Jámbor (eredetileg Frommer) Lajos 1869. október 31-én született Pesten. Tanulmányait a budapesti Műegyetemen végezte, majd egy berlini tanulmányút után először Hauszmann Alajos építészirodájában helyezkedett el, majd Alpár Ignác mellett a millenniumi kiállítás történelmi épületcsoportjainak művezetője lett. Igazán nagy hatással Lechner Ödön, a szecesszió legfontosabb hazai mestere volt rá, akinek tervezőirodájában is dolgozott.

Jámbor Lajos (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1899. december 17.)

A millenniumi építkezéseken ismerkedett meg Bálint Zoltánnal, akivel 1897-ben közös építészirodát nyitott.

Bálint Zoltán (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1899. december 17.)

Budapesten és vidéken számos épületet terveztek együtt. Munkásságuk széles skálán mozogott: a bérházaktól a villákon át iskolákig készültek terveik, de templomokat és szállodákat is álmodtak meg közösen. Legjelentősebb épületeik között szerepel a debreceni Megyeháza, az esztergomi Takarékpénztári Bérpalota és a fővárosi Állami Számvevőszék (ma Külügyminisztérium) épülete.

De ők tervezték a Fiumei és az Üllői úti kislakásos bérházakat is. A villák közül kiemelkedik Baruch Sámuel háza, Ligeti Miklós műteremháza, a Léderer-palota és a Hirsch-villa. Saját bérházat is terveztek a Budafoki út 9–11. szám alatt.

Léderer Artúr háza a Bajza utca 42. szám alatt 1908 körül (Forrás: Művészet, 1908. 2. szám/Arcanum)

A Korányi-bérház a Váci utca 42. szám alatt 1908 körül (Fotó: FSZEK Budapest-képarchívum)

A Budafoki úti bérház homlokzatának terve, 1910 (Forrás: Budapest Főváros Levéltára HU BFL - XV.17.d.329 - 5505, 25. f./Hungaricana)

Jámbor Lajos leginkább a lechneri életműből inspirálódva jutott el saját formavilágához és lettek a városképet formáló munkái a hazai szecessziós építészet kiemelkedő példái. A tömegkomponálás és felülettagolás terén sokszor már eltért a nagy mestertől, és később mert saját útjára lépni, a szecesszió világa felé nyitni.

A Jámbor–Bálint-építészpáros számos pályázaton indult, ahol többször II. díjat nyertek, például a lipótvárosi zsinagógára, a Postaigazgatóság és a Nemzeti Színház épületére készült terveikkel. Az 1900. évi párizsi világkiállításra kiírt pályázaton első helyezést értek el, így a magyar történeti pavilont együtt tervezték a lechneri motívumok felhasználásával. Az iparművészeti kiállítás belső installációit is ők készítették. A belső kialakításnál már a szecesszió jellegzetes „hullámvonalai” is megjelentek. A világkiállítás zsűrije nagydíjjal jutalmazta munkájukat.

A magyar pavilon a párizsi világkiállításon, 1900 (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1900. június 17.)

A magyar pavilon előcsarnoka a párizsi világkiállításon (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1900. június 17.)

Nem csak épületeket terveztek. Ligeti Miklós és Zala György is annyira elégedett volt a szecesszió szellemében elkészült műteremházaikkal, hogy a gyümölcsöző munka folytatódott mindkét szobrászművésszel. Ligeti Miklóssal közös munkáik a Vörösmarty téri Vörösmarty Mihály-emlékmű és a városligeti Anonymus-szobor talapzata. Zala Györggyel közösen készítették Komócsy József költő és Tahi Antal festőművész síremlékét, de együtt vettek részt az Erzsébet-emlékmű különböző pályázatain is.

Zala György, Bálint Zoltán és Jámbor Lajos pályatervének makettje az Erzsébet királyné emlékművére kiírt első pályázatra, 1902 (Fotó: FSZEK Budapest-képarchívum)

Baruch Sámuel háza

A Bajza u. 44. szám alatt ma Bolgár Kétnyelvű Nemzetiségi Óvodaként működő háromemeletes lakóházat Baruch Sámuel marosvásárhelyi földbirtokos és gyáros építtette. Jámbor Lajos és Bálint Zoltán egyik első közös munkáján (1898–1899) még érezhető a historizmus hatása, de a dúsan díszített homlokzat faragványain már megjelennek a szecessziós motívumok. A kétoldalt kiugró pártázatos rizalittal optikailag élénkítő hatást értek el. A harmadik emelet különlegessége a lodzsás kialakítás.

Baruch Sámuel bérháza a Bajza u. 44. alatt 1899 körül (Fotó: FSZEK Budapest-képarchívum)

Baruch Sámuel bérháza 2019-ben (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Léderer Artúr háza

A szomszéd telken, a Bajza u. 42. szám alatt 1902-ben épült meg Léderer Artúr földbirtokos háza a Jámbor–Bálint-építészpáros tervei szerint. A saroképületben a megrendelő szándékának megfelelően bérlakásokat is elhelyeztek. A szecesszió Gesamtkunstwerk szemléletének megfelelőn sokszor az épülettel együtt tervezték azok enteriőrjeit is, itt  például a díszítéseket, a beépített bútorokat és a kovácsoltvas részeket.

Léderer Artúr háza a Bajza utca 42. szám alatt 2019-ben (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A külsőleg letisztultabb formavilágot belül egy gazdag szecessziós kialakítás ellensúlyozza. Az ablakok tagoltsága tömeget ad a homlokzatnak, a faragványokban itt is megjelennek a szecessziós növényminták. Az irányzatra jellemző lágy, ívelt formák láthatók a bejáraton, illetve a legyezőszerűen kinyíló féltetőn. A sarokhomlokzat felső sávját díszítő mozaik Kernstock Károly rajza alapján Róth Miksa műhelyében készült.

Zala György műterme

Zala György szobrászművész még 1895-ben Lechner Ödöntől rendelte meg a Városliget melletti műterme tervét, de az 1901-re már a Jámbor–Bálint-építészpáros némi módosításával épült meg. A szecessziós villaépületen a francia art nouveau hatása is érződik a buja növényi ornamentikában. A homlokzatot uraló szecessziós kerámia domborművet maga Zala György tervezte. Az épület ma a líbiai nagykövetség otthona.

Zala György műteremháza az Ajtósi Dürer sor 25. alatt 2019-ben (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Zala György domborműve a saját műteremházán (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Korányi Sándor bérháza

Dr. Korányi Sándor orvos bérháza a Váci utcában 1908-ban készült Jámbor Lajos és Bálint Zoltán tervei alapján. Az épület homlokzata mozgalmas hatást kelt az osztások és díszítések révén. A ház alsó részén futó vízszintes tagozatok a kiugró középrizaliton folytatódnak. Az ablakok méretével is hangsúlyozott dinamizmust a felső rész szecessziós, növényi ornamentikás díszítése és a félköríves erkélyablak enyhíti.

Korányi Sándor bérháza a Váci utca 42. szám alatt 2019-ben (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Homlokzati díszítés a Váci utcai Korányi-házon (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Állami Számvevőszék

A Magyar Királyi Legfőbb Állami Számvevőszék Margit (ma Bem) rakparti székházára 1909-ben kiírt tervpályázaton a Jámbor–Bálint-építészpáros első díjat szerzett pályaművével, így az 1914-re az ő terveik szerint épülhetett meg a Fő utca 81.– Ganz utca 1–3. – Bem rakpart 47. által határol területen. A homlokzaton már a késő szecesszió geometrikus formavilága jelenik meg, az összhatás letisztultabb, az art deco irányzata felé mutat.

A növényi díszítés kimerül az ablakok alatti stilizált tulipánmintákban. A háromemeletes saroképület jellegzetessége az ívelt sarok, amely a Nemzeti Színház épületére beadott pályázatukon is megjelent. Felületét barnás-vöröses tordasi kővel burkolták. A Duna felé néző oldalon az első emeleti párkányon allegorikus kőszobrok figyelik a városi forgatagot. Az épület ma a Külügyminisztériumnak ad otthont.

Az egykori Állami Számvevőszék, ma Külügyminisztérium épülete a Bem rakpart 47. alatt 2019-ben (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Allegorikus szoboralakok figyelik a Bem rakpart forgalmát az Állami Számvevőszék egykori épületén (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Gróf Károlyi László bérháza

A gróf Károlyi László fóti földbirtokos és újpesti téglagyáros által rendelt bérház 1910–1911-ben épült késő szecessziós stílusban az Irányi utca 25., Veres Pálné utca 12. alatt. Az épület mészhomoktégla burkolatával, a finom növényi ornamentikával díszített fémbetétekkel és az ívek játékával – íves maga a saroképület, de a kiugrások és a kovácsoltvas erkélyek is – nagyon kellemes hatást kelt.

Gróf Károlyi László bérháza az Irányi utca és a Veres Pálné utca sarkán 2019-ben (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A késő szecesszió jellegzetességeit viseli a Hirsch Albertnek épült villa (19081909) a Munkácsy Mihály u. 16. szám alatt 2019-ben (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Hirsch Jakab lakóháza (épült: 19101911) az Andrássy út 130. szám alatt 2019-ben (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Léderer Gusztáv műépítész számos pesti bérház tervezője és kivitelezője volt. Főleg a neoreneszánsz és szecesszió stílusában alkotott. Érdekesség, hogy a Gutenberg tér 3. szám alatti, 1906-ban épült, mára igencsak leromlott állapotú sarokbérházát a Jámbor–Bálint-építészpárossal terveztette (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Növényi ornamentika a Gutenberg téri ház homlokzatának és az erkélykorlátjának díszítésében (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az 1912-ben épült egykori Felsőkereskedelmi Iskola (ma BMSZC Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakgimnáziuma, Thököly út 4850.) is a Jámbor–Bálint-építészpáros munkája (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Kislakásos bérházakat is tervezett a Jámbor–Bálint-építészpáros. Az Üllői út 124.– Somfa köz – Zágrábi u. 5 .– Zágrábi köz határolta területen álló, két egymás mögötti épület 19251926-ban készült (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Jávor u. 5/a szám alatt álló épület 19151916-ban készült Jámbor Lajos és Bálint Zoltán tervei alapján. A villaépület működött bérházként, majd az MTK-sportegyesület székháza lett (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Jámbor Lajos alapító tagja volt az 1902-ben Lechner Ödön vezetésével megalakult Magyar Építőművészek Szövetségének. 1955. november 6-án hunyt el, sírja a Kozma utcai zsidó temetőben található.

Nyitókép: gróf Károlyi László bérháza (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)