2019. december 10. 10:00

Budapesten sétálva számos gyönyörű szecessziós épületben gyönyörködhetünk. Vannak köztük közintézmények, bérházak, villák és paloták. A szemünknek kedves látvány mellett – hiszen alig van valaki, akit ne bűvölnének el a szecesszió lágyan hullámzó vonalai és finom növényi ornamentikája – az épületek történetét, az építtetőt és az építészt sokszor nem ismerjük. Valószínűleg igen kevesen vannak azok is, akik Jámbor Lajos nevével találkoztak már. Pedig a hazai szecessziós építészet egyik kiemelkedő alakját tisztelhetjük benne.

Írta: F. Nagy Veronika

Jámbor (eredetileg Frommer) Lajos 1869. október 31-én született Pesten. Tanulmányait a budapesti műegyetemen végezte, majd egy berlini tanulmányút után először Hauszmann Alajos építészirodájában helyezkedett el, majd Alpár Ignác mellett a millenniumi kiállítás történelmi épületcsoportjainak művezetője lett. Igazán nagy hatással Lechner Ödön, a szecesszió legfontosabb hazai mestere volt rá, akinek tervezőirodájában is dolgozott.

Jámbor Lajos (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1899. december 17.)

A millenniumi építkezéseken ismerkedett meg Bálint Zoltánnal, akivel 1897-ben közös építészirodát nyitott.

Bálint Zoltán (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1899. december 17.)

Budapesten és vidéken számos épületet terveztek együtt. Munkásságuk széles skálán mozogott: a bérházaktól a villákon át iskolákig készültek terveik, de templomokat és szállodákat is álmodtak meg közösen. Legjelentősebb épületeik között szerepel a debreceni megyeháza, az esztergomi Takarékpénztári Bérpalota és a fővárosi Állami Számvevőszék (ma Külügyminisztérium) épülete.

De ők tervezték a Fiumei és az Üllői úti kislakásos bérházakat is. A villák közül kiemelkedik Baruch Sámuel háza, Ligeti Miklós műteremháza, a Léderer-palota és a Hirsch-villa. Saját bérházat is terveztek a Budafoki út 9–11. szám alatt.

Léderer Artúr háza a Bajza utca 42. szám alatt 1908 körül (Forrás: Művészet, 1908., 2. szám/Arcanum)

A Korányi-bérház a Váci utca 42. szám alatt 1908 körül (Fotó: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest-képarchívum)

A Budafoki úti bérház homlokzatának terve, 1910 (Forrás: Budapest Főváros Levéltára HU BFL - XV.17.d.329 - 5505, 25. f./Hungaricana)

Jámbor Lajos leginkább a lechneri életműből inspirálódva jutott el saját formavilágához és lettek a városképet formáló munkái a hazai szecessziós építészet kiemelkedő példái. A tömegkomponálás és felülettagolás terén sokszor már eltért a nagy mestertől és később mert saját útjára lépni, a szecesszió világa felé nyitni.

A Jámbor–Bálint építészpáros számos pályázaton indult, ahol többször II. díjat nyertek, például a lipótvárosi zsinagógára, a Postaigazgatóság és a Nemzeti Színház épületére készült terveikkel. Az 1900. évi párizsi világkiállításra kiírt pályázaton első helyezést értek el, így a magyar történeti pavilont együtt tervezték a lechneri motívumok felhasználásával.

Az iparművészeti kiállítás belső installációit is ők készítették. A belső kialakításnál már a szecesszió jellegzetes „hullámvonalai” is megjelentek. A világkiállítás zsűrije nagydíjjal jutalmazta munkájukat.

A magyar pavilon a párizsi világkiállításon, 1900 (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1900. június 17.)

A magyar pavilon előcsarnoka a párizsi világkiállításon (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1900. június 17.)

Nem csak épületeket terveztek. Ligeti Miklós és Zala György is annyira elégedett volt a szecesszió szellemében elkészült műteremházaikkal, hogy a gyümölcsöző munka folytatódott mindkét szobrászművésszel. Ligeti Miklóssal közös munkáik a Vörösmarty téri Vörösmarty Mihály-emlékmű és a városligeti Anonymus-szobor talapzata. Zala Györggyel közösen készítették Komócsy József költő és Tahi Antal festőművész síremlékét, de együtt részt vettek az Erzsébet-emlékmű különböző pályázatain is.

Zala György, Bálint Zoltán és Jámbor Lajos pályatervének makettje az Erzsébet királyné emlékművére kiírt első pályázatra, 1902 (Fotó: FSZEK Budapest Képarchívum)

 

Baruch Sámuel háza

A Bajza u. 44. szám alatt ma Bolgár Kétnyelvű Nemzetiségi Óvodaként működő háromemeletes lakóházat Baruch Sámuel marosvásárhelyi földbirtokos és gyáros építtette. Jámbor Lajos és Bálint Zoltán egyik első közös munkáján (1898-1899) még érezhető a historizmus hatása, de a dúsan díszített homlokzat faragványain már megjelennek a szecessziós motívumok. A kétoldalt kiugró pártázatos rizalittal optikailag élénkítő hatást értek el. A harmadik emelet különlegessége a lodzsás kialakítás.

Baruch Sámuel bérháza a Bajza u. 44. alatt, 1899 körül (Fotó: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest-képarchívum)

Baruch Sámuel bérháza 2019-ben (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Léderer Artúr háza

A szomszéd telken, a Bajza u. 42. szám alatt 1902-ben épült meg Léderer Artúr földbirtokos háza a Jámbor–Bálint építészpáros tervei szerint. A saroképületben a megrendelő szándékának megfelelően bérlakásokat is elhelyeztek. A szecesszió Gesamtkunstwerk szemléletének megfelelőn sokszor az épülettel együtt tervezték azok enteriőrjeit is, itt  például a díszítéseket, a beépített bútorokat és a kovácsoltvas részeket.

Léderer Artúr háza a Bajza utca 42. szám alatt, 2019-ben (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A külsőleg letisztultabb formavilágot belül egy gazdag szecessziós kialakítás ellensúlyozza. Az ablakok tagoltsága tömeget ad a homlokzatnak, a faragványokban itt is megjelennek a szecessziós növényminták. Az irányzatra jellemző lágy, ívelt formák láthatók a bejáraton, illetve a legyezőszerűen kinyíló féltetőn. A sarokhomlokzat felső sávját díszítő mozaik Kernstock Károly rajza alapján Róth Miksa műhelyében készült.

Zala György műterme

Zala György szobrászművész még 1895-ben Lechner Ödöntől rendelte meg a Városliget melletti műterme tervét, de az 1901-re már a Jámbor-Bálint építészpáros némi módosításával épült meg. A szecessziós villaépületen a francia art nouveau hatása is érződik a buja növényi ornamentikában. A homlokzatot uraló szecessziós kerámia domborművet maga Zala György tervezte. Az épület ma a líbiai nagykövetség otthona.

Zala György műteremháza az Ajtósi Dürer sor 25. alatt, 2019-ben (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Zala György domborműve a saját műteremházán (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Korányi Sándor bérháza

Dr. Korányi Frigyes orvos bérháza a Váci utcában 1908-ban készült Jámbor Lajos és Bálint Zoltán tervei alapján. Az épület homlokzata mozgalmas hatást kelt az osztások és díszítések révén. A ház alsó részén futó vízszintes tagozatok a kiugró középrizaliton folytatódnak. Az ablakok méretével is hangsúlyozott dinamizmust a felső rész szecessziós, növényi ornamentikás díszítése és a félköríves erkélyablak enyhíti.

Korányi Sándor bérháza a Váci utca 42. azám alatt,  2019-ben (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Homlokzati díszítés a Váci utcai Korányi-házon (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Állami Számvevőszék

A Magyar Királyi Legfőbb Állami Számvevőszék Margit (ma Bem) rakparti székházára 1909-ben kiírt tervpályázaton a Jámbor–Bálint építészpáros első díjat szerzett pályaművével, így az 1914-re az ő terveik szerint épülhetett meg a Fő utca 81.Ganz utca 1-3.Bem rakpart 47. által határol területen. A homlokzaton már a késő szecesszió geometrikus formavilága jelenik meg, az összhatás letisztultabb, az art deco irányzata felé mutat.

A növényi díszítés kimerül az ablakok alatti stilizált tulipánmintákban. A háromemeletes saroképület jellegzetessége az ívelt sarok, amely a Nemzeti Színház épületére beadott pályázatukon is megjelent. Felületét barnás-vöröses tordasi kővel burkolták. A Duna felé néző oldalon az első emeleti párkányon allegorikus kőszobrok figyelik a városi forgatagot. Az épület ma a Külügyminisztériumnak ad otthont.

Az egykori Állami Számvevőszék, ma Külügyminisztérium épülete a Bem rakpart 47. alatt, 2019-ben (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Allegorikus szoboralakok figyelik a Bem rakpart forgalmát az Állami Számvevőszék egykori épületén (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Gróf Károlyi László bérháza

A gróf Károlyi László fóti földbirtokos és újpesti téglagyáros által rendelt bérház 1910-1911-ben épült későszecessziós stílusban az Irányi utca 25. – Veres Pálné utca 12. alatt. Az épület mészhomoktégla burkolatával, a finom növényi ornamentikával díszített fémbetétekkel és az ívek játékával – íves maga a saroképület, de a kiugrások és a kovácsoltvas erkélyek is – nagyon kellemes hatást kelt.

Gróf Károlyi László bérháza az Irányi utca és a Veres Pálné utca sarkán 2019-ben (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A későszecesszió jellegzetességeit viseli a Hirsch Albertnek épült villa (1908-1909) a Munkácsy Mihály u. 16. szám alatt 2019-ben (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Hirsch Jakab lakóháza (épült: 1910-1911) az Andrássy út 130. szám alatt 2019-ben (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Léderer Gusztáv műépítész számos pesti bérház tervezője és kivitelezője volt. Főleg a neoreneszánsz és szecesszió stílusában alkotott. Érdekesség, hogy a Gutenberg tér 3. szám alatti, 1906-ba épült, mára igencsak leromlott állapotú sarokbérházát a Jámbor–Bálint építészpárossal terveztette (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Növényi ornamentika a Gutenberg téri ház homlokzatának és az erkélykorlátjának díszítésében (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az 1912-ben épült egykori Felsőkereskedelmi Iskola (ma BMSZC Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakgimnáziuma, Thököly út 48-50.) is a Jámbor–Bálint építészpáros munkája (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Kislakásos bérházakat is tervezett a Jámbor–Bálint építészpáros. Az Üllői út 124.–Somfa köz–Zágrábi u. 5.–Zágrábi köz határolta területen álló, két egymás mögötti épület 1925-1926-ban készült (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Jávor u. 5/a szám alatt álló épület 1915-1916-ban készült Jámbor Lajos és Bálint Zoltán tervei alapján. A villaépület működött bérházként, majd az MTK sportegyesület székháza lett (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

 

Jámbor Lajos alapító tagja volt az 1902-ben Lechner Ödön vezetésével megalakult Magyar Építőművészek Szövetségének. 1955. november 6-án hunyt el, sírja a Kozma utcai zsidó temetőben található.

Nyitókép: gróf Károlyi László bérháza (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó