2019. október 19. 08:00

Csodát láthattak 110 évvel ezelőtt a budapestiek. Egy repülőgépet, amely átrepült a város felett. A pilóta Louis Bleriot volt, akinek nevét nem sokkal korábban a La Manche csatorna átrepülése tette híressé.

Írta: Domonkos Csaba

Az irányítható, motoros repülőgépes repülés története 1903 decemberében kezdődött, amikor is a Wright fivérek gépe a levegőbe emelkedett az USA-ban. Bár az elsőséget sokan, sokszor megkérdőjelezték, a világ ekkor találkozott első alkalommal működő motoros repülőgéppel. 

A kísérletek meglódultak, sok helyen egyre újabb masinákat eszkábáltak, és 1909 nyarán már lehetségessé vált a La Manche átrepülése, amelyet Louis Bleriot hajtott végre. Egyből világhírű lett, és e világhírt kihasználva a francia aviatikus szinte azonnal turnéra indult. 

Ennek keretében az ekkor már létező Magyar Aero Klub meghívta Budapestre, amelyet Bleriot el is fogadott, és 1909 októberében – vasúton – meg is érkezett a fővárosba. 

Bleriot Budapesten a felszállásra kész géppel (Fotó: Közlekedési Múzeum adattára MMKM_TFGY_7703)


Bár Magyarországon nem volt újdonság, hogy valaki repül, hiszen léggömbös kísérletek már a XVIII. században folytak, a millenniumi kiállításon is fel lehetett szállni léggömbbel és a már említett Magyar Aero Klub 1902-es megalakulása után több repülést hajtott végre a Turul nevű léggömbbel, motoros repülőgép még nem emelkedett a magyar légtérbe. 

Ezért is a francia pilótát és tervezett bemutatóját nagy érdeklődés övezte. A Bleriot XI típusú repülőgépet, amely természetesen vasúton érkezett, október 14-én és 15-én a Vigadóban állították ki.

A nagy látványosságot, magát a repülést 1909. október 17-re volt hirdették meg. A helyszín a kisrákosi katonai gyakorlóterület volt, ami a mai József Attila lakótelepnek ad helyet. 

Ezen az üres mezőn fából lelátókat ácsoltak, és ide szállították a repülőgépet is, amely egy nagy sátor alatt várta a felszállást. 
A repülőgép, egy Bleriot XI – később népszerű típus lett – ahogy a többi korabeli gép, fából, vászonból és drótokból állt, hogy minél könnyebb legyen.

Sajátossága, hogy egyfedelű volt. Az egész gép mindössze 7,62 méter hosszú volt, egy háromhengeres, 25 lóerős Anzani motor hajtotta, amelyet elsősorban verseny motorkerékpárokban használtak, és hosszú, 20 percnél további használatra nem igazán volt alkalmas (a csatorna átrepülése majdnem kétszer annyi ideig tartott, de egy eső lehűtötte a motort).

Ennek a kis gépnek és teherautó-lámpák gyártójából híres pilótává avanzsált Louis Bleriotnak a repülését várta tehát a korabeli beszámolók szerint 200 000 ember a kisrákosi gyakorlótéren. 

A repülésre délután került sor. Már fél kettőkor tele voltak a lelátók és a környékbeli fák, ahonnan a jegyár megfizetése nélkül, de jóval kényelmetlenebbül lehetett rálátni a helyszínre.

A korabeli beszámolók szerint történt egy kisebb baleset is a felszállás előtt, ugyanis a szerelők azt vették észre, hogy a Chauvière Intégrale légcsavar egyik tollából egy négy-öt négyzetcentiméteres darab letört. Szerencsére a fa légcsavart a szerelők 20 perc alatt ki tudták javítani, és a repülés előtt nem voltak akadályok. 

Bleriot a főhercegi páholyban (Fotó: Közlekedési Múzeum adattára MMKM_TFGY_7704)

Az első repülésre 4 óra után néhány perccel került sor, a felszállást hatalmas üdvrivalgás követte. Pár kör után a repülő leszállt. Még aznap kétszer szállt fel, a nézők legnagyobb örömére. 
Ahogy azt a Népszava tudósítója a 1909. október 19-i lapszámban leírta: 

„Feledhetetlen ez a pillanat azok számára, akik átélték. Feszült várakozás mindenfelé. Az egyik gépész megbillentette a kétlapátu csavart, azután elugrott a monoplán mellől. Megindul a pompás kis Anzani-motor. Hallatszik a berregés. Most a monoplán megindul előre. Még csak a földön szalad nagy fehér szárnyával, fényesen forgó lapátjaival és a nagy libának látszó gép tetején Blériot-val. Egyre sebesebben szalad. Visszafojtott lélekzeltel figyel mindenki. Most — másodpercekről lehet csak szó — a gép hátsóresze fölhajlott és a gép a két elülső keréken pördült, siklott tova. Azután hirtelen, simán, csöndben, minden jelzés, minden figyelmeztetés nélkül, szinte csoda-módra fölemelkednek az első kerekek is. A röpülőgép a levegőben van, a levegőben siklik tovább, egyre tovább.”

Bleriot ezután nem sokkal elhagyta az országot, hogy folytassa a repülést, és a repülőgépes vállalkozását, amely sikert, pénzt és hírnevet hozott a számára. 

Magyarországon viszont tovább bátorította azt a maroknyi kísérletező embert, akik saját pénzükből, saját elméből repülő szerkezeteket fabrikáltak. Nem is kellett sokat várni arra, hogy az első magyar pilóta az első itthon készített repülővel a levegőbe emelkedjen. Adorján János tette meg ezt 1910. január 10-én, elindítva a hazai repülés történetét. 

Nyitókép: Bleriot repülése (Fotó: Wikipédia)


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó