Sávoly Pál

Az új Erzsébet hidat 55 évvel ezelőtt adták át

2019. november 25. 9:00

1964. november 21. Hatalmas tömeg hömpölygött át e napon az Erzsébet hídon. Mert megtehették. Majd 20 évet vártak erre a budapestiek.

Hatvan éve dőlt el az Erzsébet híd sorsa

2019. október 17. 14:00

A világ legnagyobb lánchídja, a magyar ipar büszkesége, a fantasztikus Erzsébet híd 1945. január 18-án a Dunába roskadt. Ahogy a többi páratlan Duna-hidunk is. Arról, hogy ne e világcsoda épüljön újjá, hanem egy autópályahíd legyen a helyén, 60 évvel ezelőtt, 1959. október 15-én döntöttek. A főváros háború utáni életében vélhetően ez volt a legmeghatározóbb döntés, amely állandósította a város közepén az átmenő forgalmat, és megpecsételte az egész belváros sorsát.

Nyolcvan éve épült a Lánchíd aluljárója, amely a budapestieket elszigetelte a Duna partjától

2019. július 5. 8:00

„Szabad az út a pesti rakparton” – hirdette 80 évvel ezelőtt a Nemzeti Újság címe. Nem egy úttorlaszt bontottak el, hanem elkészült a Lánchíd hídfője alatt az új aluljáró.

Az Erzsébet híd tervezője: Sávoly Pálra emlékezünk

2018. február 1. 15:38

Most 125 éve született az a hídtervező mérnök, akinek munkája leginkább meghatározta a budapesti Duna-part II. világháború utáni arculatát. Nemcsak az Erzsébet hidat tervezte, hanem a lerombolt hidak helyreállításában is jelentős szerepe volt.

További cikkeink

Emléktáblát avattak a csepeli HÉV-katasztrófa áldozatainak tiszteletére A 46 éve történt tömegszerencsétlenség áldozatainak és sérültjeinek emlékére emléktáblát avattak a XXI. kerületben, a Szent Imre téri HÉV-megállónál. A tragédia napján a Csepelről érkező HÉV-szerelvény fékezés nélkül rohant bele az utasokkal teli állomásépületbe.

Ilyen volt a város, amelyben 1784-ben kocsigyár nyílt Pesten, a Hatvani kapu mellett 1784 tavaszán nyitotta meg bognár- és kocsiműhelyét Kölber Kázmér. A később jelentőssé vált Kölber-gyár alapításakor a város még egy viszonylag kis létszámú település volt, de már nagy lehetőségeket rejtett.

Építész és üzletember – Egy városrész őrzi a 150 éve született Lipták Pál emlékét Lipták Pál nem tartozik a híres építészeink közé, amit a viszonylag kevés saját tervezésű munkája magyaráz. Van azonban két épülete, amelyet csaknem mindenki ismer: a Budaörsi úti Petőfi laktanya és a zuglói Lipták-villa, amelyet saját magának tervezett, ma pedig művelődési ház. A meglehetősen fiatalon alapított gyárának köszönheti, hogy ma Pestszentlőrincen egy városrész viseli a nevét.