Írta: Millisits Máté

2019. december 14. 10:00

Százötven éve született Hegedüs Ármin, a magyar építészet termékeny alkotója, számos fővárosi iskola tervezője. Évtizedeken keresztül közös tervezőirodát tartott fent Böhm Henrikkel, akivel a késői historizmustól a szecesszión át a neobarokkig több városházát és jelentős számú fürdőépületet hozott létre.

Hegedüs (a hosszú ű-s névváltozatot is használta) Ármin építész a Nógrád megyei Szécsény városában 1869. október 5-én született. Édesapja Hegedűs Sámuel a település orvosaként gyógyította a betegeket. Hegedüs Ármin építészmérnöki oklevelét a budapesti József Műegyetemen szerezte 1891-ben. Kezdő építészi éveit Wellisch Alfréd (1854-1941) tervezőirodájában töltötte.

Hegedüs Ármin 

A Székesfőváros szolgálatában állott 1894-től 1922-ig, ahol műszaki tanácsosi tisztséget töltött be. A világvárossá fejlődő Budapest hivatalos építészmérnökeként hat iskolát tervezett, több temető rendezési tervét készítette el, a Fiumei úti Nemzeti Sírkert két árkádsoros falikripta kialakítása is az ő munkája.

Hegedüs Ármin aláírása egy tervrajzon – a dokumentum szerint a nevét rövid ü-vel írta (Forrás: Fővárosi Levéltár)

A várpalotai születésű Böhm Henrik (1867-1936) építésszel a millennium évében, 1896-ban társulva több rangos, városképileg is fontos megrendeléshez jutott. Első jelentős megbízásuk az újpesti városháza megtervezése volt. A tervpályázatot 1898-ban írták ki, és ezen a fiatal építészpáros elgondolását választották ki nyertesnek.

Az újpesti városháza (Fotó: wikipedia)

A városháza építése 1899 májusában kezdődött el, a kivitelezési munkálatok egy évet vettek igénybe. Az újpesti városháza kiemelt középrizalitjával, két tornyának megformálásával még a historizmusnak a középkor világát idéző változatát hozza közel a XX. hajnalán az akkor Budapesttől közigazgatásilag független, gyorsan fejlődő iparváros polgáraihoz.

Az építészpáros szecessziós munkái

Hegedüs Ármin és Böhm Henrik ezt követő munkái már a szecesszió stílusjegyeit hordozzák. A pesterzsébeti városháza 1905 és 1906 között épült. Itt is a tornyokkal koronázott középrizalit volt a meghatározó, de ez a  városháza  már a magyaros szecesszió formajegyeit mutatja. Miután az épület 1944-ben a II. világháború harcai során súlyosan megsérült, a két egykori tornyát nem állították helyre.

A pesterzsébeti városháza képeslapon ( Forrás: Óváry Gábor gyűjteménye)

A pesterzsébeti városháza fényképen ( Forrás: Óváry Gábor gyűjteménye)

 

Az épületen a Lechner Ödön munkásságában megjelenő homlokzat kialakítás hatása figyelhető meg; íves, szecessziós formájú dísztéglaszalagok és vakolt felületek váltakozása adja a városháza külsejének lüktetését.

Az építészpáros alkotása a Szervita téren álló Török Bankház épülete is. A szűk telken 1905 és 1906 között épült belvárosi ház egyedi a magyar szecessziós építészet történetében. Főhomlokzatának kiképzése egyesíti magában a magyar, az osztrák és a belga szecesszió különféle stílustörekvéseit.

A Török Bankház 1906 körül készült képén még látható a glóbusz szoborcsoport is (Forrás: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjtemény)

A zárt erkélyek kiképzése a XX. század hajnalának már a modern, a díszítéseket elhagyó, a nyílászárók fémszerkezetét büszkén felvállaló világát mutatja. Az oromzat alsó részén két medúzafejjel a bécsi szecesszió világa köszön vissza. Az oromzat hullámzó formájú lezárása a Lechner Ödön által elindított magyaros szecesszió sajátos eleme.

Az oromzatban elhelyezett, Róth Miksa műhelye által kivitelezett mozaik középső alakja Patrona Hungariae, akit a kuruc és az 1848-as idők legfontosabb képviselői fognak közre. A mozaik bal oldalán II. Rákóczi Ferenc, míg a jobb oldalán Kossuth Lajos alakja látható.

A Szervita téri Török Bankház napjainkban (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Török Bankház közelében, a Gerlóczy utca 11. szám alatt 1911-ben épült fel Hegedüs Ármin és Böhm Henrik tervei alapján a Budapesti Közvetítési Vállalat Rt. székháza, amelynek ötödik emeleti műtermes lakását az építtető cégtől megkapta Hegedüs Ármin.

A magyar szecesszió építészetének gyöngyszeme: a Dob utcai iskola

A budapesti Dob utca végén lévő oktatási épület a XX. század hajnalán készült iskolák közül az egyik legépebben fennmaradt alkotás, amelyet Hegedüs Ármin tervezett. A háromemeletes épület utcai homlokzatának két szélén két ugyanolyan megformálású sarokrizalit található, melyeknek felső, oromzatos része toronyszerűen emelkedik ki a tetőzetből. A rizalitok földszinti szakaszán kapott helyet a két, eredetileg nemek szerint elkülönített bejárat.

A Dob utca 85. alatt található erzsébetvárosi iskola (Fotó: Kozics Júlia/pestbuda.hu)

Az utcai homlokzat kialakítása Lechner Ödön stílusának erőteljes hatását mutatja, különösen a téglaszalagok közötti szecessziós vakolatornamentikával és a gyermekek életéhez kapcsolódó mozaikok sorával. Magukban a mozaikokban színes kerámiafélgömböket találunk. Az iskolát 1906. október 14-én avatta fel Bárczy István polgármester. Az épület átadásakor 621 diáknak adott otthont.

A Dob utcai homlokzat jelentős részét mozaikok sora borítja. Az iskola tervezője az épületet ismertetve a következőket írta: „A földszinti ablakok fölött széles üvegmozaik-fríz vonul végig, amelyben élénk színekben kedves gyermekcsoportok vonulnak fel az iskolai és szünidői életet ábrázolva. A két tanteremcsoportot elválasztó középső pillér is üvegmozaikdísz által van hangsúlyozva, s az épület mozaikkeretbe foglalt felírása viszont átmenetet képez az egész harmadik emeletet elfoglaló tornateremhez.” 

A fiúk és a lányok szembekötősdit játszanak a mozaikkép közepén (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A tornatermi szint homlokzata, a különböző íves és többkarélyos ablakokkal, valamint a stilizált virágokat idéző pilaszterszerű díszítőelemekkel, az épület főhomlokzatának leghangsúlyosabb része. A gyermekeket ábrázoló mozaikok bal oldalán kislányok hímeznek, énekelnek, a jobb oldalon a fiúk katonásdit játszanak, olvasnak, a földgömböt tanulmányozzák és közösen felfedezik a természetet. A középső jeleneten a fiúk és a lányok együtt szembekötősdit játszanak.

A Dob utcai iskola szecessziós homlokzata, amelyet a Róth Miksa műhelyében készült mozaikok uralnak (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu) 

Az iskola első emeleti szintjén, az ablakok között, ugyancsak színes mozaikdíszítés található, amely a gazdag növényi ornamentika között tulipánszálat is ábrázol. Ez a díszítőelem az épület középső tengelyénél a második emelet felső szakaszáig terjed. Közepénél a tanuláshoz használható tárgyak (földgömb, vonalzók, számolótábla, írótábla, könyv, füzet, rajztekercs) népművészetet idéző keretbe foglalva jelennek meg. A mozaikokat Vajda Zsigmond (1860-1931) festőművész kartonjai alapján Róth Miksa műhelye készítette.

A Dob utcai iskola felépülésének idején alkotta meg Hegedüs Ármin saját villáját, amely az Istvánmezőn a Jávor utca 11/ a szám alatt található.   

A magyar fürdő- és szállodaépítészet meghatározó építészpárosa

Az 1910-es évek elején több megrendelést kapott az építészpáros a nyugat-felvidéki híres fürdővárosba, Pösténybe. Tervezőmunkájuk nyomán készült az Irma fürdő és a Thermina Palace Szálló. Mindkét épület kivitelezése 1912 és 1914 között tartott.

Hegedüs Ármin önállóan pályázott a fővárosi Gellért Szálló megtervezésére, amelynek a kiviteli terveit Sebestyén Artúr és Sterk Izidor építészekkel együtt kellett elkészítenie. A férfi és női fürdőt, valamint a szállodai szobákat magába foglaló épületegyüttes, már csak kevéssé mutatja a szecesszió stílusjegyeit, sokkal inkább az új stílus, a kiszámítható rendezettséget előtérbe helyező art deco világa jelenik meg, mind a Gellért térre néző főhomlokzat, mind a nemek szerint elkülönített fürdőterek világában. A napjainkig is eredeti formában megőrzött férfi fürdőt a Zsolnay-kerámia burkolatok és plasztikák emelik ki hazánk fürdőépítészetéből. Az itt elhelyezett szobrászati munkák Ligeti Miklós (1871-1944) alkotásai.

A Gellért Szálló és Gyógyfürdő 1939-ben (Fotó: Fortepan)

Az 1920-as években már a korszak kedvelt historizáló stílusa, a neobarokk szellemében hozták létre alkotásaikat;  stílusváltásuk értékes példái a szolnoki Tisza Szálló és fürdő együttese és a békéscsabai fürdő.

Hegedüs Ármin és Böhm Henrik munkásságának saját zsidó felekezetükhöz legközelebb álló feladata a Istvánmezőn épült Budapesti Zsidó Hitközségi Gimnázium (a korabeli elnevezés szerint a Pesti Izraelita Hitközség Alapítványi Főgimnáziuma) tervezési-kivitelezési feladatainak ellátása volt 1923 és 1931 között. Az Abonyi és Cházár András utcák által határolt telken az oktatási épület kivitelezése Lajta Béla (1873-1920) építész tervei alapján kezdődött el 1914 elején. Az I. első világháború következtében kialakult nyersanyag-  és építőmunkás hiány megakasztotta a grandiózus tervek megvalósítását.

A Budapesti Zsidó Hitközségi Gimnáziuma a XIV. kerületi Abonyi és Cházár András utcák sarkán. Ma Radnóti Miklós Gimnázium (Forrás: Fővárosi Levéltár)

A Budapesti Zsidó Hitközségi Gimnázium épületének terve (Forrás: Fővárosi Levéltár)

Lajta Béla 1920. október 11-én elhunyt. A hitközség 1923-ban bízta meg az építészpárost a gimnáziumi építkezéssel összefüggő tervezési munkálatokkal. Hegedüs Ármin és Böhm Henrik a Lajta által kidolgozott tervek jelentős részét tiszteletben tartotta, de az eredeti tervek szerinti késő szecessziós-premodern világot az art deco geometrizáló díszeivel egészítették ki. Az épület ma a Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium otthona.

Hegedüs Ármin a II. világháború embertelen éveit túlélve, 1945. június 29-én közlekedési balesetben hunyt el.  Sírja a Kozma utcai neológ zsidó temetőben található.

Nyitókép: A Gellért Szálló és Gyógyfürdő 1939-ben (Fotó: Fortepan)


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó