Írta: Gönczi Ambrus

2020. augusztus 24. 09:00

Kevés olyan, száz évnél régebben megnyitott kórházépülete van a fővárosnak, amely ne szorulna rá alapos felújításra, átalakításra, modernizálásra. Volt olyan időszak is, nem is olyan régen, amikor felújítás helyett bezárás mellett döntöttek az intézményt fenntartók. Sorolhatnánk is azokat az épületeket, amelyek évtizedek óta üresen, kihasználatlanul állnak, várva az elkerülhetetlennek tűnő elbontást. Szerencsére van már példa arra is, hogy jelentősebb funkcióváltás nélkül egy egészségügyet szolgáló épület megújul. Ilyen példa a volt Schöpf-Merei Ágoston Kórház.

A sok átalakulást megért volt Schöpf-Merei Ágoston Kórház története, legalábbis ami a helyszínt illeti, egészen 1870-ig nyúlik vissza. A mai Bakáts tér 10. számú telken ekkor nyílt meg a Zichy József grófné által kezdeményezett Erzsébet Homeopata Kórház. Itt eredetileg szegény sorsú betegek és gyógyíthatatlan bajban szenvedők kaptak orvosi ellátást, méghozzá számukra megfizethető áron.

Az első évtizedekben az épület valójában csupán egy földszintes, hatszobás ház volt, 1905-re azonban a kórházat működtető alapítvány annyi pénzadományt gyűjtött, hogy meg tudta vásárolni a szomszédos telket a Bakáts tér–Knézich utca sarkán, a mai Knézich utca 14. szám alatt.

Az Erzsébet Homeopata Kórház egyszintes épülete a Bakáts téri templom mögött, egy 1879-es fényképfelvételen (Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.06.047)

Új kórház építését határozták el, és a tervek elkészítésével Tőry Emil építészt bízták meg. Az egy év alatt elkészült, 150 beteg ellátását biztosítani képes kórházat 1906 augusztusában adták át. Az épületet az utcától határfal választotta el, az udvaron sétányt is kialakítottak a betegek számára. A jobb oldali szárnyban laktak az Isteni Szeretet Leányai nevű irgalmasrend nővérei, bal oldalon a rendelők és a bentlakó orvos lakása volt található. A két szárny között kórtermeket és betegszobákat, konyhákat, éléskamrákat, fürdőszobákat  alakítottak ki.

Az Erzsébet Kórház Bakáts térre néző homlokzata 1910 körül (a Knézich utca 14. alatt, a Bakáts tér sarkán) (Fotó: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)

Az Erzsébet kórház udvara 1910 körül (Fotó: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)

A Knézich utca 14. alatti Erzsébet Kórház, az udvarán betegek és nővérek, 1925 körül (Fotó: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)

Az Erzsébet Kórház 1925 körül, Knézich utca 14. (Fotó: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)

Az Erzsébet Kórház napjainkban, a Knézich utca 14. alatt, a Bakáts tér sarkán (Fotó: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)

A Bakáts tér 10. alatti telek eközben nem maradt kihasználatlanul. 1906-ban Erdey Antal orvos vásárolta meg, és Márkus Géza terveinek köszönhetően már az év végén megnyílt magánszanatóriuma. A magyaros-szecessziós stílusú homlokzattal rendelkező épületet 1913-ban a fõváros bérbe vette és szülész-nőgyógyász osztályt alakított ki benne.

A Schöpf-Merei Kórházként ismert épület a Bakáts tér 10. alatt,  1910 körül, ekkor még Erdey Szanatórium (Fotó: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)

A magyaros-szecessziós stílusú homlokzat részlete (Fotó: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)

1917-ben Erdey eladta Budapestnek az épületet. Ekkor lett belőle a Szent István Kórház „Bakáts téri Szülészeti és Nőgyógyászati Közkórháza”. 1935-ben újabb változás történt: a kórházat rádium- és röntgenintézet céljára átszervezték, átépítették, és „Budapest Székesfõváros Eötvös Lóránd Rádium és Röntgen Intézet" lett belőle úgy, hogy szervezetileg a Szent Rókus Kórházhoz tartozott.

 

A Márkus Géza által tervezett kórház már, mint Röntgen Intézet 1935-ben (Fotó: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)

A Bakáts téri Szülészeti és Nőgyógyászati Közkórház bejárata 1930 körül (Fotó: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)

Térjünk ismét vissza a szomszédba, mert a „Homeopata” kórház szintén átalakult. 1921-ben a Hangya Szövetkezet és az Országos Központi Hitelszövetkezet vette át a kórház fenntartását, ekkor kapta a „Szövetkezetek Erzsébet Kórháza” nevet. 1949-ben államosították, és egyesítették a Bakáts tér 10. szám alatti kórházzal, mely ekkor már Országos Onkológiai Intézet névre hallgatott.

Itt egymás mellett látható a két intézmény, balra a Szövetkezetek Erzsébet Kórháza, jobbra a négyszintes Szülészeti és Nőgyógyászati Közkórház, 1930 körül (Fotó: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)

A két egyesült intézmény természetesen nem sokáig maradt egy kézben. Már 1953-ban a Knézich utca 14. alatti részből koraszülötteket ellátó kórházat alakítottak ki, 1954-ben pedig el is nevezték Schöpf-Merei Ágostonról, a magyar gyermekgyógyászat kiemelkedő alakjáról. A Bakáts tér 10. szám alatt 1953 és 1968 között a IX. Kerületi Tanács Kórháza működött sebészeti, belgyógyászati és szülészeti osztályokkal.

1968-ban végül ismét egyesültek a Knézich u. 14. és a Bakáts tér 10. sz. alatti kórházak, és létrejött a Schöpf-Merei Ágost Kórház és Anyavédelmi Központ. 1990 után a Tőry Emil által tervezett Knézich utcai rész új funkciót kapott, itt nyílt meg ugyanis a Vázsonyi Vilmos Idősek Otthona, a két épületegyüttes sorsa tehát, immár sokadszorra, szétvált.

Az egykori Schöpf-Merei Ágost Kórház és Anyavédelmi Központ napjainkban (Fotó: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)

A „Schöpf-Merei” 2009-ig fogadta a kismamákat és kisbabákat országos, sőt nemzetközi elismertséget szerezve magának (az országban először itt helyeztek el inkubátort a kapuban, hogy az extrém élethelyzetbe kerülő anyák névtelenül elhelyezhessék megtartani nem kívánt csecsemőiket). 2009-ben az épület homlokzatát teljesen felújították, a tervezők még építészeti nívódíjat is kaptak, ugyanakkor a fenntartó úgy döntött, mivel nem tudja finanszírozni további működést, bezárja az intézményt.

 

Épületdíszek a homlokzaton (Fotó: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)

Ezzel újabb fejezet kezdődött, a ház amolyan kísértetkastéllyá változott, állaga folyamatosan romlott, s bár a ferencvárosi önkormányzat szerette volna egy csereszerződés keretein belül megszerezni az épületet a fővárostól, a próbálkozás kudarcba fulladt.

2018-ban látott napvilágot a hír, hogy a Semmelweis Egyetemé lesz a ház, helyesebben a házak, és 2021-re egy modern gyógyszerkutatási központ és gyógyszerészeti kampusz létesül, mintegy húszezer négyzetméteren, az egykori Erzsébet Kórház és Schöpf-Merei Kórház helyén. Reméljük, a Hőgyes–Schöpf-Merei Gyógyszerkutatási Centrum mielőbb elkészül, és a Bakáts tér keleti része ismét élettel és munkával telik meg. Olyan munkával, mely mindannyiunk életét, egészségét javítja.

A Vázsonyi Vilmos Idősek Otthona a Knézich utca – Bakáts tér sarkán (Fotó: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)

Az üres Schöpf-Merei Kórház 2010-ben (Fotó: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)

Nyitókép: Az egykori Schöpf-Merei Ágost Kórház és Anyavédelmi Központ 2020-ban (Fotó: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény) 


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó