt. A megszerzett telkek közül Schoch az Orom utca és a Bérc utca között elterülő, igen nagy méretű területet választotta saját villájának megépítése céljából, a tervezésre a lakásépítéssel kapcsolatos teoretikai munkáiról ismert K. Császár Ferenc építész, felsőépítő és iskolai tanár kapott megbízást.

Orom utca 4., kilátás a SchochHegedüs-villából az Erzsébet híd felé, 1915 (Fotó: Fortepan/Képszám: 24894)

Már épül a SchochHegedüs-villa az Orom utca 4. szám alatt, 1913-ban (Fotó: Fortepan/Képszám: 27748)

Orom utca 4., épül a Hegedüs villa, 1913 (Fotó: Fortepan/Képszám: 27745)

A városi legenda úgy tartja, hogy Schoch Frigyes világ körüli útja során szeretett bele egy itáliai villába, és ennek pontos mását kívánta felépíteni Budán, a Budapest Főváros Levéltárában őrzött iratokból azpnban az derül ki, hogy maga az építész állt elő az ötlettel. Az építési hatóságokkal folytatott levelezésében maga Császár említi a Genovában, a Capo Santa Chiara tetején álló Castello Türke épületét, mely 1903-ban épült.

Gino Coppedè, Castello Türke. Genova, 1903 (Forrás: Pinterest)

Genova, középen a Castello Türke látható, hasonló jellegű épületek szomszédságában (Forrás: arte)

A középkori várkastélyra emlékeztető villát a firenzei származású Gino Coppedè tervezte, aki nagyon népszerű volt Genovában. Az ő műve többek között a hasonló stílusú Castello Mackenzie, illetve a híres genovai szálloda, a Gran Hotel Miramare is. A Castello Türke az olasz szecesszió, vagyis a Stile Liberty szép példája. A Stile Liberty – csakúgy, mint a spanyol szecesszió – előszeretettel használ középkori formákat, továbbá Genovában nagy hagyománya van a várkastély jellegű tengerparti épületek emelésének, így a Castello Türke jól illeszkedik környezetébe, egy kvalitásos, ám nem különleges alkotás.

A genovai Castello Türke a tenger felől. A kép forrása a legutóbbi felújítást végző Studio Buffoni építésziroda honlapja, a studiobuffoni.

A magyar szecesszióra azonban nem jellemző a középkori formák használata, így nem is a szecesszió, hanem a romantikus építészet, vagy a historizmus körébe soroljuk a Schoch–Hegedüs-villát. A budai villaépítészetre kevésbé jellemzők a középkorias formák, így a Schoch–Hegedüs-villa egészen érdekesen hat a Gellért-hegyen.

A Rác gyógyfürdő a Gellért-hegy lábánál. A hegyoldalban a SchochHegedüs-villa az Orom utcában,1940 (Fotó: Fortepan/Képszám: 20783)

A felvétel az Orom utca 8. számú ház kerítése előtt készült, háttérben a 4. szám alatt a SchochHegedüs-villa, 1916 (Fotó: Fortepan/Képszám: 172325)

A SchochHegedüs-villa 1963-ban (Fotó: Fortepan/Képszám: 175908)

A szabadon álló, ősfás kerttel körülvett, négyemeletes villa tömbszerű tömege tekintélyt parancsoló. A magasföldszinten kváderkövezett, a többi szinten pedig vörös téglával burkolt főhomlokzat erőteljes színének köszönhetően azonnal szembeötlik, a négyszögletes alaprajzú torony pedig fokozza a hatást. A középkori jelleget a félköríves záródású ablakok, a felsőbb szinteken elhelyezett ikerablakok és a lőrésekre emlékeztető pártázat is erősíti. A fehér kőből készült, finom faragványok és keretek szépen hangsúlyozzák a nyílásokat.

A SchochHegedüs-villa látványa az Orom utcából nézve egyértelműen hasonlít a genovai előképre​ (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A SchochHegedüs-villa I. és II. emeleti alaprajza (Forrás: BFL. XV. 17.d.329. Műemlékvédélem 58. évf. 3. szám)

A SchochHegedüs-villa keresztmetszeti terve (Forrás: BFL. XV. 17.d.329. Műemlékvédélem 58. évf. 3. szám)

Érdekes módon az épület hátsó homlokzata mozgalmasabb, „vadregényesebb”. A lépcsőház rizalitként előreugró, sokszögletű alaprajzú tömbje és a két oldalán elhelyezkedő, félköríves záródású és beugratott kis erkélyek teszik izgalmassá. Láthatjuk, hogy az épület egész apró részleteiben is hasonlít a genovai előképre.

A SchochHegedüs-villa hátsó homlokzata, Bélavári Krisztina felvétele (Forrás: Műemlékvédelem, 2014. 58. évf. 3. szám)

Mivel az épületet jelenleg is lakják, a bejutás nehézkes, belső kialakításáról Herczeg Renáta és Prakfalvi Endre Két ház Budapesten című tanulmányában olvashatunk bővebben. (A tanulmány a Műemlékvédelem 58. évfolyamának 3. számában jelent meg, 2014-ben.) A szövegből kiderül, hogy az első emeleten kettő, a második emeleten azonban csak egy hatalmas, 400 négyzetméter alapterületű lakást alakítottak ki. Belül igazán elegáns megoldásokkal találkozhatunk, amelyek nem csak a dekorációra terjednek ki.

A SchochHegedüs-villa előcsarnoka 2014-ben, Bélavári Krisztina felvétele (Forrás: Műemlékvédelem 2014. 58. évf. 3. szám)

A folyosók elhelyezése például átlós, ami egyértelműen a kastélyépítészetből átvett elem. A Budapest Főváros Levéltárában megtalálható terveken, a toronyszoba alaprajzán a „Főnök” felirat olvasható, amely arra utal, hogy Schoch Frigyes dolgozószobának használta a helyiséget. Az is kitűnik a tervekből, hogy a reprezentatív termek közvetlenül a főhomlokzat mögött, az alárendeltebb funkcióval ellátott helyiségek pedig a hátsó traktusban helyezkednek el a korabeli szokás szerint.

A SchochHegedüs-villa főhomlokzatának jellegzetes eleme a pártázat​ (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az épületbe vezető szélfogó és lépcsőház kialakítása is kifejezetten dekoratív, a falak fényes kőburkolatának köszönhetően igen elegáns. A belső terekben több helyütt látványos stukkódíszekkel találkozhatunk. Az épület kívül és belül is inkább a romantika építészetéhez sorolható, de belső dekorációjában (például ajtórácsok, pillérfejezetek) szecessziós és art deco jegyeket is láthatunk.

Fontos megjegyeznünk, hogy mivel a ház igen elegáns, és gazdag környéken fekszik, a megrendelő és az építész tehetős, autóval is rendelkező bérlőkre számított, ezért garázst is építettek, ami abban a korban egyáltalán nem volt bevett szokás.

Az Orom utca látképét erősen meghatározza a villa tömege (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A SchochHegedüs-villa jellegzetes sziluettje a Gellért-hegyen​ (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az épület mellé Schoch Frigyes annak tükörképét is fel szerette volna építeni, de a ma álló villát sem tudta teljesen befejezni. Igaz, a homlokzaton az 1914-es dátum olvasható, ekkor még nem fejeződtek be teljesen a munkálatok. A már korábban idézett tanulmányból kiderül, hogy az 1914-ben kitört I. világháború megakasztotta a vállalkozó ingatlanfejlesztési terveit, így az építkezés leállt.

A Tanácsköztársaság idején, 1919-ben a kommün államosította az épületet, majd 1923-ban a Hestia Házépítő Rt. birtokába került, végül 1926-ban dr. Hegedüs Lóránt gazdaságpolitikus, nyugalmazott pénzügyminiszter vásárolta meg. (Ezért nevezik ma az épületet Hegedüs-villának.)

Az építés évszáma olvasható a villa homlokzatán (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az 1927-ben a Székesfőváros Tanácsához intézett kérvényéből derül ki, hogy az épület még ekkor sem volt teljesen készen, bár az általa megfogalmazottakból és az előírt intézkedésekből látszik, hogy lényegében csak apróságokról volt szó, az épület 1914-ben már biztosan lakható és reprezentatív célokra használható volt. A Schoch-Hegedüs-villa szerencsére az évtizedek alatt igen jó állapotban őrződött meg, számos eredeti részlet ma is látható, és hogy ez így is maradjon, műemléki védettséget élvez.

Nyitókép: A SchochHegedüs-villa főhomlokzata (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)