kulturális örökség
A kulturális örökség hatásait kutatják
2016. november 28. 18:10
A kulturális örökség, elsősorban az épített örökség társadalmi és gazdasági jelentőségét, potenciálját kutatta a Forster Központ.
2018 a kulturális örökség éve lehet
2016. augusztus 31. 8:49
A kulturális örökség európai évét szeretné 2018-ban megvalósítani az Európai Bizottság.
Jön az új örökségvédelmi szabályozás
2016. május 5. 9:32
Átalakul a kulturális örökségvédelem rendszere. Gyorsabbá tennék a nagyberuházások régészeti előkészítését, hatékonyabbá tennék a bírságolást. A műemlék kisajátításának indokai közé bekerülne a méltatlan használat, a helyreállíthatatlan sérülést eredményező állapot és a veszélyeztetettség fogalma is.
További cikkeink
Nyolcvan éve szabadult fel a pesti gettó
A Belső-Erzsébetváros nagy részét elfoglaló, palánkkal körülvett területre mintegy 70 ezer zsidó embert zsúfoltak össze 1944-1945 telén. A borzalmaknak 1945. január 17-éről 18-ra virradó éjszaka lett vége, ekkor szabadult fel a pesti gettó, melynek területén azóta több emlékmű is tiszteleg az áldozatok előtt.
A kettévágott Budapest – Nyolcvan éve rombolták le a Duna-hidakat
Budán még zajlottak a harcok 1945 januárjában, amikor a pestiek már kimerészkedhettek az óvóhelyekről. A lerombolt város képe fogadta őket. Nemcsak az épületek álltak romokban, de a hidak mindegyikét a Duna medrébe robbantották a visszavonuló németek. A 80 évvel ezelőtt kettészakított Budapest életét óriási feladat volt megszervezni.
Egy nagy formátumú múzeumalapító – 120 éve hunyt el Ráth György
Az Iparművészeti Múzeum Budapest egyik legismertebb látványossága, jellegzetes stílusával méltán vonja magára a figyelmet. Megalapításában múlhatatlan érdemeket szerzett Ráth György, aki maga is szenvedélyes műgyűjtő volt. Miután 120 évvel ezelőtt elhunyt, rendelkezései értelmében kincsei és a Városligeti fasorban álló villája is a múzeumra szálltak. A pazar szecessziós terekkel rendelkező épületben ma az Iparművészeti kötelékébe tartozó Ráth György Múzeum működik.