Pollack Mihály

00.jpg A VIII. kerület jelképe – Száz évig épült-szépült a józsefvárosi plébániatemplom A józsefvárosi plébániatemplom Pest egyik leghatalmasabb épülete, hetven méter magas tornyait már messziről megcsodálhatjuk. Azonban nem mindig törtek olyannyira az ég felé, ugyanis felszentelése után még kifejezetten sokat változott az épület, közel száz évvel később nyerte csak el a ma ismert képét. A Nagyhét kezdete alkalmából bemutatjuk ezt a méltóságteljes műemléket, Józsefváros jelképét.
Pesten érett íróvá a 200 éve született Madách Imre A fiatal Madách Imre három évig élt Pesten. Miközben a pesti egyetemen jogi tanulmányait végezte, bekapcsolódott a társasági, kulturális életbe is. Rendszeresen megfordult a Pesti Magyar Színház előadásain, hangversenyre járt a Nemzeti Kaszinóba, de az igen művelt fiatalember festeni, vívni, zongorázni is tanult a fővárosban. Itt jelent meg első kötete. A 200 éve született Madách Imrére emlékezünk.
A klasszicista építészet legfontosabb alkotása lett: 175 éve tárta ki kapuit a nagyközönség előtt az új Nemzeti Múzeum Amikor 1847-ben elkészült az ország legfontosabb klasszicista épülete, a Pollack Mihály tervezte Nemzeti Múzeum, időre volt szükség, hogy az évtizedek alatt összegyűjtött műtárgyakat és könyveket méltóképpen elhelyezzék benne, s létrehozzák a kiállítási tereket. A nagyközönség előtt a klasszicista palota 175 évvel ezelőtt, 1848. január 24-én nyílt meg, de ekkor még senki sem gondolta, hogy kevesebb, mint két hónap múlva az épület olyan események színtere lesz, amellyel örökre nemzeti jelképpé válik.
Az eltűnt Redoute nyomában – Pest első vigadója csupán 16 évig létezett A XIX. század elején a dinamikusan fejlődő Pest városának égetően szüksége volt már egy olyan elegáns bálteremre, amelyben az előkelő közönség igényeinek is megfelelő, színvonalas táncmulatságokat lehetett tartani. Az első fővárosi helyszín, amely erre a célra épült, a mai Pesti Vigadó elődje, a Redoute volt, ám a 190 évvel ezelőtt, 1833. január 13-án átadott klasszicista palota mindössze 16 évig díszítette a pesti Duna-partot.
A Ludovika Akadémia: 150 éves a magyar tisztképzés Százötven évvel ezelőtt, 1872-ben nyílt meg a Ludovika Akadémia, a honvédtisztképző katonai iskola. A magyar tisztképzés megindításáról az 1808-as országgyűlésen határoztak, ám ténylegesen csak 64 évvel később indult meg az oktatás. Az akadémia saját épülete a VIII. kerületben ugyan már 1830–1836 között felépült közadakozásból, Pollack Mihály tervei szerint, ám a klasszicista palota évtizedekig használaton kívül volt. Egy 1872-es törvény azonban ismét elrendelte a magyar királyi honvédségi akadémia felállítását.
„A hazának élni, Pestet fővárossá emelni” – Károlyi György már fiatalon fogadalmat tett, hogy Magyarországot fogja szolgálni A belvárosi Károlyi-palota építtetője, gróf Károlyi György Széchenyi István barátja volt, hozzá hasonlóan ő is önzetlenül támogatta a főváros és az ország felemelkedését, az egyik leggazdagabb főnemesi család tagjaként. A Tudományos Akadémia egyik alapítója, a Lánchíd megépítésének támogatója, a Nemzeti Színház megmentője. Az 1802-ben született és 1877-ben elhunyt mecénásra emlékezünk, halálának 145. évfordulóján.
A Nemzeti Múzeum belső átalakítása – Rejtett emelettel is bővült az épület A Magyar Nemzeti Múzeum hazánk egyik ikonikus épülete, ezért 1847-es átadása óta minden korban odafigyeltek állapotára. A XX. század elejére viszont már olyan mértékben megnőtt a gyűjteménye, hogy a túlságos zsúfoltság ellehetetlenítette a működését. Az őrzött anyag egy részét más épületekbe szállították, majd 1926-ban elkezdődött a nagyszabású helyreállítása, melynek keretében 1927-ben – kilencvenöt évvel ezelőtt – egy rejtett, harmadik emeletet is kialakítottak benne.
A Nemzeti Múzeum építésének kezdete – 185 éve volt az első kapavágás A Magyar Nemzeti Múzeum építése 185 évvel ezelőtt kezdődött. Az akkor még külvárosi telken, amelyet már 1813-ban megvásároltak a múzeum számára, korábban lucernát termesztettek. Az építkezésre az Országgyűlés óriási összeget, 500 000 forintot szavazott meg, az első kapavágásra 1837. június 22-én került sor.
A Vámháztól a Gerbeaud cukrászdáig – Egy legendás telek 240 éves története A mai Vörösmarty tér és József nádor tér között, a Gerbeaud cukrászda és környezete helyén egy nagyon értékes telek húzódott. 240 évvel ezelőtt ide épült fel a Harmincadhivatal (Vámház), melyet 70 év után ódivatúnak ítéltek meg és lebontottak. A területet ezután többen is szerették volna hasznosítani, gróf Széchenyi István a Nemzeti Kaszinót, Pest városa az új városházat emelte volna fel a helyszínen. A telket végül négy részre osztották a XIX. században. Az ide épült házak ma is állnak, értékes darabjai a belváros építészeti örökségének.
Ötven éven át építtették kolostorukat a klarissza apácák, ma az ELTE-nek ad otthont Alamizsnából, hitelekből közel ötven év alatt építtették fel a klarissza rend apácái zárdájukat a mai Szerb utca 21. – Királyi Pál utca 1–3. szám alatt a XVIII. században. A zárt sorú beépítésű, háromudvaros kolostor barokk magja egy középkori romtemplom falmaradványait őrzi. Az apácarend feloszlatása után többször átalakított épületegyüttesben működött papnevelde, kórház, börtön, majd a Pesti Királyi Főzálogház. Lebontása a XX. században kétszer is felmerült, de szerencsére megmaradt: ma az ELTE intézményeinek ad helyet a műemlék.
Apja árnyékában alkotott a ma 215 éve született Pollack Ágoston Pollack Ágoston, a klasszicista építészet kiemelkedő alkotójának, Pollack Mihálynak a fia számos köz- és magánépületet jegyzett Pesten és Budán. A legtöbbet mára lebontották, átépíttették, számos terve csak dokumentáció formájában maradt fenn. Pollack Ágoston együttműködött Ybl Miklóssal és édesapjával is, utóbbival együtt dolgozott például a Szent Rókus Kórház bővítésén. Pollack Ágoston tevékenysége és megítélése az apa remekművei árnyékában háttérbe szorult, noha tervei láttán elmondhatjuk, hogy korának jeles építészei közé tartozott.
A nagy változások előtt – Budapest a kiegyezés idején Az 1867-ben létrejött osztrák–magyar kiegyezés hazánk egyik virágkorát indította el. A 155 évvel ezelőtti egyezmény értelmében duális rendszer jött létre – innen származik a közkeletű dualizmus szavunk, mellyel az 1918-ig terjedő korszakot szoktuk jellemezni. Ez a felívelő éra nagy változásokat tartogatott magában: az iparosodás hatására egyre többen költöztek a városokba, különösen Budapest népessége nőtt robbanásszerűen. De milyen is volt a főváros az 1860-as évek második felében?
Méltó a főúri környezethez: 145 éve készült el az Ádám-palota és gyönyörű falfestményei A Nemzeti Múzeum szomszédságában, egy főúri palotának is beillő épületben 145 évvel ezelőtt, 1877 áprilisában már az utolsó simításokat végezték. Persze több ház is volt Budapesten, amely ezekben a napokban készült el, s az épület helyiségei már a lakók beköltözésére vártak, az Ádám-palota díszítésén azonban nem más dolgozott, mint a számos freskójáról ismert és híres Lotz Károly. A részleteit tekintve is gyönyörű, Múzeumkertre néző épület azóta is büszkén hirdeti az egykori alkotók tehetségét.
A forradalom és a szerelem kertje – Múzeumkerti kalauz másként A Belváros egyik leghangulatosabb szabadtéri helyszíne a Múzeumkert, amely pár éve ismét teljes pompájában tündököl: szobrait, emléktábláit fürkészve, vagy a múzeum lépcsőjén, a padok egyikén megpihenve eszünkbe juthat, milyen gazdag múltja van ennek a különleges történelmi helyszínnek. E rendkívüli gazdagságot mutatja be egy hiánypótló kiadvány, a Múzeumkerti kalauz, mely címéhez méltóan végigkalauzol bennünket a kerten, felidézve a múltbéli eseményeket, számos meglepetést tartogatva az olvasónak.
Műterem a Belvárosban – A Strelisky fotográfusdinasztia Budapesten Strelisky Lipót az elsők között volt, aki az 1840-es években dagerrotípiával foglalkozott Budapesten. Dorottya utcai műtermében a kor politikusait, arisztokratáit, művészeit fotózta. Fia, a száz éve elhunyt Strelisky Sándor pedig az első fotós volt hazánkban, aki egy speciális technikával többszereplős fotográfiákat készített. A Strelisky-fotók ma felbecsülhetetlen értéket képviselnek, és segítik Budapest múltjának megismerését.
Főúri lakból a kultúra otthona – Fordulatos a története a belvárosi Károlyi-palotának A XX. század elején a lebontása is felmerült, kertjének helyén pedig Nemzeti Színház is épülhetett volna, a patinás klasszicista palota mégis megmenekült, és már évtizedek óta a kultúrát szolgálja. A Petőfi Irodalmi Múzeumnak otthont adó egykori Károlyi-palota most kezdődő felújítása apropóján azonban érdemes megemlékezni arról, hogy a múlt század első felében mennyi változáson ment keresztül az épület: kívül és belül is történtek átalakítások.
„Homokbuczkák, dudva, kóró és vadnövények” – Ilyen volt a Magyar Nemzeti Múzeum környezete 1848. március 15-én Petőfi és a márciusi ifjak 1848. március idusán Pest-Budán történelmet írtak. A nevezetes nap helyszínei közül a Magyar Nemzeti Múzeum, illetve a múzeumpalota előtti tér vált leginkább emblematikussá. Az eseményt minden évben megidézzük, a szereplőkről is megemlékezünk, de a forradalom helyszíneiről csak említés szintjén szólunk. A múzeumépület és környezete tekintetében most kivételt teszünk és bemutatjuk, milyennek láthatták a forradalmárok egykor a legendás helyszínt.
Itt nyomtatták a Nemzeti dalt: kiemelt beruházás lett a belvárosi Horváth-ház felújítása Az 1817-ben Pollack Mihály tervei szerint épült Horváth-házban működött egykor a legendás Landerer és Heckenast nyomda, ahol 1848. március 15-én kinyomtatták a 12 pontot és a Nemzeti dalt. A leromlott állapotú ház rekonstrukcióját nemrég kiemelt beruházássá nyilvánították, a tervek szerint a felújítás után a Hess András Könyvesház működik majd benne.
Zivataros évszázadok tanúja – Húsz éve adták át a felújított Sándor-palotát A Sándor-palota a Budai Vár egyik kiemelkedően fontos épülete. A XIX. század elején magáncélra épült, erre azonban mára csak a neve utal. Rendkívül kedvező, központi fekvésének köszönhetően az 1867-es kiegyezést követően a mindenkori miniszterelnök lakott benne, és bár a második világháborút követő évtizedekben megszakadt e hagyomány, de az ezredforduló után ismét fontos szerephez jutott: a Köztársasági Elnöki Hivatal költözött falai közé.
Egy lenyűgözően gazdag építészi életmű – 155 éve hunyt el Hild József Hazánk XIX. századi építészetének egyik legismertebb alakja volt Hild József. Hírnevét teljes mértékben kiérdemelte, hiszen a fellendülésnek induló Pest városképét nagyrészt az ő alkotásai határozták meg. A töretlen fejlődés okozta azonban legtöbb művének pusztulását is: a belvárosi épületei közül sokat lebontottak, hogy újabbaknak, nagyobbaknak adják át a helyüket. Szerencsére néhány épülete azért ma is áll, és hirdeti tervezőjének tehetségét.
Felújítják a Károlyi-palota belső tereit Felújítják a hatvanöt éve a Petőfi Irodalmi Múzeumnak otthont adó V. kerületi Károlyi-palota belső tereit. A helyreállítás a műemléki védelem alatt álló egyemeletes, klasszicista épületet mintegy 1730 négyzetméteren érinti. Ennek részeként javítják a közönségforgalmat, helyrehozzák a díszes kapuzatot, restaurálják és bővítik a kiállítótereket, és akadálymentesítik az épületet. 2000-ben, a palota teljes körű felújításakor több helyen változtattak a XX. század első felében véglegesült architektúrán, ezeknek a változtatásoknak jó részét most megszüntetik. A palota várhatóan 2022 őszén készül el.
175 éve égett le a Pesti Német Színház, a város egykor legnagyobb teátruma A mai Vörösmarty tér Duna felé eső oldalát az elmúlt 200 évben nagyon sok épület szegélyezte, elsőként az 1812-ben átadott Pesti Német Színház. Bár a hatalmas, 3500 néző befogadására alkalmas épületben a kor kiváló magyar művészei is felléptek, például Déryné, másodkarnagya pedig egyidőben maga Erkel Ferenc volt, a teátrum azonban alig 35 évig működhetett, ugyanis 1847. február 2-án leégett.
Volt egyszer egy fiúárvaház – József nádorról kapta a nevét a Pollack Mihály tervezte Josephi­num A szüleiket elveszítő fiatal gyerekek támogatását, nevelését, napi szükségleteik kielégítését Magyarországon egészen a XVIII. század közepéig az egyházak vállalták magukra. Az első városi árvaház Kőszegen nyílt 1741-ben, majd a következő évtizedekben sorra épültek Selmecbányán, Sopronban, Nagyszombatban, Veszprémben a települések által fenntartott és működtetett hasonló intézmények. Pesten, bár jeles polgárok adományoztak jelentős összegeket erre a célra az 1790-es években, csupán 100 évvel a kőszegi megnyitása után rakták le a József nádorról elnevezett, első ilyen típusú nevelőintézet alapkövét.
Oroszlán, karvaly, darumadár – A címerek ősi szimbólumai a nemesi családok múltjáról mesélnek a mágnásnegyedben is Bár 1947-ben a kommunista rendszer megtiltotta a nemesi előnevek, jelvények, így a magáncímerek használatát is, szerencsére az egykori főúri palotákról nem tüntették el azokat. Az ősi, sokszor évszázadokra visszanyúló szimbólumok utaltak a tulajdonos családjára, a magyar történelemben játszott szerepükre és egyben esztétikai célokat is szolgáltak az épületeken. A XIX. század második felében a magyar arisztokrácia szívesen építkezett a Nemzeti Múzeum környékén, így itt több olyan épülettel is találkozhatunk, amelyeken hangsúlyosan szerepel a családi címer és azok motívumai. A Pollack Mihály téren a Festetics és Károlyi család palotáin láthatunk ilyeneket.
A magyarországi klasszicizmus kiemelkedő épülete a 200 éves óbudai zsinagóga Az óbudai zsinagóga a III. kerület egyik legfontosabb műemléke, és budapesti viszonylatban is igazán értékes. Mégis kevésbé ismert, mint nagyszabású pesti társai, a Dohány utcai és a Kazinczy utcai, pedig nem sak a zsinagógaépítészetnek, de a magyarországi klasszicista építészetnek is egyik kiváló alkotása.
A Szent Rókus Kórház a Semmelweis Egyetem része lett – Több mint 200 év viharait élte át Európa egyik legrégebbi ispotálya Egyetemi klinika lett a Szent Rókus Kórház, júniustól a Semmelweis Egyetemhez kapcsolódva működik tovább. A több mint kétszáz éves kórház azért is történelmi jelentőségű intézmény, mert itt dolgozott Semmelweis Ignác, itt nyitott meg Európa első központi röntgenlaboratóriuma, és itt kezdték meg először a betegek éteres altatását is.
Pest zöld szíve – Fotókiállítás a Múzeumkert kerítésen Az elmúlt idők kertjéről, hangulatáról, történetéről mesélnek a régi fotográfiák, amelyek a Nemzeti Múzeum évszázados kerítésén láthatók.
Csipkerózsika vára – Sokan bírálták felépítésekor a ma 155 éves Pesti Vigadót Ma 155 éve nyitotta meg kapuit a Duna-korzón a romantikus építészet egyik gyöngyszeme, a Pesti Vigadó. Feszl Frigyes keleties stílusú, monumentális épülete sok kritikát kapott a kortársaktól, de a társadalmi, kulturális és zenei élet központjaként a polgárosodó Pest, majd a rohamosan fejlődő Budapest emblematikus helyszíne, a polgári eszmény, az előkelőség szimbóluma lett.
Klasszikusok – kissé – rövidítve: az örökifjú Orczy-kert Az Orczy-kert Pest egyik legrégebbi parkja, ahová túlzás nélkül századok óta járnak ki a polgárok feltöltődni. Kis tava, a nagy rétet megkerülő sétánya már a XIX. század elején is ugyanott volt, ahol ma, nagyapáink nagyapái is azt az ösvényt taposták, amelyen mi járhatunk.
A klasszicista Pest éke volt – A Ferenc József tér története Pest városa a reformkorban tele volt a klasszicista építészet remekeivel. Elég csak a Sándor-palotára, a Nemzeti Múzeumra vagy a Deák téri evangélikus templomra gondolni. Viszont volt egy olyan tér a városban, amelynek épületeit úgy tervezték, hogy egymással harmonizáljanak. Ez volt előbb a Kirakodó, majd Ferenc József (ma Széchenyi) tér. Ismerjük hát meg a tér házainak történetét!

További cikkeink