Írta: Paár Eszter Szilvia

2020. április 20. 10:00

Az Andrássy út, vagy eredeti nevén a Sugárút a Belvárost köti össze a Városligettel. A több, mint két kilométer hosszú út mentén csupa impozáns épület áll, és alatta fut Európa egyik legkorábbi metróvonala, a Kisföldalatti. Nem véletlen tehát, hogy a reprezentatív út a 2020-ban rendezendő Eucharisztikus Kongresszus egyik tervezett helyszíne.

A Belvárost a Városligettel összekötő, fasorral szegélyezett út ötlete a reformkorból származik, de megvalósítására csak jóval később, a kiegyezés után került sor. A tervezésnél a kezdetektől egy egyenes, töretlen vonalú díszút koncepciójával találkozunk, melynek megépülését több jelentős politikus is támogatta. Egyikük Andrássy Gyula miniszterelnök volt, aki párizsi emigrációja idején találkozott hasonlóval, így az előkép nem más, mint a világhírű Champs-Élysées.

Az Andrássy út madártávlatból (Fotó: Civertan Grafikai Stúdió, Jászai Balázs)

A párizsi Champs-Élysées (Fotó: pixabay.com)

Andrássy út a Városliget felé nézve. A háttérben az Ybl-féle Gloriette (díszkút) látszik, ma Széchenyi-emlékmű és -kilátó a Széchenyi-hegyen. A felvétel az 1890-es évek elején készült (Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. HU.BFL.XV.)

Pest tudatos városépítése a korszakban igen nagy lendületet vett, a Sugárút kialakítása pedig ennek egy jelentős és nagyszabású állomása, mellyel a város nyugat-európai társaihoz kívánt csatlakozni, így reprezentációs igényt is kielégített. Amellett, hogy a díszút a város presztízsén is emelt, praktikus okok is közrejátszottak megépítésében.

A Millenniumi emlékmű a későbbi Hősök terén, 1917-ben (Fotó: Fortepan/Képszám: 175029)

Korábban ugyanis a Király utca látott el hasonló feladatot: összekötötte a Belvárost a külsőbb kerületekkel és a Városligettel. Ehhez azonban túl keskeny volt és zsúfolt, az amúgy is sűrű beépítésű Terézváros egészségügyi körülményein is rontott, így elkerülhetetlen volt tehermentesítése. (Még akkor is, ha az új Sugárút nem kapcsolódott egy korabeli országúthoz sem.)

Az Andrássy út napjainkban (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu) 

Az Andrássy út a Kodály köröndnél a Hősök tere felé (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A díszút nyomvonalát négy lehetséges tervváltozat közül választották ki 1871-ben. Ugyanebben az évben a város vezetősége egy másik nagyszabású tervvel állt elő, a Nagykörút ötletével, mellyel a kiválasztott útvonal szerint megépített Sugárút a mai Oktogonon találkozott. (Ekkor a jellegzetes nyolcszögletű tér helyén még csak egy hatalmas gödör áll, feltöltésére az építkezések alatt került sor.) 1871-ben a Sugárút építésének előkészítése a terület kisajátításával vette kezdetét, a zegzugos utcákból álló környéken szükséges bontások csak 1872-ben, az anyagi háttér biztosításakor kezdődtek meg.

Az Andrássy (Sugár) út az Oktogonnál a Városliget felé nézve. A felvétel 1878 körül készült (Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára HU.BFL.XV.19.d.1.05.106)

Az Oktogon napjainkban (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az Oktogon légifelvételen (Fotó: Civertan Grafikai Stúdió, Jászai Balázs)

Az épülettömbök előzetes megtervezésére, tehát egyfajta egységes arculat megalkotására Ybl Miklóst és Linzbauer Istvánt kérték fel, akik, más építészekkel együtt, a ma jól ismert neoreneszánsz koncepciót alkották meg. Pest vezetőinek határozata szerint az egész útnak és az azt szegélyező házaknak 1972-től számítva öt éven belül el kellett készülniük. 1872-ben egy nemzetközi konzorcium, a Sugárútépítő Vállalat kötött szerződést Pesttel az út kivitelezésére, amelynek vezető építésze Unger Emil, majd halála után Petschacher Gusztáv lett.

Az Andrássy (Sugár) út a Munkácsy Mihály utca irányából a Rippl-Rónai (Bakony) utca felé nézve, balra a 114. és 116. számú épületek. A felvétel 1882 körül készült (Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára)

Az 1873-ban bekövetkezett tőzsdekrach és világgazdasági válság azonban lelassította, majd szinte ellehetetlenítette az építkezést. Világossá vált, hogy az építkezés öt év alatt nem fejezhető be, így a Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1876-ban kénytelen volt beavatkozni, és a maga kezébe venni az irányítást. Az új építési hullámhoz azonban újfajta befektetők csatlakoztak, a pénzügyi befektetők helyett megjelent a pénzarisztokrácia és a felső-középosztály, hogy saját reprezentációs igényeinek megfelelő épületeket szerezhessen az újonnan kiépült és presztízses díszút mentén. Az első magánszemély telektulajdonosok között volt gróf Keglevich Ilona, gróf Erdődy István, gróf Zichy Jánosné, gróf Dessewffy Aurél, Szili Kálmán, és Szemlér Mihály is. Fontos befektető volt továbbá a Magyar Államvasutak és annak nyugdíjpénztára is.

A Bajcsy-Zsilinszky út (Váci körút) – Andrássy út sarok, balra a Foncière-palota. A felvétel 1890-1893 között készült (Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. HU.BFL.XV.19.d.1.08.033)

A Sugárút három szakaszra osztható, két nagyméretű, mértanilag szabályos térnek köszönhetően. Az egyik a már említett, nyolcszögletű Oktogon, a másik pedig a kerek Körönd, mai nevén Kodály körönd. Az út három szakasza a Belvárostól való távolság függvényében változik, a Városliget felé haladva az út egyre szélesebb, a szegélyező házak magassága pedig egyre alacsonyabb. A Deák Ferenc tér felé eső, belső szakaszon négy- és ötemeletes épületeket láthatunk, földszintjükön üzletekkel, csakúgy, mint a Belvárosban. Az Oktogon és a Körönd közötti szakaszon már szervizút és fasor is látható mindkét oldalon, a Köröndön túl pedig már előkertes villákkal találkozhatunk.

A Kodály körönd (Körönd), szemben az Andrássy út 83–85. A felvétel 1885 és 1890 között készült (Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltár. HU.BFL.XV.19.d.1.06.057)

A díszút kiépítésével párhuzamosan zajlott a közvetlen környék rendezése is, melynek során a Sugárúttal párhuzamos, hosszú és keskeny utcákat alakítottak ki. Ezekre merőlegesen pedig teljesen egyenes és rövid utcákat építettek, négyzet alakú telkeket kialakítva. Így a Sugárutat magában foglaló városrész utcahálózata igen jól áttekinthető, a külső szakaszon egyenesen szellősnek mondható.  Az egységes kialakítás azonban nem csak az utcák vonalvezetésére jellemző, hanem a Sugárút mentén álló házak homlokzatára is, melyet erősen kiugró és karakteres főpárkány koronáz, hangsúlyozva ezzel a horizontális hatást.

Az Andrássy út és a Kodály körönd (Körönd) a Városliget felé nézve. A felvétel az 1890-es évek elején készült (Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. HU.BFL.XV.19.d.1.07.134)

A Kodály körönd napjainkban (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az utcakép vízszintes jellegét kupolák és oromzatok sem törik meg, így a házsor egybeolvad. Az egységesítés persze nem csak magára az útra, hanem az azt felosztó terekre is jellemző. A horizontális hatás jól érvényesül az Oktogon négy oldalán álló bérpaloták esetében is, ezeket a Szkalnitzky Antal és Koch Henrik alkotta építészpáros jegyzi. A vízszintes hatás nem, az egységes összkép azonban jellemző a Körönd épületeire is. A kör alakú téren álló hatalmas házakat három külön építész, a már említett Petschacher Gusztáv, Kauser József és Bukovics Gyula tervezte, így architektúrájuk nagyban eltérő. Mozgalmas tömegalakításuk ellenére azonban igen harmonikus képet alkotó együttesről van szó.

A Kodály körönd légifelvételen (Fotó: Civertan Grafikai Stúdió, Jászai Balázs)

A két tér közötti különbség persze nemcsak a különböző építészeknek köszönhető, hanem az építés idejének is. Az Oktogon kialakítása rögtön az első szakaszban, 1872-ben megtörtént, míg a Körönd házai jóval később, az 1880-as évek elején épültek fel, nem meglepő tehát a stílusbeli különbség. Összességében igen szerencsés, hogy a későbbi tér lazább elrendezésű, jó átvezetőként funkcionál a szigorúbb kialakítású belső útszakasz, és az előkertes villákkal beépített külső szakasz között.

Mint már említettük, a Sugárút mentén álló épületek stílusa Ybl Miklós és Linzbauer István munkájának köszönhetően egységes neoreneszánsz. Az olasz quattrocento építészet hatását mutató stílus hozzánk Bécsen és Berlinen keresztül érkezett, így összképét tekintve a budapesti példa kevésbé francia, mint inkább osztrák és német példákkal rokonítható, annak ellenére, hogy Andrássy Gyula szeme előtt alapvetően párizsi sugárutak képe lebegett.

Az Andrássy (Sugár) út 25. alatti Drechsler-palota, tervezője Lechner Ödön és Pártos Gyula. A felvétel 1884-1890 között készült (Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. HU.BFL.XV.19.d.1.06.053)

Egy alapvető különbség azonban az osztrák példákkal szemben felfedezhető. Míg a bécsi Ringstrasse (bár az valójában körút, így a mi Nagykörutunk előképeként is felfogható, mégis fontos megemlíteni) tele van nagyszabású és reprezentatív középületekkel, addig a Sugárúton kevés középület található. Gazdasági megfontolásból inkább lakóépületeket alakítottak ki. Az itt található középületek ugyan reprezentatívak, kialakításuk mégis kevésbé feltűnő, inkább belesimulnak az egységes utcaképbe. Ez alól kivételt jelent Ybl Miklós egyik főműve, a magyar építészet kiemelkedő alkotása, az Operaház. Bécsi hatást mutató homlokzata igen reprezentatív és látványos, neoreneszánsz stílusa viszont az összképhez igazodik.

Az Andrássy út, a Magyar Állami Operaház épülete (Ybl Miklós, 1884.). A felvétel 1898 körül készült (Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. HU.BFL.XV.19.d.1.08.073)

Az Oktogontól nem messze található, három fontos középületet is magában foglaló, Izabella utca és Vörösmarty utca közé eső tömb azonban jól belesimul a díszút horizontálisan hangsúlyos összképébe. A két szélső épület, a Rauscher Lajos és Kolbenheyer Ferenc által tervezett Mintarajziskola, illetve a Láng Adolf által tervezett régi Zeneakadémia főhomlokzata kifejezetten síkszerű, és quattrocento reneszánsz hatást mutat. Közéjük jól illeszkedik a mozgalmasabb homlokzatú, ám szintén erős vízszintes tagolással kialakított régi Műcsarnok, mely szintén Láng Adolf munkája.

Az Andrássy (Sugár) út 71., Magyar Királyi Országos Mintarajziskola (ma Magyar Képzőművészeti Egyetem). Balra az Izabella utca. A felvétel 1878 körül készült (Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. HU.BFL.XV)

A Mintarajziskola (ma Magyar Képzőművészeti Egyetem) épülete az Andrássy úton 2020-ban (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A mai Andrássy út képéhez szorosan hozzá tartozik a Hősök tere és az Ezredéves Emlékmű, az út nagyszabású út méltó lezárása azonban nem képezte az eredeti koncepció részét, a gondolat csak jóval később merült fel. Az emlékmű 1902-re készült el teljesen, megkoronázva ezzel Budapest első sugárútját.

A Kisföldalatti egyik állomása napjainkban (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Kodály körönd állomás napjainkban (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Sugárút történetével kapcsolatban természetesen fontos megemlítenünk a Kisföldalattit is, melynek ötlete szintén az 1896-os millenniumi ünnepség kapcsán született, a Városliget elérését biztosító tömegközlekedés hiánya ugyanis ekkor vált témává. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa ellenezte egy felszíni kötöttpályás eszköz elhelyezését, ezért Balázs Mór javaslatára egy földalatti vasút építése mellett döntöttek. Az építkezés 1894-ben kezdődött, 1896-ra már kész is volt a világ második földalatti vasútja, mely a londoni mellett kuriózumnak számított. Nem meglepő tehát, hogy az Andrássy út és a Kisföldalatti 2002 óta az UNESCO világörökség részét képezi.

A budapesti Sugárút történetét a Sisa József által szerkesztett Építészet és Iparművészet című kötetből, illetve Végváry Annamária: A Sugárút és a Körút története című írásából ismerhetjük meg még alaposabban.

Nyitókép: Az Andrássy (Sugár) út a Városliget felé nézve, előtérben a Nagymező utca kereszteződése. A felvétel 1878 körül készült (Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. HU.BFL.XV.19.d.1.05.107)

Összesen 7 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


Szépen halad az Andrássy út palotáinak felújítása. Ma már több van felújítva, mint ami még nincs. De sajnos vannak még nagy hiányosságok. A Kodály Körönd épületeiből eddig csak egy van kész (Kodály lakóháza), egy készül (a leégett épület). Ez utóbbinál félő, hogy a tetőtérben kialakított új lakások mennyire fognak illeszkedni az épülethez. A Kodály Körönd másik felén még nagy a csend, habár az egyik épület előtt már hónapok óta áll egy toronydaru.
Az Andrássy út elején álló épület ikonikus kupoláját is helyre kéne állítani.


Erdekes parhuzamot vonni a parizsi Champs-Élysées es a mi Andrassy utunk kozott. Ha ezt vesszuk alapul, akkor az Erzsebet ter kellene, hogy a magyar Place de la Concorde legyen, de nem ebben az allapotaban ahogy most kinez. A Hosok tererol indulo sugarutnak nem lenne szabad egy ilyen jellegtelen, szettagolt, bazarias terre erkeznie. A kornyezo epuletek felujitasa mellett fel kellene szamolni a kaoszt es a Deak terrel egyutt egyseges terburkolattal ellatni Budapest egyik legnagyobb teret kozepen a Danubius kuttal, amely gyakorlatilag a varos kozponti fotere is. A kornyeken mar minden kisebb teret felujitottak, csak epp az Erzsebet terhez nem mernek hozzanyulni, nem tudom miert. A nemzet fotere kifejezetten jol sikerult, igazan indokolt lenne ha a fovarosnak is lenne egy.

Válaszok:

Régebben volt szerencsém két alkalommal is járni a Képzőművészeti Egyetemen és az ott található kertben is sétálhattam, mert felvételiztem oda kétszer,Intermédia művész szakra, volt szerencsém végigjárni az összes rostát, ami oda vezetett volna, hogy felvegyenek, de végül mind a kétszer a felvételi pontjaim kicsinynek bizonyultak, így ez csak álom maradt számomra...


Ne már, hogy összehasonlítsuk a Champs-Élysées -vel. Hosszú ideig laktam Párizsban, az Andrássy út még makettnek is kevés lenne egy ilyen hasonlításban. A barcelonai Ramblák és különösen az Avigunda Diagonal sugárút nagyságrenddel nagyobbak és sokkal, de reprezentatívabbak.


T. Sándor!
Persze külföldön minden szebb és jobb...Elképesztő ez a lebecsülése a kiegyezés utáni időszak semmihez nem hasonlító, azóta is páratlan csodálatos városépítésének.

Válaszok:

A poen az, hogy ezek a varosok nem osszehasonlithatok szepseg tekinteteben mert mindegyik szep es elegans a sajat stilusaban. A meret pedig mint tudjuk…
Budapest ilyen teren semmivel nem marad el a vilag fovarosaitol. Amit nagy elodeink rank hagytak arra buszkek lehetunk. Amit azota tettunk hozza/vettunk el belole azzal van a problema.
Ugyanakkor vannak olyan varosok is, mint peldaul Berlin vagy London, amik nem kifejezetten a szepsegukrol hiresek, megis csodajukra jar a vilag. Folosleges tehat rangsorolni oket, pont az a jo, hogy olyan sokfelek es mindegyiktol lehet tanulni valamit.


Csodás ez a félreértés. Az ellen tiltakozok, hogy magyar Champs Élysées-nek nevezik, vele hasonlítják össze az Andrássy utat. Ez egy eröltetett dolog. Az Andrássy út az Adrássy út, a Champs Élysées az pedig egy másik út. Ami közös bennük, hogy autók is járnak ott.



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó