Írta: Tudós-Takács Ernő

2020. augusztus 22. 09:00

Újpest egyik jelképét, a 120 éve, 1900. augusztus 21-én átadott városházát a kor kiemelkedő építészpárosa, Hegedűs Ármin és Böhm Henrik tervezte. A kezdetben községházaként, majd 1907-től városházaként működő, szecessziós stílusjegyeket is magán viselő historizáló épület ma is a helyiek szolgálatában áll.

Gróf Károlyi István földbirtokos 1840. március 15-én adta ki Újpest alapítólevelét. A kezdetben Új-Megyerként említett későbbi Újpest ekkor lett önálló község. A település hamar gyors fejlődésnek indult. Lakói száma már tíz év alatt megtöbbszöröződött, közlekedési hálózata és ipara jelentősen bővült. Így nem meglepő, hogy a korábban használt szerényebb községháza épülete (a mai József Attila és Attila utca sarkán) már nem volt alkalmas az egyre sokrétűbb ügyintézés ellátására; nagyobb és korszerűbb épületre volt szüksége a közigazgatásnak. Hosszas viták után 1895. január 8-án döntött a település közgyűlése egy új, modern községháza megépítéséről.

Az újpesti városháza az 1930-as években (Forrás: Hungaricana)

A tervpályázatot 1898-ban írta ki a település. A beadott öt pályázatból az „Évszázados múlt után” jeligéjű, 800 koronával díjazott pályamű győzött. A pályamunkát benyújtó fiatal építészpáros, Hegedűs Ármin (1869-1945) és Böhm Henrik (1867-1936) egyik legkorábbi közös munkája volt az új városháza megtervezése. Hegedűs és Böhm a későbbiekben több kiemelkedő fővárosi épületet is tervezett: nevükhöz fűződik a pesterzsébeti városháza és a Szervita téri Török Bankház, továbbá az újpesti Vágóhíd és a józsefvárosi Horváth Mihály tér 15. számú lakóház épülete is.

A kivitelezést Schreiber Gyula építési vállalkozó kapta meg, aki kedvező árajánlata mellett vállalta, hogy kizárólag újpesti munkásokat alkalmaz az építésen. Az 1899. május 13-án megkezdődött építkezés 15 hónap alatt befejeződött: 65 építőmester munkája eredményeként 1900. augusztus 21-én átadták az újpesti városháza kétemeletetes épületét.

A homlokzatra oldalról tekintve is jól látszik az épület gazdag díszítése (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A kéttornyú, középrizalitos városháza historizáló stílusban épült, szecessziós jegyekkel, gazdag épületdíszítéssel. Az épület eredetileg téglavörös vakolatot és világos mészkőborítást kapott, tetejét vörös cserepek fedték. A főhomlokzatot a középkori germán mondahős, Roland vitéz alumíniumból készült szobra díszíti: páncélos, lándzsás és pajzsos alakja a település törvényhatósági jogait és a törvényességet jelképezi.

Roland vitéz, a középkori mondahős alakja a törvényességet jelképezi (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A csaknem háromezer négyzetméter alapterületű városháza épületében a kezdeti időszakban több más intézmény is helyett kapott: ide költözött a járásbíróság és az alagsori helyiségekbe a település börtöne is. A földszinti helyiségeket üzleteknek adták ki, azzal a céllal, hogy a bevételekből hamar megtérüljön az építkezés. Működött ott mészárosüzlet, tejcsarnok, cipőraktár, bútorcsarnok és az a kávéház is, amely Babits Mihály „Kártyavár” című, Újpesten játszódó regényének egyik helyszíne. Az udvaron tűzőrségi istálló és szertár kapott helyet.

A hátsó homlokzat és az erkély a mai Szent István tér felé néz (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az első emeleten a hivatali helyiségek, az anyakönyvi hivatal, törvénybírói hivatal és az adóhivatal voltak megtalálhatók, a második emeleten pedig a díszterem, ahol a közgyűléseket tartották.

A hátsó homlokzaton, amely a piac felé nézett, helyett kapott egy kis erkély is, ahonnan trombitaszóval hívták össze az újpesti polgárokat egy kisebb térre, ha a település vezetői közérdekű információkat akartak közölni. A tér innen kapta a Trombita tér nevét.

A városháza egyik míves kapuja (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Gazdag és változatos épületplasztika jellemző a városházára (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A városháza üléstermének berendezéseit Wolfner Tivadar országgyűlési képviselő segítségével sikerült kedvező áron felvásárolni a budapesti kereskedelmi és iparkamarától. A további bútorokat Bajusz Bálint újpesti és Mahunka Imre budapesti bútorgyárosok készítették el.

A főbejárat fölötti épületdíszek (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A korábbi községháza, amely 1907-től immár városháza volt, szerencsésen átvészelte a háborús pusztításokat: a II. világháború és az 1956-os forradalom harci cselekményei nem tettek benne jelentősebb károkat. 1950-től, Nagy-Budapest létrejötte után Újpest a főváros IV. kerülete lett, a korábbi városháza pedig a kerületi tanácsnak adott helyet. Ebben az időszakban többször átépítették az épületet. A vörös tetőcserepeket zöldre cserélték, a faragott fatáblás ablakok helyére pedig alumínium nyílászárók kerültek.

Budapest címere a homlokzaton. A rendszerváltás utáni felújítás során ott felejtették az 1989 előtt rákerült vörös csillagot (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Díszített ablakok az épületen (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)​

A kommunizmus évtizedei alatt a többszöri felújítás ellenére a városháza egyre rosszabb állapotba került. A homlokzatról kődíszek estek le, a pincéket elöntötte a víz, a szigetelés elmállott a ház alól, és Roland vitéz szobra is felújításra szorult. Az épület teljes felújítására csak 1997-ben, a rendszerváltás után kerülhetett sor, ami két év múlva, 1999-ben fejeződött be. Így ma már újra a régi méltóságában ragyog fővárosunk egyik legszebb önkormányzati épülete, a 120 éves újpesti városháza.

Nyitókép: A városháza főhomlokzata az István út felől 2020 augusztusában (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Korábbi cikkünket is figyelmébe ajánljuk: A magyar szecesszió és neobarokk építészet mestere volt Hegedüs Ármin


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó