A Szabadság téren 1939-ben tették le az alapkövét annak a templomnak, amelyet az I. világháború után az elszakított országrészekből érkezett, elsősorban magyar tisztségviselőkből és családjaikból álló mintegy 5500 fős református gyülekezet otthonául szántak. A gyülekezet Trianon óta működött, de temploma nem volt, istentiszteleteit a közeli német nyelvű református és unitárus templomokban tartotta. A főváros azonban 1938-ban egy telket adományozott a templomépítés céljára.

A Dabasi Halász Géza és Győry Sándor tervezte református Hazatérés temploma az elkészültének évében, 1940-ben (Fotó: Tér és forma, 1940. 8. szám)

A Hazatérés templomának kapuzata napjainkban. Horthy Miklós kormányzó mellszobrát a Hazatérés temploma alapkőletétele, és az első bécsi döntés 75. évfordulóján helyezték el a bejáratnál (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Hazatérés templomának építkezése a gyülekezet tagjainak felajánlásaiból és közadakozásból indult meg. A terveket Dabasi Halász Géza és Győry Sándor építészmérnökök készítették, akiknek nem volt könnyű dolguk, hiszen a fővárostól a templomépítésre kapott telek alig kétszáz négyszögölnyi. Két bérház közé beékelt területén kellett tehát egy reprezentatív épületet emelniük. Feladatuk emellett arra is kiterjedt, hogy az épületbe a templomon kívül imatermet, kultúrházat, gyülekezeti termet, mai szóval élve „közösségi tereket”, valamint lakásokat is tervezzenek.

Az épület keresztmetszete nyugati irányból (Forrás: Tér és forma, 1940. 8. szám)

Az eredmény, ami az épület külső megjelenését illeti, egy szolid, egyszerű, templomra nem igazán emlékeztető modern épület lett. Homlokzata lakó- vagy irodaházat sejtet, bár eleganciája kétségtelen. Azt, hogy a szemlélő templom előtt áll, két vagy inkább három elem mutatja az épületen. Az első a bejárat lépcsős kapuzata a fölötte kelyhet és Bibliát formázó domborművel, a második a tér perspektívájából szinte beláthatatlan magasságban lévő torony, a harmadik pedig az épület fehér színe, ami a puritán református templomképet idézi.

A végletekig egyszerű külső jóval díszesebb és ünnepélyesebb belsőt rejt. Magát a templomteret hatalmas orgona uralja, melyet kissé szokatlan módon a szószék mögött, a gyülekezettel szemben helyeztek el, így a templomban lévők végig maguk előtt láthatják.

A templom orgonáját központi helyen, a szószék mögött helyezték el (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A templombelső többi eleme jó ízléssel merít a magyar kálvinista hagyományból, különösen a fából készült részek esetében, mint a népi faragásokkal díszített, hangvetővel ellátott szószék és két oldalán a szintén faragásos díszítésű Mózes-székek. A templomtér díszei még a gyönyörű színes üvegablakok Kassa, Komárom, Rimaszombat és Munkács címereivel, valamint a kazettás mennyezet.

A második bécsi döntés 1940. augusztus 30-án Magyarországnak ítélte Erdély északi részét. Ehhez az eseményhez kapcsolódóan Horthy Miklós kolozsvári bevonulásának napján, 1940. szeptember 15-én szentelték fel a Hazatérés templomát, több száz fős hívő közönség jelenlétében. Victor János lelkipásztor könyörgését követően dr. Csilléry Béla elnökletével díszközgyűlést tartottak, melynek résztvevői az akkori szóhasználat szerint „hódoló” táviratot küldtek a kormányzónak, és szeretettel üdvözölték az erdélyi testvéreket.

Ünnepség a Szabadság téri ereklyés országzászlónál 1940. szeptember 15-én (Fotó: Képes Vasárnap, 1940. szeptember 22.)

Ezen a napon a templom közelében még egy nagyszabású ünnepséget tartottak: árbóccsúcsra vonták fel a Szabadság téri ereklyés országzászlót, amely a felállítása óta hagyományosan mindig félárbócon lengett, utalva az elszakított területekre.

1940. szeptember 15-én minden addigit felülmúló tűzijátékot rendeztek annak tiszteletére, hogy Észak-Erdély visszakerült Magyarországhoz (Fotó: Képes Vasárnap, 1940. szeptember 22.)

A nap végén ünnepi tűzijátékot rendeztek ​a Gellért-hegyen. Ennek érdekessége, hogy ebben az évben az időjárás viszontagságai miatt elmaradt augusztus 20-án a Szent István napi tűzijáték, s végül ezen a szeptemberi napon lőtték fel a Gellért-hegyről a színpompás rakétákat. A korabeli sajtóhírek szerint a tűzijáték minden addiginál hatalmasabb és fényesebb volt.

A történelmi Magyarország térképe és címere a Hazatérés templomával szemben felállított kereszten (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Nyitókép: A Szabadság téri Hazatérés temploma napjainkban (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)