Lechner Tudásközpont

196192_00_fortepan_82280.jpg A modern Budapest megteremtője – 125 éve hunyt el Lechner Lajos A Lechner egy jól csengő név az építészi és a mérnöki világban: előbbi elsősorban Lechner Ödönnek, utóbbi pedig Lechner Lajosnak köszönhető. Az azonos családnév ellenére nem voltak rokonok, a művészi és műszaki tehetség egymástól függetlenül is összesűrűsödött bennük. Az éppen 125 évvel ezelőtt elhunyt Lajos egészen más pályán is mozgott, mint a nála bő egy évtizeddel fiatalabb Ödön. Az alábbiakban összefoglaljuk, mi mindent köszönhet neki hazánk és különösen Budapest.
A lakótelepek születése – Oktatófilmek mutatták, hogyan kell a panelban élni Sok tízezer panellakás épült az 1960–1970-es években Budapesten. Az új lakónegyedek születését és a beköltözők viszonyát új otthonukhoz most egy kiállításon ismerhetjük meg.
Köztünk élő építészet Több mint 200 budapesti és vidéki épület, köztük a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, az Astoria Szálló, az Erzsébet-kilátó, a Párizsi udvar, a Thonet-ház és a Zeneakadémia fotókkal illusztrált kalandos története ismerhető meg a Lechner Tudásközpont Köztünk élő építészet című térképét böngészve.
Az ír óriás, a müezzin meg a fakírok – az Ős-Budavára emlékezete A mai kor szenzációhajhászásától nem maradtak el sokban elődeink sem: a millenniumi ünnepségekre Ős-Budavára néven a Városligetben létrehozott szórakoztatónegyedben minden volt, ami csak elképzelhető, és az is, ami elképzelhetetlen. Az éppen 115 éve született Oskar Marmorek építész tervei alapján felépült terület a török kori budai várat imitálta, de a forgatag nemzetközi volt.
Elindult a Lechner Fotótár! Elindult a Lechner Tudásközpont mindenki számára online elérhető fotóarchívuma.
Építészéletművek nyomában: így működik a Lechner Tudásközpont Építészeti terveket, fotókat és teljes életműveket is befogad építészeti gyűjteményébe a Lechner Tudásközpont. Építészeti örökségünk emlékeinek gondozása mellett a dokumentumok közérdekű hasznosítása is fókuszba kerül.
Száznegyven éves a Nyugati pályaudvar Az ország első pályaudvarának helyén 1877-ben épült fel a Nyugati pályaudvar, amely ma is az egyik kulcsfontosságú csomópontja a hazai vasúthálózatoknak és a budapesti közlekedésnek. Az Eiffel-cég kivitelezési közreműködésével a pályaudvart éppen 140 éve, október 28-án nyitották meg.
Utópiablues Kőbányán – a Liget téri üzletház pusztulása Lebontják a X. kerületben a társadalmi utópiára alapozott üzletházat, ami évtizedekig hiába várt a metróra. A terület a munkálatok után közparkként újul meg. Ugorjunk bele a szocialista várostervezés mély vízébe!
A féken tartott idő – 133 éves az Operaház Pontosan 133 éve, 1884. szeptember 27-én nyitotta meg kapuit a budapesti Operaház. Utoljára több mint 30 éve újították fel teljesen az épületet, a homlokzat, a nézőtér és az üzemterületek korszerűsítése és megóvása érdekében a munkálatok idén ősszel újra elindultak.
A Hungária: másfél évszázadig épült Budapest külső körútja Fél évszázaddal ezelőtt, 1967 júliusában kezdték építeni a Hungária körút felüljáróját a MÁV ceglédi és szobi vasútvonala fölött. Annak pedig éppen harminc esztendeje, hogy az eredetileg 2x2 sávos műtárgy kiszélesítésével 1987-re létrejött az a komplex felüljárórendszer, amely a körgyűrű és az M3 autópálya bevezető szakasza közt biztosít akadálymentes, a vasúttól szintben elválasztott forgalmi kapcsolatot.
Kotsis-kiállítás nyílt a Lechner Tudásközpontban Az építészet történetében is vannak többgenerációs művészdinasztiák, mint például a Kotsis család. Két tagjának, Kotsis Ivánnak és testvérének, Endrének az életművét mutatja be a Lechner Tudásközpont időszakos kiállítása.
Így élnek a budapestiek Legnagyobb létszámban a lakótelepeken élnek a budapestiek. A főváros lakóterületeinek legnagyobb részét viszont a családi házas térségek teszik ki egy kutatás szerint.

További cikkeink