irredenta mozgalom
Az elcsatolt területek menekültjeinek épült a Szabadság téri templom
2020. szeptember 22. 14:00
Van egy templom a Szabadság tér 2. szám alatt, egy hatemeletes lakóház alsó szintjén. Aki elsétál az épület előtt, amely két másik ház közé beékelődik, talán nem is veszi észre, hogy egy templom mellett halad el. Kevesen tudják, hogy a trianoni döntés után Budapestre menekült magyarok építtették. Az 1930-es években a Belvárosban már több mint ötezer olyan református hívő élt, akik az elcsatolt területekről menekültek ide, és nem volt hol imádkozniuk. Ingyen adta a főváros a telket, amelyre többszintes lakóház részeként tervezték meg a templomot. Akkor még nem tudhatták, hogy elkészültekor már nemcsak a Felvidéket, hanem Erdély egy részét is visszacsatolják Magyarországhoz. A templom felszentelésének napja, 1940. szeptember 15-e így kettős örömünnep volt, de nem csak a híveknek: egybeesett Horthy Miklós kolozsvári bevonulásának napjával, amit soha nem látott tűzijátékkal ünnepelt egész Budapest.
További cikkeink
Egy haladó szellemű iskolaalapító – Veres Pálné 155 éve hívta életre híres gimnáziumát
Ma már természetes, hogy a nők is ugyanolyan képzésekben részesülhetnek, mint a férfiak, de a XIX. század második feléig ez egyáltalán nem volt így. Hazánkban Veres Pálné karolta fel a női oktatás ügyét és 155 évvel ezelőtt alapította meg azt az iskolát, mely azóta az ő nevét viseli. A jubileum alkalmából bemutatjuk a patinás intézményt és természetesen megálmodójának életét is.
Az örök élet titka – A józsefvárosi Gschwindt-ház különös története
Az idén, 2024-ben új műemléki épülettel gazdagodott a pesti Palotanegyed területe. A XX. század legelején épült Gschwindt-ház megjelenése a Nemzeti Múzeum környezetében, ahol korábban az arisztokrácia városba költöző tagjai építkeztek, jól mutatta a tőkés, nagypolgári réteg térnyerését. A házat Gschwindt György építtette, aki szesz- és likőrgyártással foglalkozott, a ház pincéjében pedig állítólag az örök élet titkát kutatta.
A Budapest hajó első útja
A folyam-tengerhajózás Magyarország számára kitörési pont volt, esély arra, hogy a magyar áruk versenyképesebben jelenjenek meg a mediterrán piacon. Ez nem magyar találmány volt, de a korszerű magyar Duna-tengerjáró hajók Budapestet tengeri kikötővé tették.