Száz éve halt meg Fraknói Vilmos
Fraknói Vilmos püspök, egyháztörténész a XIX. századi tudománytörténet meghatározó alakja volt. Halálának 100. évfordulója alkalmából a Fiumei Úti Nemzeti Sírkertben, a felújított síremlékénél tartottak megemlékezést.
Handler Balázs
Hatvan éve dőlt el az Erzsébet híd sorsa
2019. október 17. 14:00
A világ legnagyobb lánchídja, a magyar ipar büszkesége, a fantasztikus Erzsébet híd 1945. január 18-án a Dunába roskadt. Ahogy a többi páratlan Duna-hidunk is. Arról, hogy ne e világcsoda épüljön újjá, hanem egy autópályahíd legyen a helyén, 60 évvel ezelőtt, 1959. október 15-én döntöttek. A főváros háború utáni életében vélhetően ez volt a legmeghatározóbb döntés, amely állandósította a város közepén az átmenő forgalmat, és megpecsételte az egész belváros sorsát.
További cikkeink
Száz éve halt meg Fraknói Vilmos
Fraknói Vilmos püspök, egyháztörténész a XIX. századi tudománytörténet meghatározó alakja volt. Halálának 100. évfordulója alkalmából a Fiumei Úti Nemzeti Sírkertben, a felújított síremlékénél tartottak megemlékezést.
Érdekességek az idén 60 éves Erzsébet hídról
Az Erzsébet híd idén 60 éves, hiszen 1964. november 21-én adták át a forgalomnak. Mindig is viták övezték, ma is vannak, akik sajnálják, hogy nem a régi Erzsébet lánchíd épült vissza. Azonban a mostani híd is tartogat számos érdekességet, ezek közül válogattunk össze párat a 60 éves évfordulóra.
A Lipták-villa története – Családi házból a kultúra szolgálója
Száz éve kezdte el építeni Lipták Pál a saját villáját a zuglói Hermina út 3. szám alatti telken. A mérnök tulajdonos nem sokáig élvezhette új otthonát, egy évvel a ház elkészülte után meghalt. A villát az özvegye nem tudta fenntartani, előbb bérbe adta, majd értékesítette. Az épület falai között működött Krausz Hilda leánynevelő intézete, később diákkollégiumnak, az ötvenes évek végétől a rendszerváltásig pedig úttörőháznak adott helyet. Napjainkban a kultúra szolgálatában áll.