Ha a Budapest iránt redszeresen érdeklődő olvasóinknak a cím láttán déjà vu érzése lett, az nem véletlen. A Budai Várnegyed megújítását, egyes kiemelkedő, a II. világháború után lebontott épületeinek újraépítését, a Várnegyed rendbetételét célul kitűző kormányzati program ugyanis 2014-ben indult Nemzeti Hauszmann Terv néven. A tervsorozat 2016-ban kapott igazán nagy lendületet, ekkor vette kezdetét az alapkőletétellel a Csikós-udvaron lévő, egykori Királyi Lovarda újjáépítése. 

A Nemzeti Hauszmann Tervnek ekkor már volt egy (azóta inaktívvá vált) honlapja, sőt: a 2016 májusában a Palota előtti Savoyai-teraszon megnyílt egy kör alakú mobil pavilon is, Hauszmann Információs Pont néven, amely a tervhez kapcsolódó budavári építkezéseket volt hivatott bemutatni. 

A királyi palota látképe Buda felől, jól látszik a Mátyás-templom tornya és az újjáépült Lovarda is (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Tervben meghirdetett építkezések azóta elindultak (ezekről lejjebb részletesen is írunk), a lendület tehát nem hagyott alább, sőt. A Nemzeti Hauszmann Tervből időközben Program lett, amely most rendkívül informatív, új honlapot is kapott. A bárki által könnyen kezelhető, látványos oldalon mindenki megnézheti, mely épületek újrateremtését tervezi az immáron kibővült Nemzeti Hauszmann Program. A beruházásokat a Miniszterelnökség és az időközben létrehozott nonprofit zrt., a Várkapitányság nevében Fodor Gergely kormánybiztos felügyeli. 

A program honlapján olvasható bemutatkozóban arra is választ kapunk, melyek a főbb célkitűzései a régi-új Hauszmann-tervnek:

„A 2019-2021-es időszak fejlesztési terveit egységbe foglaló program négy területre koncentrál. Elvégezzük a közterületek, a parkok, a várkertek rendbetételét; és hamarosan befejezzük az olyan, folyamatban lévő beruházásokat, mint a Lovarda és a Főőrség épülete. Az építkezésekkel párhuzamosan zajlik a lerombolt épületek újratervezése; valamint a Budavári Palota teljes felmérése annak érdekében, hogy az épület lehetséges rekonstrukciójáról és hasznosításáról kellően megalapozott javaslat születhessen”

– írja a rövid összefoglalóban a kormánybiztos. 

Most nézzük részletesen, milyen épületek újultak-újulnak meg a Nemzeti Hauszmann Program keretében!

1. A már zajló vagy befejeződött beruházások közül a volt Karmelita kolostor Miniszterelnökséggé átalakítása már megtörtént, mellette, a II. világháború után Püspökkertnek keresztelt területen pedig Zoboki Gábor tervei alapján felépült egy teljesen új épület is, a Miniszterelnökség irodaháza. 

Az egykori Karmelita kolostor, ma Miniszterelnökség (Fotó: Bukovszki Péter/pestbuda.hu)

2. Végükhöz közelednek a Csikós-udvarhoz kapcsolódó újjáépítések is: a volt Királyi Lovarda és a Főőrség kívülről már majdnem úgy fest, mint hajdanán, helyére került a restaurált Csikós-szobor, és elkészült a Stöckl-lépcső is. Ezután újjáépül a lépcső melletti, szintén a Hunyadi-udvarra vezető Hauszmann-féle rámpa is, amely korabeli fotók alapján készül. Felújítják Karakas pasa tornyát is, amely a honlap megfogalmazása szerint az udvar „Lovarda utca felőli kapuja”, így turisztikai szempontból is fontos a helyreállítása.

A Csikós-szobor és az újjáépült volt Királyi Lovarda a Csikós-udvaron (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

3. A program egyik legnagyobb vállalkozása az egykori királyi palota felújítása lehet. A még vizsgálat alatt lévő, hosszú távú cél a teljes épületegyüttes felújítása, ez azonban szakmailag és pénzügyileg olyan nagyszabású vállalkozás, amelyhez csak az egykori királyi lak Ybl–Hauszmann-féle, több mint egy évszázada végbement átépítése hasonlítható. Ami viszont már most is biztos, az a Szent István-terem jelenleg is zajló felújítása, és az azt magába foglaló déli összekötőszárny felújítása. (Vagyis a palota krisztinavárosi, Országos Széchényi Könyvtár jelenlegi otthonául szolgáló „F” épületrész és a pesti oldal felé eső „E” részt, a Budapesti Történeti Múzeumot összekötő szárny rekonstrukciója, az alábbi képen nyíllal jelölve).


A palota újjáépítése óriási beruházás, jelenleg a déli összekötőszárny (nyíllal jelölve) és az abban elhelyezkedő Szent István-terem rekonstrukciója zajlik (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

4. Jelentős hiányosság, hogy a palotát jelenleg nem, vagy csak üggyel-bajjal, lépcsők tömkelegén keresztül, kerülőúton lehet körbejárni. A tervek szerint azonban ez megváltozhat, ha megépítik a déli várfal gyilokjáróját, amelynek köszönhetően végig lehet majd sétálni a várfalon. Ezen a területen még egy változás készül: visszaépíthetik azt a pergolát, amely régen a déli szárnyra merőlegesen húzódott, és amely még Erzsébet királyné kérésére épült.


Az egykori Újvilág-kert a palota déli oldalán, fölötte az Erzsébet-pergola, amely egykor vadszőlővel volt befuttatva (Fotó: Vasárnapi Ujság, 1906. július 22.)

5. A program szerint a jelenleg kerítéssel körbezárt romkert helyére visszaépítik a József főherceg-palotát, az ahhoz északról csatlakozó palotakertet és istállót is. (Utóbbi nem keverendő össze sem a főhercegi rezidenciától délre álló, hatalmas Királyi Istállóval, sem a Királyi Lovardával a Csikós-udvaron). Az egykori főhercegi palota az 1968-as felrobbantásáig állt itt, a Sándor-palotával szemközt. Ha újraépül, a tervek szerint intézményi, illetve irodai célokat szolgálhat majd.

József főherceg palotája a mai Szent György téren, jobbra az egykori Honvédelmi Minisztérium épülete látszik (Fotó: FSZEK Budapest-képarchívum)

6. Egy régen nyitva hagyott kérdésre is választ ad a program, leírja ugyanis, milyen formában tervezik a jelenleg csak torzóként létező egykori Honvéd Főparancsnokság újjáépítését. A program szerint a 2012 és 2014 között részleges felújításon átesett épület az eredeti magasságában, de a jelenlegi alapterületen épülne újjá. Homlokzata kettős képet mutatna: míg a Dísz tér felé az eredetit, a Szent György tér felőli részen kortárs, a Miniszterelnökség melletti, Zoboki-féle épülethez hasonló stílusú homlokzatkialakítást kaphat. Leendő kuplatornya pedig kilátóteraszként  funkcionálna.

A Dísz tér ma: balra a Külügyminisztérium helye, jobbra a Honvéd Főparancsnokság torzója, közöttük pedig a jelenlegi Miniszterelnökség, a volt Karmelita kolostor (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Honvéd Főparancsnokság egykori épülete a Dísz téren, valamikor 1896 és 1901 között (Fotó: FSZEK Budapest-képarchívum)

7. A historizmus és a kortárs kettőssége jellemzi majd a Dísz tér sarkán, a mostani bazárudvar telkén egykor volt Külügyminisztérium palotáját is, amelyet eredetileg Hauszmann Alajos és Hültl Dezső tervezett. Bár az újjáépítés tervezési fázisa még csak most kezdődött el, az elképzelések alapján világos: az épület huszas évekbeli bővítés utáni, Hoepfner Guidó-féle homlokzattal, de modern, XXI. századi, de az eredeti enteriőrt visszaidéző belső térrel épülne újjá, tetején ugyancsak kilátóterasszal.

Az egykori külügyminisztériumi palota a mai Dísz tér sarkán 1935 körül (Fotó: FSZEK Budapest-képarchívum)

8. Ferenc József felesége, Sisi királyné nagyon szerette a természetet, amely a hajdani várkerteken is meglátszott: a palota déli, keleti és nyugati lejtőin egyaránt gyönyörűen gondozott parkok helyezkedtek el. A Nemzeti Hauszmann Program az azóta jóval sivárabbá vált, jobbára elpusztult várkerteket is megújítaná a Szent György tér romkertjével együtt. A déli várkertekkel együtt megújulhat a nyugati kert és az efölötti Fehérvári rondella is. A budapestiek által most is kedvelt panorámasétányok így nemcsak funkciójukkal, hanem külsejükkel is méltókká válnának a megújuló Várhoz, és a már korábban újjávarázsolt Várkert Bazárhoz is.

A déli várkert, korabeli leírással „szőlőskert” részlete, háttérben a királyi palota, balra a hengeres bástya a mai Buzogánytorony (Fotó: Vasárnapi Ujság, 1906. július 22.)

9. A várbeli szökőkutak közül a Mátyás-kutat, a palota Hunyadi-udvarának ékét, Stróbl Alajos alkotását mindenki ismeri. A program keretében ezt is felújítják, kijavítják a vízelvezetési és szigetelési problémákat, hogy újra teljes pompájában csodálhassák meg a látogatók.

A palota közelében álló másik, jelenleg nem működő kút a Halászó fiúról kapta nevét, és Senyei Károly alkotása éppúgy, mint a pesti Vigadó előtti, hozzá nagyon hasonló Vízcsorgató gyermekek kútja. A palota melletti alkotást eredeti helyéről 1955-ben a VII. kerületi Rákóczi térre helyezték át, ahol húsz évet vendégeskedett, onnan került vissza várba. A Nemzeti Hauszmann Programban ezt is felújítják majd.

A Halászó fiú szökőkútja a palota dunai homlokzata előtti teraszán, háttérben a Habsburg-kapu (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Láthatjuk, a Nemzeti Hauszmann Program új lendületet kapott, és a jelenleg zajló vagy nemsokára befejeződő építkezések mellett számos olyan tervet tartalmaz, amelyek jelentősen megváltoztatják majd a várbeli palotanegyed elmúlt évtizedekben megszokott képét. Világos, hogy a program keretéül a Várnegyed nagyjából egy évszázaddal ezelőtti képe szolgált, ugyanakkor szó sincs arról, hogy az összes akkor létezett épületet visszaépítenék. A tervek között nem szerepel sem a Honvéd Főparancsnokság hátsó falának a Szent György tér felől nekitámaszkodó egykori Honvédelmi Minisztérium, sem a Főőrség és a József főherceg-palota közötti részen eredetileg terpeszkedő, gigantikus Királyi Istálló rekonstrukciója. És bár tervezik a királyi palotától délre elhelyezkedő kertek, illetve az ún. Erzsébet-pergola helyreállítását, a teljes visszaépítés ebben az esetben sem került szóba. Ez ugyanis az 1950-es években visszaépített, de középkori eredetű Buzogány-torony visszabontását is jelentené éppúgy, mint a közeli, úgynevezett Nagy rondella beépítését. 

A mostani program tehát sokkal inkább tekinthető egy múltban gyökerező, eredeti anyagokkal és tervekkel dolgozó, de kortárs elemekkel tarkított felújításnak, amely az azóta eltelt évtizedek értékeit (vö. a háború utáni régészeti feltárások eredményei, megnövekedett turisztikai funkció) is figyelembe veszi. Kíváncsian várjuk a folytatást. 

Nyitókép: A budai királyi palota látképe a pesti oldalról (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)