Szilágyi Dezső tér

80 éve hagyta el Magyarországot, és 75 éve hunyt el Bartók Béla

2020. október 13. 9:00

Bartók Béla a XX. század egyik legnagyobb zeneszerzője és népdalgyűjtője ezer szállal kötődik a fővároshoz: karrierje itt indult, és életének magyarországi szakasza is itt ért véget 80 évvel ezelőtt, amikor az országot elhagyva az Egyesült Államokba távozott. Halálának 75. évfordulóján életének fontosabb fővárosi állomásait kerestük fel.

Így épült a Duna-part egyik legszebb temploma

2017. május 18. 8:53

A nagyobb építkezéseket régen is óriási sajtófigyelem övezte, s nem volt ez másként Budapest második legnagyobb református templomával, a Szilágyi Dezső téri épülettel sem. A korabeli cikkekből emellett sokszor olyan érdekességek is kiderülnek, amelyeket mára már a feledés homálya borít.

„Kutass, álmodj, alkoss!” – pályázat a Szilágyi téri templomról

2016. február 18. 10:28

Alkotói pályázatot hirdetett a Budai Református Egyházközség Missziói Bizottsága. A téma a 120 éves templom és a gyülekezet múltja, jelene és jövője.

További cikkeink

Zöldebb lett a belvárosi Egyetem tér: 21 fát ültettek A megújult Egyetem téren 21 új fát ültettek, 14 új ülőkockát helyeztek el, kutyabarát ivókutat is telepítettek.

Második világháborús katonai tömegsírt tártak fel a Bécsi kapu téren Budapest 1944–45. évi ostroma alatt elhunyt német katonák földi maradványait találták meg a budai Várban, a Bécsi kapu téri Nemzeti Levéltár udvarán, egy tömegsírban. A tizennégy elesett katonát egy gránáttölcsérben temették el, közülük hétnek az azonosítója is előkerült az exhumálás során, így az ő személyazonosságukat pontosan meg lehet állapítani. A földből számos személyes tárgy, órák, fésűk, borotvák, egészségügyi felszerelés, illetve korabeli fémpénzek is előkerültek.

Kapuk és szerpentinek – A Budavári Palotához vezető utak A Budavári Palota csodálatos látványát jórészt a Várhegynek köszönheti, a domborzati viszonyok azonban nehézséget is okoznak, különösen a közlekedésben. Amíg a védelmi szerepen volt a hangsúly, ez nem is jelentett nagy problémát, a XIX. század második felétől azonban a reprezentáció előtérbe kerülésével gondoskodni kellett az uralkodói épületegyüttes méltó megközelíthetőségéről is.