2016. május 20. 20:24

A XX. század elején teljes pompájában tündöklő budai királyi palota és a hozzá kapcsolódó épületek jó része a háborús károk és a kommunista várospolitika miatt az 1950-es évekre az enyészeté lett, ekkoriban bontották le az egykori Királyi Lovardát is, amely azonban nemsokára az eredeti tervek szerint épül újjá. Ennek első lépése a mostani alapkőletétel.

Írta és fotózta: Bukovszki Péter

 

A Mátyás-kút alatti teraszon, az egykori Csikós-udvaron állt, Hauszmann Alajos tervezte Lovarda az ugyancsak lebontott (ám a mostani tervek szerint szintén újjáépülő) Főőrségi épület és a Stöckl-lépcső szomszédjaként a Vár krisztinavárosi oldalának egyik legszebb része volt, és egyben a hazai ipar remekműve is. Olyan művészek dolgoztak rajta például, mint a belső famennyezetet készítő Thék Endre. 

Noha a háborús sérülések – sok más házakhoz hasonlóan – ennek a lebontását sem indokolták volna, az épületet a környezetében lévőkkel együtt végül mégis lebontották, a helyén pedig 60 éve a látogatók elől lezárt, gazos romkert van.

A lovarda egykor, előtte a Lovat fékező csikós szobra (Vastagh György alkotása, ma az eredeti helyétől egy szinttel feljebb, a Hunyadi-udvaron áll) 

A Vár alatti teraszok aktuális állapota

A Lovarda (alul) és a kisebb Főőrségi épület (egy szinttel feljebb) helyszínrajza

Látványterv a két régi-új épülettel

A Lovarda látványterve

A Királyi Palota a Főőrségi épülettel

A Főőrségi épület a Lovarda előteréről

A Lovarda alapkőletétele 2016. május 20-án, Tuzson Bence, L. Simon László és Nagy Gábor Tamás részvételével

 

Az elkövetkezendő években azonban végre rendeződhet az egykori Csikós udvarnak a területe, amely így a Vár szégyenfoltjából újra a legszebb, legizgalmasabb résszé válthat. A Hauszmann Terv első ütemében ugyanis a Főőrségi épülettel és a Stöckl-lépcsővel együtt a Lovardát is újjáépítik. A hauszmanni terveket a Közti munkatársa, Potzner Ferenc készítette és dolgozta át ott, ahol szükséges volt, hiszen a régi ház alatt még nem állt mélygarázs és mai korra jellemző szigorú biztonsági előírásoknak sem kellett megfelelnie. Hasonló a helyzet az épület rendeltetésével is: az új építmény nemcsak lovasbemutatók helyszíne lesz, hanem több száz fős rendezvényterem is.    

A most kezdődő rekonstrukció azonban még annál is több, amit két gyönyörű, kiemelt helyszínen lévő épület újjáalkotása jelenthet. Az esztétikai szempontok mellett ugyanis turisztikai és várospolitikai megfontolásból is nagy eredmény, hogy az eddig gyakorlatilag zsákutcaként működő Hunyadi és Oroszlános udvarokat újra összekapcsolja a palota alatti kertekkel. 

A 2016. május 20-i alapkőletételen L. Simon László kulturális örökségvédelemért és kiemelt beruházásokért felelős államtitkár szavaiból az derült ki, hogy a Lovarda újjáépítése az első lépése annak a folyamatnak, amelynek végső célja a teljes budavári palotaegyüttes felújítása. Amire azért is van szükség, mert a Budapestre látogató turistáknak csupán a tizede lép be az egykori királyi lak területére, ez pedig hosszú távon tarthatatlan. 

Bár az államtitkár által idézett látogatószámok megdöbbentően alacsonyak, mégsem jelentenek nagy meglepetést, mivel ma az épület belső terei esztétikailag nemigen nyújtanak kiemelkedő élményt, hiszen jobbára a hatvanas-nyolcvanas évek ízlésvilágát tükrözik.

Az újjáépítést a kormányzat is kiemelt ügyként kezeli: erre utal, hogy az eseményen részt vett Tuzson Bence kormányzati kommunikációért felelős államtitkár is, aki elmondta, hogy a kormány fontosnak tartja és támogatja a palota rekonstrukciójának ügyét.

A felszólalók az I. kerület polgármesterével, Nagy Gábor Tamással együtt amellett álltak ki, hogy a mostani alapkőletétel egy olyan felújítási folyamat elejét jelenti, amelynek során végül a palotában és annak környékén egy kulturális és turisztikai funkciót ellátó helyszín jöhet létre, ez pedig méltóbb lesz a fővároshoz, mint a mostani állapot.

Az alapkőletétel során egy időkapszulát helyeztek a földbe, ebben egy nemzeti szalaggal átkötött dokumentum és néhány forint mellett egy Magyar Idők című újság közvetíti majd a mai időket az utókor számára. 


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó