történelem

2021. június 7. 09:00
Mátyás király édesapjára, történelmünk egyik legnagyobb alakjára minden nap emlékezhetünk a déli harangszót hallgatva. A harangozást még a nándorfehérvári diadal előtt rendelte el a pápa, hogy a keresztény seregek győzelméért fohászkodó imára hívjon, de a felszólítás a győzelem hírével gyakorlatilag egyszerre érkezett meg Budára, így a magyar hagyományban a kettő összekapcsolódott. Hunyadi Jánosnak a fővárosban több emléke, szobra is található. Ezeket jártuk végig a budai Vártól az Országház épületén át a Városligetig.
2021. január 23. 09:00
Budafok, Budatétény, Nagytétény, Soroksár, Pesthidegkút. Ezeket a városrészeket járva a jellegzetes utcakép és sajátos hangulat emlékeztet rá bennünket, hogy valaha egy idegenből jött, de itt hazára talált és gyökeret vert, környezetét szorgalmasan építő, saját kultúrát hordozó népelem: a magyarországi németek, általánosan elterjedt nevükön a svábok éltek. A második világháború után egy szűk látókörű döntés, a népeket jókra és rosszakra osztó, a határon túli magyarságot ugyanígy sújtó kíméletlen intézkedés nagy részüket elűzte Magyarországról, melyet hosszú időn át hazájuknak tekintettek. A 75 évvel ezelőtt kitelepített magyarországi németekre emlékezünk.
2020. szeptember 27. 10:00
Lechner Ödön remekbe szabott kőbányai templomépülete előtt immár 80 éve áll Szent László király szobra. A városrészben a templomon kívül patinás gimnázium és általános iskola is viseli a lovagkirály nevét, és a kerület polgármesteri hivatala is a róla elnevezett téren található. Szent László kultusza ebben a kerületben különösen erős, így amikor 1940-ben születésének 900. évfordulójára készült az ország, Budapesten állítandó köztéri szobrát Kőbánya kapta. Antal Károly szobrászművész alkotását akkor avatták fel a kőbányai Szent László terén.
2020. szeptember 22. 14:00
Van egy templom a Szabadság tér 2. szám alatt, egy hatemeletes lakóház alsó szintjén. Aki elsétál az épület előtt, amely két másik ház közé beékelődik, talán nem is veszi észre, hogy egy templom mellett haladt el. Kevesen tudják, hogy a trianoni döntés után Budapestre menekült magyarok építtették. Az 1930-es években a Belvárosban már több mint ötezer olyan református hívő élt, akik az elcsatolt területekről menekültek ide, és nem volt hol imádkozniuk. Ingyen adta a főváros a telket, amelyre többszintes lakóház részeként tervezték meg a templomot. Akkor még nem tudhatták, hogy elkészültekor már nem csak a Felvidéket, hanem Erdély egy részét is visszacsatolják Magyarországhoz. A templom felszentelésének napja, 1940. szeptember 15-e így kettős örömünnep volt, de nem csak a híveknek: egybeesett Horthy Miklós kolozsvári bevonulásának napjával, amit soha nem látott tűzijátékkal ünnepelt egész Budapest.
2020. szeptember 9. 09:00
Az 1896-os nagy millennium után 1907-ben ismét millenniumot ünnepelt az ország: honfoglaló nagyfejedelmünk, Árpád halálának ezredik évfordulóját. Erre az évre esett az akkori uralkodó, Ferenc József negyvenéves uralkodói jubileuma is, és az ennek emléket állító törvény mondta ki, hogy újból fel kell építeni azt a templomot, melyet egykor Szent István király Óbuda határában Árpád fejedelem temetési helye fölé emelt. A templom építésére Schulek Frigyes kapott megbízást.
2020. augusztus 27. 17:00
Kilencven évvel ezelőtt, 1930. augusztus 20-án új lobogók díszítették az ünneplő Budapest utcáit. A piros-sárga-zöld trikolór az 1873 óta használatban lévő piros-sárga-kék színeket váltotta. Trianon után tíz évvel az új fővárosi törvény, az 1930. évi XVIII. törvénycikk döntött a főváros zászlójának és címerének megváltoztatásáról. A változtatás egyik oka kétségkívül a régi budapesti zászló és a román zászló színeinek megegyezése volt, ám fontos volt az is, hogy a zöld színnel Buda hagyományos színe került be a főváros jelképeibe, melynek addig híján volt Budapest zászlója és címere.
2020. augusztus 20. 14:00
Az augusztus 20-án megrendezett Szent Jobb-körmenet a magyarság legfontosabb vallási eseménye, a Szent István-nap pedig minden magyar számára a legnagyobb ünnep. Ezért is fájó, hogy idén a hagyományoktól eltérően sem körmenet, sem tűzijáték nem lesz. A rendkívüli helyzetben érdemes kicsit visszatekintenünk a múltba, hiszen a Szent Jobb és a hozzá kapcsolódó körmenetek hosszú és viszontagságos története során sok érdekes és tanulságos esemény történt. Az ereklye 1771-ben Mária Terézia jóvoltából érkezett Budára, az első körmenet pedig 1818-ban volt a budai Várban. A XX. században viszont mindinkább a pesti oldalra került át az ünnep, melyet ekkor már országos érdeklődés kísért.