A Nemzeti Örökség Intézete idén negyedik alkalommal, minden eddiginél több résztvevővel rendezi meg az Emlékhelyek napját május 11-én. Az országos programsorozat minden év májusának második hétvégéjén a magyar történelemben és kultúrában kiemelten fontos helyszínekre szeretné felhívni a figyelmet. Az emlékhelyekre kedvezményesen vagy díjtalanul lehet belépni.

A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény alapján 17 nemzeti emlékhelyet és 49 történelmi emlékhelyet tartunk számon országszerte. Egységes megjelölésükről a Nemzeti Örökség Intézete gondoskodott. A felállított sztélék nemcsak egységesen és könnyen felismerhetővé tették az emlékhelyeket, de azok jelentőségéről is tájékoztatják az érdeklődőket.

Sztélé a Trefort-kertben (Fotó: Kozics Júlia/pestbuda.hu)

Ezek a magyar történelem fontos helyszínei és gyakran fontos építészeti alkotások, amelyek nemcsak műemléki szempontok alapján számítanak jelentősnek, hanem kiemelkedő történelmi szerepük miatt is. Ezek a pontok az emlékezet egyszerre szimbolikus és valóságos tereiként felidézik azokat a sorsdöntő, kiemelkedő, ámde egyben tragédiákkal is kísért pillanatokat, amelyet ma magyar történelemnek nevezünk. Fontos cél, hogy minél többen megismerjék ezeket a „turisztikai zarándokhelyeket”, felfedezhessék, hogy miért áll sztélé országszerte 69 ponton, és hogy mi köti össze ezeket a helyszíneket.

A hétvégén vezetett sétákon tárulnak fel a gótikus Budavár titkai, megismerhető lesz az Országház és a Kossuth tér megújításának története, és ekkor adják majd át az új pompájában tündöklő Múzeumkertet is.

Történelmi emlékhelyek:

Corvin köz

A Corvin köz Budapest VIII. kerületében, a Ferenc körút és az Üllői út sarkának közelében található köz, az 1956-os forradalom és szabadságharc emblematikus helyszíne. A sztálinista diktatúra és a szovjet megszállás ellen folytatott fegyveres felkelés egyik fővárosi központja, egyik legfontosabb és legtovább kitartó ellenállási pontja volt. A többszörös túlerőben lévő szovjet csapatokkal vívott harcok során sok felkelő „pesti srác” áldozta itt életét a magyar szabadságért.

A Corvin köz, a „pesti srác" szobra (Forrás: Wikipédia)

Programok:
Május 11. – Az Arany 202 című sétával Arany János előtt tisztelegnek. Május 12. – „Golyó sem fog benneteket” – az 1956-os forradalom előtt tisztelegve indul kerületi túra, amely során a látogatók megismerhetik a forradalom józsefvárosi eredeti helyszíneit

Andrássy út 60.

A politikai terror szimbóluma, ahol a nyilas- és a kommunista diktatúra idején sokakat tartottak fogva, kínoztak és gyilkoltak meg. Az épület az 1930-as évek végétől a nyilasok gyűléseinek színhelye, majd Hűség Háza néven pártjuk központja volt. A kommunista vezetésű politikai rendőrség 1945-ben vette birtokba, később az ÁVO, majd az ÁVH székházaként működött.

A Terror Háza Múzem működik az Andrássy út 60.-ban (Forrás: Wikipédia)

Programok: A múzeum 10 óra és 18 óra között állandó kiállításával várja az érdeklődőket.

Eötvös József Collegium

Az Eötvös József Collegium az ELTE Bölcsészettudományi, Informatikai, Társadalomtudományi és Természettudományi Karainak szakkollégiuma Budapesten. Az intézményt az École Normale Supérieure mintájára Eötvös Loránd fizikus, rektor és miniszter alapította 1895-ben, ma az ELTE szakkollégiumaként működik. A Collegium első épülete Pesten, a Csillag utcában (ma Gönczy Pál utca) volt, majd 1910-ben épült meg az Alpár Ignác tervezte Ménesi úti épület, mely ma is otthont ad a Collegium intézményének. Alapítása óta a „tudóstanárok” képzésére, a magyar szellemi élet utánpótlására hivatott. Számos kiváló tudós tanult a falai között.

Az Eötvös József Collegium épülete a Ménesi úton (Forrás: Wikipédia)

Programok: A Báró Eötvös József Collegium hivatástörténete című állandó kiállítás tárlóiban és a falakon a Collegium műtárgy-, dokumentum- és fotótárának gazdag anyagából szinte csak ízelítőt lehet adni, vezetett látogatást tartanak.

Hősök temploma és Hősök sírkertje

Az 1931-ben épült templom az I. világháborúban elhunyt zsidó katonáknak állít emléket. Az épület 1944 végén része lett a pesti gettónak, amelybe a hatóságok hetvenezer embert zsúfoltak. Az embertelen körülmények és a gyilkosságok áldozatait a templom kertjébe, tömegsírokba temették, ezzel a sírkert a magyarországi holokauszt legfontosabb emlékhelyévé vált.

Programok: A program keretében részletesen bemutatják a Hősök zsinagógáját mint épületet és annak történetét. Ennek befejezését követően a látogatóknak lehetőségük van a Dohány utcai zsinagóga, a Zsidó Múzeum, az Emlékkert, valamint a Gettó-kiállítás megtekintésére.

Ludovika Akadémia

A Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia, röviden csak Ludovika a magyar katonai felsőoktatás legmagasabb képzési szintjét nyújtó intézménye volt az 1945 előtti Magyarországon. A Pollack Mihály tervei alapján 1830 és 1836 között elkészült klasszicista stílusú épület 1872-től szolgált a magyar honvédtisztképzés színteréül. 1945 után az épület otthont adott tisztképző, illetve felsőoktatási intézménynek, múzeumnak.

A Ludovika Akadémia (Fotó: pestbuda.hu)

Programok: 10:00 – Száznapos Ünnepség, 11:00–16:00 – Ludovika Fesztivál, 12:00–16:00 – Épületlátogatás

Magyar Tudományos Akadémia

A Magyar Tudományos Akadémia magyarországi tudományos köztestület, amelynek fő feladata a tudomány művelése, a tudomány eredményeinek terjesztése, a kutatások támogatása, a magyar tudomány képviselete. A „magyar tudós társaság” létrehozásának gondolata már a XVIII. század végén felvetődött. Gróf Széchenyi István 1825-ben az országgyűlésen birtokainak egyévi jövedelmét ajánlotta fel megalapítására. A magyar nyelv, a „tudományok és művészetek minden nemében leendő kiművelésére” létrehozott intézmény a XIX. századi magyar nemzetépítés kiemelkedő fóruma lett.

A székház felépítésére szóló tervpályázatot 1861-ben írták ki. A győztes, neoreneszánsz stílusú tervet Friedrich August Stüler nyújtotta be. 1862–1865-ig épült Ybl Miklós és Szkalnitzky Antal vezetésével. A székház Budapest V. kerületében, a Széchenyi István téren található.

A Magyar Tudományos Akadémia épültete (Forrás: mta.hu)

Programok: 10:00, 12:00, 14:00 – Az MTA BTK Művészeti Gyűjtemény művészettörténészei által vezetett csoportok indulnak az MTA Székház aulájából.

Műegyetem

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Közép-Európa és Magyarország egyik legnagyobb presztízzsel rendelkező műszaki egyeteme. Elődintézménye, a XVIII. századi Institutum Geometrico-Hydrotechnicum révén a hazai műszaki felsőoktatás bölcsője. Az egyetem központi épületét Hauszmann Alajos tervezte 1909-ben. Az egyetem történeti kampuszán 1956. október 22-én tartott hallgatói nagygyűlés hatására kaptak szélesebb nyilvánosságot a politikai berendezkedéssel szembeni követelések. Az innen induló tüntetés lett a forradalom fővárosi nyitánya október 23-án.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hauszmann Alajos által tervezett központi épülete 2019-ben (Fotó: pestbuda.hu)

Programok: 10:00 – Levelek 1956-ról/1956-ból: sorsok, érzések, vélemények és mögöttük emberi életek bontakoznak ki az 1956. október 22-i diáknagygyűlés helyszínén készült kiállításon.

Trefort-kert

A Bölcsészettudományi Karnak otthont adó Trefort-kerti Campus a VIII. kerület Múzeum körút 6–8. szám alatt található, az épület 1880–1883 között épült Steindl Imre és Wéber Antal tervei alapján neoreneszánsz stílusban, tömbje két belső udvart foglal magában. A Trefort-kert az újkori magyar felsőoktatás egyik legfontosabb helyszíne, nevét az egyetemi kampusz létrehozását támogató Trefort Ágoston kultuszminiszter után kapta. A kert az ekkor még egy karon folyó bölcsész és természettudományi, valamint kis részben az orvosi és állatorvosi képzésnek adott helyet, négy évtizeden át a Műegyetem is itt működött.

A Trefort-kert (Forrás: elte.hu)

Programok: Történeti séta a Trefort-kertben

Nemzeti emlékhelyek

Az Országház és környéke

Az Országház a főváros egyik legismertebb középülete, a Magyar Országgyűlés és egyes intézményeinek székhelye. Budapest V. kerületében, a Duna partján, a Kossuth Lajos téren található. Az épület Steindl Imre terve alapján készült a historizáló eklektika jegyében, 1902-ben adták át.

A budapesti Kossuth tér a magyar történelem fontos színhelye, amelyet az Országgyűlés 2012. január 1-jei hatállyal egyedüliként kiemelt nemzeti emlékhelynek nyilvánított. Itt rendezik a legtöbb állami megemlékezést és ünnepséget. A tér a politikai tömegrendezvények gyakori helyszíne, mivel a Kossuth teret a törvényhozásban betöltött jelentősége révén a magyar politika szimbolikájában a magyar államisággal azonosítják.

Az Országház a Duna felől (Fotó: Kis Ádám)

Programok: 10:00, 14:00 – Az első lövés – dokumentumfilm-vetítés és tematikus séta a Kossuth téren 10:30, 12:00 – Szórakozás a Kossuth téren 11:00, 13:00 – Epizódok a Kossuth tér évszázados történetéből  11:30, 14:00 – Az Országház szobrai 15:00 – Térrekonstrukciós séta 16:00 – Tér - Zene a Kossuth téren.

Fiumei Ú Nemzeti Sírkert

A nemzet nagyjai számára létrehozott sírkert gondolatát Széchenyi István vetette fel. A sírkert a XIX. század közepén Pest köztemetőjeként nyílt meg, majd a század végére Magyarország legrangosabb kegyeleti helyévé vált. Itt áll többek között Batthyány Lajos, Deák Ferenc és Kossuth Lajos mauzóleuma, ez utóbbi Magyarország legnagyobb síremléke. A magyar történelem és kultúra kiemelkedő alakjainak itt található sírhelyei közül több mint másfél ezer védett. A síremlékek jelentős része fontos művészeti emlék, híres szobrászok alkotása. A temető parkja gazdag növény- és állatvilágáról is ismert.

Semmelweis síremléke a Fiumei Úti Nemzeti Sírkertben (Fotó: Bukovszki Péter/pestbuda.hu)

Programok: A NÖRI szervezésében 10 órától többféle tematikus sétát tartanak.

Hősök tere

Az Andrássy utat lezáró tér mai alakja a honfoglalás ezredik évfordulóján, 1896-ban kezdett formálódni. Ekkor adták át a Műcsarnokot, ekkor született törvény a Szépművészeti Múzeum és a Millenniumi emlékmű felépítéséről. 1929-re készült el a mű: ezer év legfontosabb uralkodóinak szoborgalériája és a hét honfoglaló vezér szoborcsoportja, előtte a magyar hősi halottak jelképes sírja. A tér a nemzet és az ország egész történelmét megidézi, nemcsak a háborúk áldozataira emlékeztet, hanem a békeidők alkotóira és alkotásaira, a magyar művelődés időtálló értékeire is. A Hősök tere és az Andrássy út a világörökség része.

A Hősök tere a Városliget-tó hídjáról nézve 1958-ban (Forrás: Fortepan)

Programok: Szépművészeti Múzeum 11.00  – A hetven év után újra látogatható Román Csarnok bemutatása.

Magyar Nemzeti Múzeum

A Magyar Nemzeti Múzeum, a magyarság és a Kárpát-medence történelmi múltjának egyik legfontosabb és leggazdagabb műkincsgyűjteménye. Épülete 1847-ben készült el Pollack Mihály tervei alapján. 1848. március 15-én a Múzeumkertben tartott népgyűlés hirdette meg a modern Magyarországot megteremtő forradalmi eszméket. Dísztermében több alkalommal tanácskozott az Országgyűlés alsó- és felsőháza. 1861–1944 között számos olyan kiemelkedő személyiségtől vett itt végső búcsút a nemzet, mint Teleki László, Kossuth Lajos, Ady Endre és Bem József.

A  Magyar Nemzeti Múzeum az 1880-as években (Forrás: FSZEK Budapest-képarchívum, Klösz György fotója)

Programok: Az Emlékhelyek napja alkalmából adják át a felújított Múzeumkertet, kerti tárlatvezetős sétával, előadással, korabeli öltözékben fogadva a látogatókat.

Rákoskeresztúri Új Köztemető 298., 300. és 301. parcella

Az 1945 utáni magyar történelem „temetői emlékhelye”, ahol az 1945 és 1956 utáni törvénytelen perekben hamis vádak alapján elítélt és kivégzett politikusok, katonák, közéleti személyiségek, munkások, diákok és parasztok földi maradványai nyugszanak. A gyászpark a nemzeti összetartozás és a kommunista elnyomás elleni tiltakozások szimbolikus tere. 1990 előtt a fennálló hatalommal szembeni, 1956 emlékét idéző néma tüntetések helyszíne. Napjainkban az 1956-os forradalomra és szabadságharcra emlékező ünnepségek egyik legfontosabb színtere.

Rákoskeresztúri Új Köztemető 301. parcella

Rákoskeresztúri Új Köztemető (Fotó: pestbuda.hu)

Programok: A látogatók az interaktív felületeken a nemzeti emlékhely történetét bemutató ismeretterjesztő animációkat, valamint a kivégzettek hozzátartozóival készült interjúkat, dokumentumfilmeket nézhetnek meg.

Várnegyed

Az ország fővárosának legrégibb és műemlékekben leggazdagabb része, világörökségi helyszín. 1247-től – az idegen megszállások idejétől eltekintve – a mindenkori magyar államigazgatási és politikai központ. A XX. század közepéig az uralkodók, illetve az államfő palotája, a Miniszterelnökség és néhány minisztérium épülete, valamint számos ország külképviselete is itt volt. Napjainkban a magyar állam kulturális és reprezentációs központjának tekinthető, itt található többek között a Köztársasági Elnöki Hivatal, a Mátyás-templom, a Budavári Palotában működő Országos Széchényi Könyvtár és a Magyar Nemzeti Galéria is.

 

A budai Várnegyed

Programok: 14:00, 16:00 – Vezetett séta a Városházán (egykori Állami Nyomda) 9:30, 11:00 – Interaktív tárlatvezetés családok részére a Budavári Nagyboldogasszony (Mátyás)-templomban, BTM – Budapest Galéria 10:00 – Óbuda XVIII–XIX. századi sváb emlékhelyeinek bemutatása, Magyar Nemzeti Galéria 14:00 – Kriptától a kupoláig címmel épületismertető séta 16:00 – A magyar művészet remekművei – tárlatvezetés az állandó kiállításban.

A részletes programok az emlekhelyeknapja.hu oldalon találhatók.

Forrás: emlekhelyeknapja.hu