A Citadella szerepe a második világháborúban
Bár erődként épült a Gellért-hegy sziklacsúcsára 1851-54 között Emmanuel Zitta és Ignaz Weiss tervei szerint a Citadella, fennállásának bő 170 éve alatt legkevesebb ideig ezt a szerepet töltötte be. Soha nem volt harcok középpontja, sosem ostromolták meg úgy, mint egy igazi, középkori várat, háborúk és forradalmak idején azonban időről időre szerepet kapott a harcokban. Ez a II. világháborúban sem volt másként.
Vámház téri híd
Csoda zöldben: 125 éves a Szabadság híd, Budapest egyik legszebb dísze
2021. október 4. 9:00
A Szabadság híd 125 éves. Budapest legrövidebb Duna-hídja sok érdekességet rejt. Átadásakor, a millennium évében Ferenc József verte be az utolsó, ezüstszegecset, a színe a zöld mellett volt már kék és szürke is, egy időben le akarták bontani, a rendszerváltás előtti felújításakor pedig fondorlattal helyezték rá vissza a történelmi magyar címert.
További cikkeink
A Citadella szerepe a második világháborúban
Bár erődként épült a Gellért-hegy sziklacsúcsára 1851-54 között Emmanuel Zitta és Ignaz Weiss tervei szerint a Citadella, fennállásának bő 170 éve alatt legkevesebb ideig ezt a szerepet töltötte be. Soha nem volt harcok középpontja, sosem ostromolták meg úgy, mint egy igazi, középkori várat, háborúk és forradalmak idején azonban időről időre szerepet kapott a harcokban. Ez a II. világháborúban sem volt másként.
Széchenyi al-dunai útja
Széchenyi István 1830. június 24-én elindult Pestről egy hosszú többhetes utazásra. A célja ezzel az volt, hogy Pest és Magyarország, illetve az egész Habsburg birodalom számára felmérje az Al-Duna szabályozásának lehetőségét. Mivel Pest alapvetően egy kereskedőváros volt, az Al-Duna hajózhatóvá tétele a város további növekedésének egyik alapja volt.
Ami biztonságot adott Budának – A várfalak mozgalmas története
A középkori városokat gyakran fallal vették körül, amely biztosítani tudta a lakók védelmét az ellenség támadásaitól. Így történt ez Budán is, ahol a tatárjárás tanulságaiból kiindulva emelték a várfalakat. A legtöbb nagyvárosban a XIX. században – hogy ne akadályozzák a fejlődést – lerombolták ezeket az erődítéseket, Budán azonban ma is láthatók, a velünk élő történelmet jelentik, s jelenleg folyamatban van a felújításuk.