Ki fizesse a hídvámot? – Egyezséget kötött az állam és a főváros
Egy olyan jogszabály lépett életbe 1885. július elsején, amely a fővárosi hidak építésének alapját teremtette meg. A törvény egy nagyobb, átfogó megállapodás-rendszer része volt, amely valójában a budapesti hídvám kérdése körül forgott.
Jamrik Levente
Kell-e Budapestnek felhőkarcoló?
2016. július 14. 12:50
Bár már 90 éve elkészült az első budapesti felhőkarcoló terve, ám az csak most valósulhat meg a Kopaszi-gáton. Tervek régóta nap mint nap születnek ebben a témában, azok megvalósulását a gazdasági recesszió és a mai napig fennálló tőkekoncentráció hiánya még mindig hátráltatja. És továbbra is kérdés marad, hol lenne érdemes felhőkarcolót építeni Budapesten.
További cikkeink
Ki fizesse a hídvámot? – Egyezséget kötött az állam és a főváros
Egy olyan jogszabály lépett életbe 1885. július elsején, amely a fővárosi hidak építésének alapját teremtette meg. A törvény egy nagyobb, átfogó megállapodás-rendszer része volt, amely valójában a budapesti hídvám kérdése körül forgott.
Autópályán Budapestről a Balatonra
Ötven éve, 1975. július 3-án adták át a forgalomnak az M7-es Balatonaligáig tartó szakaszát. A beruházás jelentősen megkönnyítette Budapestről a Balaton elérését, de az M7-es autópálya fejlesztése ezután évtizedekre megállt, Zamárdiig még sokáig csak félautópályán lehetett eljutni.
Új játszótér épült Angyalföldön
A XIII. kerületben átadták a Dévényi utca és a Kisgömb utca sarkán található új játszóteret. A 600 négyzetméteres terület korábban építési telek volt. A játszótér egyharmadán zöldfelületet alakítottak ki, 15 fát ültettek.