Visszanyeri eredeti funkcióját a Liget Budapest Projekt részeként a Városliget egykori kapuja, a Rondó – közölte a Városliget Zrt. az MTI-vel pénteken.

A Liget megújítását célzó tájépítészeti pályázaton győztes Garten Stúdió tervei alapján hamarosan jelentősen bővül és minőségében is újjászületik a Városliget zöldfelülete, ezzel együtt pedig megújul a Rondó is. Bár a parkrész eredetileg a Városliget egyik meghatározó eleme volt, és szerkezetében pedig egyik legjobban megőrzött történeti eleme a parknak, napjainkra elveszítette egykori szerepét. 

Az átfogó rendezésnek köszönhetően a parkrész visszakapja eredeti funkcióját: a sétát, pihenést fogja szolgálni, megújulnak a köríves utak, amelyeket zöld szigetek fognak körül, a most hiányos kettős fasora pedig újra teljes lesz – olvasható a közleményben, amely szerint a megújult Rondó egyúttal nagyobb hangsúlyt is kap a Liget Dózsa György úti részén, hiszen ezt a területet körülfogja majd a Néprajzi Múzeum új épülete, ezáltal hangulatos közösségi térként is funkcionál majd a parkrész.

Mint írják, a Városliget megálmodója, Nebbien Henrik a park egykori főbejáratának tengelyében helyezte el a Városliget egyetlen geometrikus elmét, a Rondót. A Rondó – amely Nebbien Henrik tervleírásában Circus vagy Cirque néven szerepelt – egy korzó volt, ahol a parkban tartózkodók egykoron sétálni, lovagolni, kocsizni tudtak. A 80 méter sugarú gyepes teret utak vették körül, amelyet fasorok és cserjecsoportok szegélyeztek. Legkívül oszlopos termetű nyárfák, majd alacsony cserjék, azon belül pedig cserjékkel kísért lombos fák sora állt. Az eredeti tervben a tervező kilenc félköríves „beharapásban” padokat helyezett el.

Az 1880-as évek elején a Rondót átalakították. Az addig nyílt gyepes parkrész közepét a Városligeti fasor tengelyének folytatásában áttörték egy sétánnyal, amelyre merőlegesen még két sétányt terveztek. Továbbá intenzíven fenntartott virágágyakkal, majd szökőkúttal alakított kertrésszé fejlesztették, így ezek a szerkezeti megoldások teljes mértékben átalakították egykori funkcióját, térszerkezetét, látványát. A Rondó így sétánnyá és pihenőhellyé alakult át.

A 20. század közepén felállított Sztálin-szobor és a kialakított tér következtében a Rondó szerkezete jelentősen megváltozott. Kivágták az idős fákat, megcsonkították az úthálózatot és az ebből a területből elvett szakaszon állt a Sztálin-szobor talapzata. A Budapesti Nemzetközi Vásár ideje alatt a parkrész szinte felismerhetetlen állapotba került, az utakat és kiültetéseket felszámolták, gyepes tér alakult ki, a Rondót határoló fasorok pedig a környező fatelepítésektől elvesztették karakterüket. A parkrész a közelmúltban is változott, 2006-ban az 56-os emlékmű került ide.

A tájépítészeti tervek szerint a Rondó belső gyepes körének helyreállítása az egyik legfontosabb feladat, továbbá visszaállítanak a korábbi kilenc félköríves „beharapásból” hetet, padokkal, cserjékkel, amely karakteres kialakításával meghatározó eleme volt és lesz a terület belső zónájának. A belső parkterület felé eső részeken nagy összefüggő, tojásdad alakú zöldfelületi egységeket hoznak létre, amelyek között stabilizált szórt burkolatú sétatér rendszer található. 

A zöldfelületi egységek viszonylag nagy alapterületűek, nagyságuk 2-3 ezertől akár kilenc ezer négyzetméterig is terjedhet, jellemzően az intenzív lombkoronaszint mellett alacsony talajtakarók, gyepszinti évelők alkotta növényzet jelenik majd itt meg, míg a naposabb részeken gyepfelületet alakítanak ki. A viszonylag nagy egységeket keskenyebb és szabadabb vonalvezetésű sétautakkal határolják el – áll a közleményben.

(MTI)