Budapest történetének legnagyobb egészségügyi fejlesztése kezdődik – hangoztatta Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára és Kocsis Máté, a Fidesz budapesti választmányának elnöke Budapesten, sajtótájékoztatón.

Rétvári Bence kiemelte, hogy idén 40 milliárd forintból 22 milliárd jut 17 budapesti és 6 Pest megyei intézmény fejlesztésére, ebből a legkisebb összeg 200 millió, a legnagyobb meghaladja a 3,5 milliárdot. A fennmaradó 18 milliárd forintot későbbi beruházások tervezésére fordítják, amelyek ugyancsak elindulnak idén. Eszközparkot, informatikai rendszert fejlesztenek, épületet rekonstruálnak és új tömböket építenek – sorolta a terveket az államtitkár, aki arról is beszámolt, hogy a szuperkórházak építése 2019-ben kezdődhet és 2025-ben zárulhat le.

A nagyléptékű budapesti fejlesztéseket azzal indokolta, hogy országszerte számos hasonló volumenű beruházás zajlott le az emberek egészsége, annak megőrzése, illetve a betegségből felgyógyulás érdekében. A vidéki egészségfejlesztési programra eddig 500 milliárd forintot fordítottak, ebből egyebek mellett 77 kórházat újítottak fel részben vagy egészében, 54 rendelőintézet és 97 mentőállomás újult meg, utóbbiból pedig 30 új is épült a mihamarabbi ellátás érdekében. Kitért arra is, hogy a 2012-es adathoz képest 400 milliárd forinttal többet tudnak az egészségügyi dolgozók bérére fordítani, ösztöndíjakkal segítik elő a pályaválasztást, további 10 milliárd forintos tétel jut a Semmelweis Egyetem beruházásaira és 7 milliárd a Heim Pál Gyermekkórház sürgősségi ellátására.

Történelmi léptékű fejlesztés

Most Budapesten és Pest megyén a sor – emelte ki Rétvári Bence, jelezve: a következő évek több 100 milliárd forintos ágazati beruházásai révén 4 millió ember ellátása fog fejlődni. Rétvári Bence a tervek volumenével magyarázta, hogy az elmúlt hónapokban egyeztetéseket folytattak a Fidesz budapesti vezetőivel.

Kocsis Máté azt hangsúlyozta: Budapest történetének legnagyobb fejlesztése kezdődik meg a fővárosi és Pest megyei emberek egészségbiztonsága érdekében. Értékelése szerint ezek helyrehozhatják a szocialista és szabad demokrata városvezetés és kormányok rossz döntéseit, például a 600 milliárd forintos ágazati elvonást. „Szétlopták Budapestet” – fogalmazott, hozzátéve: az előző vezetés akkor is lopott, amikor fejlesztett, s emiatt a kórházak eladósodtak, leépültek, a beszerzések elmaradtak és nem becsülték meg az egészségügyben dolgozókat. Kocsis Máté üdvözölte, hogy a kormány saját erejéből kórházfejlesztési programot indít. Ezt az ország lakosságának 30-35 százaléka érezni fogja – emelte ki a kormánypárti politikus, aki azt is hozzátette: Budapest az egészségbiztonság területén is jobb hely lesz a következő években.

A fideszes politikus szembeállította azt is, hogy míg a Gyurcsány-kormány idején hét kiemelt budapesti beruházás volt, addig ma több mint kétszáz. Emiatt – folytatta – kritikával fogadják, amikor a baloldal azt állítja, hogy többet tettek a budapestiekért. Ez közönséges hazugság – fogalmazott. Kocsis Mátét a tájékoztatón kérdezték a Határ út közelében található kiserdőről. Válaszában úgy értékelt: érdemes volt Bácskai János (Fidesz-KDNP) ferencvárosi polgármesterrel felkarolni az ügyet, mert a kivágás veszélyeztette volna az ott élők életminőségét és nem felelt meg a főváros településszerkezeti tervének sem. A Galvani híd megépítését támogatott célnak nevezte, jelezve: más irányú infrastrukturális fejlesztéssel kell azt megvalósítani. Közölte azt is: a kiserdő fejlesztésében szívesen gondolkodik, a megszüntetésében semmiképp.

(MTI)