Írta: Pestbuda.hu

2020. január 25. 14:00

Az elmúlt idők kertjéről, hangulatáról, történetéről mesélnek a régi fotográfiák, amelyek a Nemzeti Múzeum évszázados kerítésén láthatóak.

A Történelmi Fényképtárban és az Adattár gyűjteményeiben található fényképekből egy 10 darabból álló válogatás készült, amelyet a Múzeum utca felőli oldalon, a kerítésen helyeztek el. A tavaly megújult Múzeumkert régi arculatát, az elmúlt idők kertjét és történéseit mutatják be a felvételek. A Pest zöld szíve: a Múzeumkert című fotókiállítás január 22-től tekinthető meg az erre sétálók számára.

Régi korokról mesélnek a válogatott fotók a Múzeumkert kerítésén (Fotó: pestbuda.hu)

A Múzeumkert a pesti Belváros nagyobb közparkja, „Pest zöld szíve”. A Nemzeti Múzeum – 1846-ban Pollack Mihály tervei alapján készült – épületét övezi ez a tér. A kert története történelmünk közel két évszázadának tükre, sok esemény kapcsolódik hozzzá, egyben a városlakók mindennapjainak része. Gyerekek játszótere, diákok találka- és pihenőhelye, ahol napozni, levegőzni, olvasgatni, beszélgetni lehet.

A legelső felvétel 1859-ben készült, ez a Kálvin tér felül mutatja az épületet. A facsemeték még kicsik, a parkban megfigyelhetőek a szép kandeláberek és egy lámpagyújtogató is felfedezhető.

A Múzeumról és a kertről készült legkorábbi ismert fényképfelvétel, Heidenhaus Ede, 1859 (Fotó a kiállításról: pestbuda.hu)

A tűéles 13x18 centiméteres eredeti üvegnegatívon a Múzeum épületének és kertjének, a Múzeum körútnak minden részlete megfigyelhető. Az út mentén álldogáló konflisok, a fejüket abrakos tarisznyába dugó lovak, a lócitrom összeszedésére szolgáló láda, a hölgyek hosszú szoknyája, a fejkendős dadus a babakocsival a déli fal előtt, a szépen gondozott pázsit, az örökzöldek, és tavaszi friss napsütésben még lomjuk nélküli fák.

A lóvasút is ott van, amit a játszótér is megörökít a mai kertben. Ami hiányzik a képről az Arany János szobra. A japánakác most is él, a kertrendezés idején, 1880-ban ültethették el.

A Múzeum körút és a kert, Kemény X. Ferenc amatőr felvétele, 1880-as évek eleje (Fotó a kiállításról: pestbuda.hu)​

Eddig 20 temetést rendeztek itt, Kossuth Lajos, Görgei Artúr, Teleki László, Ady Endre, Eötvös Lóránd… Politikus, költőfejedelem, világhírű magyar tudós – sokukat innen kísérték utolsó útjukra a hálás utódok. Koszorúk tömege borította a lépcsőt és a mellvédeket. Sorban állnak az emberek az utcán, nagy a tömeg. A ravatal a rotundában, az előcsarnokban volt.

Kossuth temetése, Kalecsinszky Sándor amatőr felvétele, 1894. március 31. (Fotó a kiállításról: pestbuda.hu)​

Szépen kialakított kert, borostyános környezet. A férfiszépséget jelképező Belvederei Apolló szobor másolata a kertben 1894 óta áll. A kert varázslatos hangulatát őrző felvételen megfigyelhetünk egy kis táblácskát, amelyen a kiültetett növény ismertetését olvashatták a kert látogatói.

A „Nemzeti Múzeum kertjében” címmel küldte el Erdélyi Mór fotográfus ezt a felvételt, Erdélyi Mór felvétele 1900 körül (Fotó a kiállításról: pestbuda.hu)​

Amikor még nem jártak autók folyamatosan az utcákon, akkor a környéken lakó gyermekek számára nemcsak a park jelentett játszóhelyet, hanem a Múzeumkert mögötti, palotákkal szegélyezett tér is. Itt fociztak, labdajátákoztak, golyóztak.

A képen látható fiúk között a jobb szélen, indulásra készen Muskát László térdepel, aki felnövekedve 1924-ben Magyarország 110 méteres gátfutóbajnoka lesz majd, s tagja lesz a párizsi olimpián 4. helyezést elérő síkfutó váltónak.

Versenyfutásra készülő fiúk a mai Pollack Mihály téren, ismeretlen fényképező 1913 körül (Fotó a kiállításról: pestbuda.hu)​

A közvetlenül az I. világháború kitörése előtt készült felvételt hó és zúzmara borította szépséges fák, bokrok és a súly alatt meghajló örökzöld uralja. A tábla a padtól jobbra, télen is a rendre figyelmeztette a látogatókat: „Tilos a kerti padokat és székeket helyükről elvinni, az ültetvényeket rongálni. A gyermekekért kísérőik felelőse. Az Igazgatóság.” A tábla mögött pedig megfigyelhetünk egy nádköteget, amellyel a kert délszaki, hidegre érzékeny növényeit védték.

A kert télen, a háttérben Kazinczy Ferenc szobra, ismeretlen fényképező 1914 (Fotó a kiállításról: pestbuda.hu)​

Az 1906-os milánói világkiállítás magyar pavilonjának egyik szenzációja Maróti Géza Kacsás kútja volt. Az eozinmázas kacsák a fény és a víz hatására szinte mozogni látszottak. A kútból a Zsolnay-gyár több példányt készített. A Nemzeti Múzeumnak Zsolnay Miklós küldött egy darabot, ezt 1909-ben állították fel a kertben.

A kutak sorsát nem kísérte szerencse. A milánói példány leégett, a múzeumit pedig részben a jégeső verte, majd úgy döntöttek, hogy a helyére Hermann Ottó emlékműve kerül, se ezért 1930-ban elbontották.

Gelbmann Sándor faszobrász és felesége a Kacsás-kút mellett, ismeretlen fényképező 1928-31 között (Fotó a kiállításról: pestbuda.hu)​

Vörös csillag az épület tetején és az épület előtt 1953-1956 között. Látjuk a híres Forum Romanum oszlopot, Róma város ajándékát az épület északi oldalán, és a kis őrbódét a kerítés mellett.

A timpanon feletti tetőt uraló vörös csillagot, a hatalom jelképét 1956 forró őszén a múzeumi munkatársak távolították el, nemcsak azért, mert maguk is gondolták, hogy nincsen helye Pollack alkotásán, hanem azért is, nehogy a tömeg betörjön emiatt az épületbe s kárt tegyen a gyűjteményekben.

A Múzeum és környezete, ismeretlen fényképész 1955-1956 (Fotó a kiállításról: pestbuda.hu)​

A Pál utcai fiúk alakjait szerte a világon ismerik. Molnár Ferenc időtálló történetének az alaphangját megadó jelenet 1889-ben, a Múzeum kertjében játszódik: a Pásztor-fiúk elveszik, „einstandolják” Nemecsek Ernő üveggolyóit. Fábri Zoltán az eredeti helyszínen, itt a kertben rendezte ezt a filmjelenetet.

A gyűjteményben, az Esti Hírlap negatív anyagában találhatóak azok a felvételek, amelyek a múzeumkerti filmfogatás idején készültek, de a lapban nem jelentek meg.

A Pál utcai fiúk einstand-jelenetének filmfelvétele, Fábri Zoltán rendező háttal ül, Esti Hírlap-felvétel, 1968. április (Fotó a kiállításról: pestbuda.hu)​

Március 15. A Múzeumkertről alkotott, magunkban őrzött képhez hozzátartozik, hogy az 1848-as forradalomról itt emlékezünk meg. Ez azonban nem volt mindig így! Az első ismert adat 1881-ből származik arról, hogy a forradalmunkhoz erősen kötődő helyszínen szerettek volna ünnepelni.

A valóságban csak 1898-ban ünnepelték először itt a forradalom évfordulóját. A kertben, a kertről, a résztvevőkről és az ünnepi dekorációkról készült felvételek kicsiben krónikáját adják történelmünk fordulóinak.

Március 15-i ünnepség a Múzeumkertben, Szigetvári Zsolt panorámafelvétele, 1997 (Fotó a kiállításról: pestbuda.hu)​

Nyitókép: Pest zöld szíve: a Múzeumkert című fotókiállítás a Múzeumkert kerítésen (Fotó: pestbuda.hu)


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó