Keresés az archívumban

Százötven éve választotta díszpolgárrá Andrássy Gyula grófot Pest városa Bár az 1848–49-es forradalom és szabadságharc után halálra ítélték, és jelképesen fel is akasztották, alig két évtized múlva már miniszterelnökként, majd a Monarchia külügyminisztereként az ország egyik legfontosabb embere volt. A Fővárosi Közmunkák Tanácsának létrehozásával óriási fejlődési lehetőséget teremtett Pest-Buda számára, nem csoda, hogy még életében róla nevezték el a Sugárutat Andrássy útnak. Idős korában pedig Duna-parti palotájából szemlélhette a gyarapodó magyar fővárost, amely 150 éve díszpolgárainak sorába választotta.

A budapesti panoráma gyöngyszeme – 125 éve készült el az újjáépített Mátyás-templom A főváros és az ország egyik legismertebb temploma a budavári Nagyboldogasszony-templom, vagy ahogyan leggyakrabban emlegetjük, a Mátyás-templom. Az eltérő nevek főleg abból adódnak, hogy igen hosszú történelme során sokféle funkciót betöltött, illetve sokféle külsőt is öltött. A ma látható neogótikus épület a több évtizedes, Schulek Frigyes vezette átépítés eredményeként 125 évvel ezelőtt készült el.

Megvan a tervezője a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új campusának – Mutatjuk a látványterveket Kihirdették a tervpályázat eredményét, melyet a Közti Zrt. és a Hamburg C Kft. nyertek meg. Így az ő elképzelései szerint épülhet fel a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új épületegyüttese 2026 tavaszára a Nemzeti Múzeum mögött, a Pollack Mihály tér, a Szentkirályi utca, a Múzeum utca és a Bródy Sándor utca által határolt területen, a VIII. kerületben.

Piacozás művészi környezetben – A millenniumra épültek a budapesti vásárcsarnokok A XIX. század végéig Budapesten élelmiszert leginkább csak piacokon és kisebb boltokban lehetett beszerezni. A millennium idejére azonban az egyre gyorsabban fejlődő fővárosban is elhatározták, hogy a város főbb pontjain vásárcsarnokokkal váltják föl a kofák kültéri standjait. Az ezután felépült hat nagy vásárcsarnok pedig nemcsak az élelmiszer-vásárlást emelte új szintre, de mára a városképnek is elengedhetetlen részeivé váltak.

2024-ben nyílik meg a hotel a Radetzky-laktanya helyén A Bem téren az egykori Radetzky-laktanya területén 127 szobás hotel nyílik, várhatóan 2024-ben. A történelmi jelentőségű XIX. századi épületet tavaly majdnem teljes egészében lebontották, csak a térre néző főhomlokzat maradt meg.

Felszentelték a Svábhegyen épült új katolikus óvodát Szeptemberben nyitotta meg kapuit a Pannonia Sacra Katolikus Óvoda a XII. kerületben, a Diana úton épült fel a kétszintes modern épület.

Megújul a Szabadság tér éke – A Magyar Nemzeti Bank visszakapja eredeti fényét A Magyar Nemzeti Bank 1924-ben jött létre, az intézmény jól ismert Szabadság téri épületét valójában még mint az Osztrák–Magyar Bank budapesti székházát adták át 1905-ben. A dualizmus időszakának gazdasági virágzása megjelenik a patinás, Alpár Ignác tervezte épületen is, amit a hamarosan kezdődő rekonstrukció remélhetőleg még inkább előtérbe hoz. A műemléki felújítás során az eredeti állapotokat építik vissza a belső térben, és korszerűsítik, energiatakarékossá teszik az egész épületet.

A Magyar Építész Kamara védelem alá helyezné a budavári Szentháromság tér 7-8. szám alatti épületet A budai Várban, a Mátyás-templommal szemben található egykori diplomata lakóház, a későbbi Burg Hotel az 1970-es években épült. A Magyar Építész Kamara javaslata szerint helyi védelem alá kellene helyezni az épületet, így őrizni meg azt az utókor számára.

Nemzetközi díjat nyert a budavári Lovarda tetőszerkezete A nemrég újjászületett budavári Lovarda az eredetivel megegyezően újjáépített vörös és zöld angol palával fedett tetőszerkezete megnyerte a Nemzetközi Tetőfedő Szövetség németországi világbajnokságát. Az épület a kontyolt manzárd-nyeregtetőjével a fémtetők kategóriájában hozta el a legjobbnak járó elismerést.

Nyolc építész és sokféle elképzelés – 1861-ben kezdték el tervezni a Tudományos Akadémia épületét November 3-án ünnepeljük a magyar tudomány napját, arra emlékezve, hogy 1825-ben a pozsonyi országgyűlésen ezen a napon ajánlotta fel egyévi jövedelmét gróf Széchenyi István a Tudományos Akadémia létrehozására. 1861-ben nyolc hazai és külföldi építész adott be pályaművet az Akadémia épületére. A tervekből kiderül: eltérően képzelték el a tudomány palotájának városképi megjelenését. Sőt, a stílusról is élénk vita bontakozott ki.

Felújítják a Hunyadi téri vásárcsarnok belső terét A közbeszerzés szerint a tervezőnek tekintettel kell lennie arra, hogy az 1897-ben, Czigler Győző tervei alapján épült vásárcsarnok világörökségi területen álló védett műemlék épület.

Díjazták az Eiffel Műhelyház és a Károlyi-Csekonics-palota felújítását Több budapesti épület kapcsán osztottak Pro Architectura díjakat, az Eiffel Műhelyház, az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központért létrehozását, a Károlyi-Csekonics Palota felújítását, valamint a Párizsi Udvar Hotel épületkerámia-restaurátori tervezési feladatait is elismerték.

Ahol a szakralitás és a világi élet találkozott – 145 évvel ezelőtt kezdték el építeni a ferencesek bazárját Budapest egyik legpatinásabb étterme, a koronavírus áldozatává váló és felszámolás alatt lévő Kárpátia több mint nyolcvan évvel ezelőtt az egykori ferencesek bazárjában nyitotta meg a kapuját 1934-ben. Az üzleti célokat is szolgáló, hatalmas épületet már eleve úgy tervezték, hogy kávéházat és éttermet is működtetnek benne, de a neves fotós, Klösz György karrierje is jórészt ebből az épületből indult.

Kezdődik az Magyar Nemzeti Bank székházának felújítása Novemberben indul a Magyar Nemzeti Bank Szabadság téri székházának teljes rekonstrukciója. A munkák során az 1902 és 1905 között, Alpár Ignác tervei szerint épült bankpalotán helyreállítják a II. világháború utáni átalakítások által okozott építő- és képzőművészeti károkat, visszaadva így műemléképület eredeti pompáját. A felújítás végét 2024-re, az önálló magyar jegybank alapításának 100 éves évfordulójára tervezik.

Megjelent a felhívás Kelenföld egykori állomásépületének megújítására Kiírták a tendert a Kelenföldi pályaudvar állomásépületének felújítására, az építési munkák jövőre kezdődhetnek. Az indóházban vasúttörténeti kiállítóhelyet, terepasztalt hoz létre a Közlekedési Múzeum, de terveznek egy új közösségi teret és egy kávézót is.

A Pucher-ház fordulatos története – Újságot is alapítottak az Andrássy út 53. számú házban 111 éve az Andrássy út 53. számú ház egyik III. emeleti szobájában született meg a XX. század egyik jellegzetes társasági lapjának, a Színházi Életnek az ötlete. Számos üzlet, iroda volt az épületben, de manapság az épület teteje is rejt érdekességet. Az Andrássy út és Eötvös utca sarkán álló lakóház tetejével sok minden történt az elmúlt 135 évben – legutóbb használatba vételi engedélyt kapott a nemrégiben elkészült tetőtér-beépítés.

Megnyitották az Eiffel Műhelyházat Hivatalosan is átadták a Magyar Állami Operaház Eiffel Műhelyházát, az intézmény összesen 33 ezer épített négyzetmétere és 3 hektáros parkja megújult. Az új kulturális központ nagy lehetőséget nyit meg az operajátszás számára.

Pazar belsőt rejtett Lipthay Béla báró egykori palotája a budai Duna-parton Bár Lipthay Béla neve keveseknek csenghet ismerősen, az 1848-as forradalmat is végigharcoló arisztokrata a XIX. század második felében a főváros közéletének aktív tagja volt: palotát is terveztetett magának a Duna-partra Ybl Miklóssal, ám a neoreneszánsz épület végül Unger Emil tervei szerint épült fel a Lánchídtól délre 1874-ben. A Lotz Károly és Benczúr Gyula freskóival díszített, a II. világháborúban megsérült épületet 1949-ben bontották le.

Átadták a felújított pasaréti ferences templomot, plébániát és közösségi házat A pasaréti ferencesek Páduai Szent Antal Plébániáján felújították a rendházat és a templomot, valamint egy új, korszerű közösségi plébániaépületet hoztak létre. Az idősebb Rimanóczy Gyula által tervezett pasaréti templomot 1934-ben szentelték fel, és legutóbb az 1980-as években esett át nagyobb rekonstrukción.

125 éve avatták fel Lechner Ödön életművének koronáját, az Iparművészeti Múzeum épületét Az Iparművészeti Múzeum Üllői úti palotáját 1896. október 25-én adták át ünnepélyes keretek között, az avatás az ezredéves ünnepségek látványos lezárását jelentette. A különleges, Lechner Ödön és Pártos Gyula tervezte épület legfontosabb jellegzetességei a színpompás Zsolnay kerámiák, amelyek számos helyen díszítik a jelenleg felújítás alatt álló palotát.

A ledöntött emlékművek a régi időkről mesélnek Október 23-án az 1956-os forradalom kitörésének euforikus eseményére, a Sztálin-szobor ledöntésére is emlékezünk. Ma az egykori szovjet diktátor monumentális szobrának csupán a csizmája tekinthető meg, az is csak azonos méretű másolatban a XXII. kerületi Memento Parkban, ám a rendszerváltáskor elbontott köztéri alkotásokból az eredetieket láthatjuk a múzeumként működő szobortemetőben. Az 1990-ben megbukott kommunista diktatúra szobrait jelentős alkotók, köztük Kisfaludi Strobl Zsigmond, Pátzay Pál, Varga Imre készítették.

A budai Duna-part pentagonja – A teljesen megújult Szilágyi Dezső téri templomban jártunk A Szilágyi Dezső téri református templomot 1896 virágvasárnapján vehették birtokba a hívek, tehát idén ünnepelte építésének 125. évfordulóját. Az Egyházközség számontartotta a jubileumot, és már két évvel ezelőtt megkezdték az épület belső felújítását, amely nagyrészt márciusban fejeződött be. Az építészet hónapja – és a reformáció emléknapjának közeledte – apropóján megnézhettük, milyen lett az új enteriőr.

Az Országházzal szemben találtak méltó telket az Igazságügyi Palotának – 125 éves a Kúria épülete Hauszmann Alajos neve az utóbbi időben a várbeli építkezések miatt elsősorban a királyi palota építészeként forog a köztudatban, de számos más alkotás is fűződik a nevéhez Budapesten. Az egyik legnevezetesebb és legjobban sikerült műve a Kúria Kossuth téri épülete, melyet éppen 125 évvel ezelőtt, 1896. október 20-án adtak át ünnepélyes keretek között, a millenniumi ünnepségek keretében.

Erzsébet tér, végállomás – Húsz éve szűnt meg a buszpályaudvar a belváros közepén Immár húsz éve nem indít és nem fogad buszokat az Erzsébet téri buszpályaudvar. A XX. század nagy részében még természetes volt, hogy a mindenki által könnyen megközelíthető központi terekről induljanak az autóbuszok, azonban a városfejlesztési szempontok változása miatt a buszpályaudvarok szép lassan kiszorultak a belső városmagból. Felszámolták az V. kerületi, Erzsébet téri buszpályaudvart is.

Építész és festő – 175 éve született Schickedanz Albert, a Hősök tere tervezője Kevés olyan művész volt Magyarország történelmében, aki két művészeti ágban is jelentőset alkotott. Schickedanz Albert közéjük tartozott, hiszen festőként és építészként is remekműveket hozott létre. Benne az is különleges, hogy munkásságának nagy része egyetlen tér megformálásában, a mai Hősök terében összpontosult, nevéhez kötődik a Millenniumi emlékmű mellett a Műcsarnok és a Szépművészeti Múzeum megtervezése is.

Paloták sorát tervezte az Andrássy útra a 175 éve született Feszty Adolf A kiegyezést követő évtizedek jelentős építésze, a neoreneszánsz paloták mestere volt Feszty Adolf. A korabeli lapok szerint legalább harminc épületet tervezett a mai Andrássy útra, ám jelenleg tizenegyről tudjuk biztosan, hogy az ő munkája. Így is joggal nevezhető a hivatalosan 1876-ban átadott, reprezentatív Sugárút egyik meghatározó építészének.

Volt egyszer egy fiúárvaház – József nádorról kapta a nevét a Pollack Mihály tervezte Josephi­num A szüleiket elveszítő fiatal gyerekek támogatását, nevelését, napi szükségleteik kielégítését Magyarországon egészen a XVIII. század közepéig az egyházak vállalták magukra. Az első városi árvaház Kőszegen nyílt 1741-ben, majd a következő évtizedekben sorra épültek Selmecbányán, Sopronban, Nagyszombatban, Veszprémben a települések által fenntartott és működtetett hasonló intézmények. Pesten, bár jeles polgárok adományoztak jelentős összegeket erre a célra az 1790-es években, csupán 100 évvel a kőszegi megnyitása után rakták le a József nádorról elnevezett, első ilyen típusú nevelőintézet alapkövét.

Kilencven éve szentelték fel Budapest egyik legnagyobb templomát Az 1931. október 8-án felszentelt Rezső téri Magyarok Nagyasszonya templom a Szent István-bazilika után a főváros második legnagyobb temploma lett. Noha erről az előkelő helyéről azóta letaszították, mai napig az élmezőnyben található. Nemcsak mérete tekintélyt parancsoló azonban, hanem építésének hosszú és kacifántos története is.

Szobrot állítottak Eötvös Lorándnak – Magyar szívvel szolgálta az egyetemes tudományosságot Az egyik leghíresebb magyar tudóst számos dombormű és mellszobor örökíti meg Budapesten, egész alakos szobra viszont korábban csak egy volt: 2016-ban állították fel Pesten, a róla elnevezett Egyetem központi épülete előtt. Most Budára, a XII. kerületi Gesztenyés kertbe is került szobra, és a hely ezúttal is szorosan kapcsolódik hozzá: a szomszédban működő Magyar Optikai Művek elődjében gyártották ugyanis legismertebb találmányát, a torziós ingát.

A legnagyobb magyar tragikának tartották – 95 éve hunyt el Jászai Mari A Nemzeti Színház nagyasszonya volt, aki 1872-től egészen 1926-os haláláig, egy év kihagyással összesen 53 éven át volt tagja a legfontosabb hazai teátrumnak. A Kerepesi úton (a mai Rákóczi úton) lett a társulat tagja, velük együtt költözött a Népszínház épületébe, amikor az addigi játszóhelyet bontásra ítélték. A Blaha Lujza tér végül igazi otthona lett a Nemzetinek és Jászai Marinak is, itt ravatalozták fel, innen kísérték utolsó útjára 95 évvel ezelőtti halálakor.

Elkezdődhet a Ganz Ábrahám Öntödei Gyűjtemény épületének felújítása Megkapta a szükséges engedélyeket a Ganz Ábrahám Öntödei Gyűjtemény épületének modernizálásáról szóló terve. Az épület minden műemléki elemét megmentik és felújítják, új konferencia- és rendezvénytér is lesz, valamint egy új, szélesebb ipartörténeti tárlatot is kialakítanak. A múzeumkert is megnyílik majd a nagyközönség számára.

Csoda zöldben: 125 éves a Szabadság híd, Budapest egyik legszebb dísze A Szabadság híd 125 éves. Budapest legrövidebb Duna-hídja sok érdekességet rejt. Átadásakor, a millennium évében Ferenc József verte be az utolsó, ezüstszegecset, a színe a zöld mellett volt már kék és szürke is, egy időben le akarták bontani, a rendszerváltás előtti felújításakor pedig fondorlattal helyezték rá vissza a történelmi magyar címert.

Az Alkotás utca nevét adó Teremtés-házat 85 éve bontották le Buda egyik híres épülete volt a Teremtés-ház, amely később Alkotás-ház néven az utca nevét is adta. A ház homlokzatán volt a Teremtés című dombormű, amit egész Buda egyik legszebb alkotásának tartottak. A mű valószínűleg Haydn 1800-ban a Budavári Palotában bemutatott Teremtés című oratóriumnak köszönheti a létét. Az épületet 85 évvel ezelőtt bontották le, helyére egy hatemeletes ház került. Az évforduló alkalmából bemutatjuk az egykori híres épület történetét.

Ideiglenesnek szánták, 34 évig működött a Nemzeti Színház a Hevesi Sándor téren Amikor 1965. március 15-én felrobbantották a Nemzeti Színház régi épületét a Blaha Lujza téren, senki sem gondolta volna, hogy az intézmény három és fél évtizedig átmeneti helyen fog működni. A Nemzeti Színház 1966. október 1-jén tartotta nyitó előadását a Hevesi Sándor téren, az egykori Magyar Színház épületében, és egészen 2000-ig ez volt a társulat otthona.

Elkezdődik a Honvéd Főparancsnokság épületének újjáépítése a budai Várban A Dísz téren található, eredetileg Kallina Mór tervezte Honvéd Főparancsnokság torzója a rekonstrukció során visszakapja eredeti formáját, hasznos területe több mint a háromszorosára nő. A jövőben látogatóközpontként, a Budavári Palotanegyed kulturális és turisztikai kapujaként működik majd.

Felgyorsítják az új Közlekedési Múzeum beruházását – Jövőre kezdődhet az előkészítési munka Az Északi Járműjavító 2022-től hivatalosan is a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum otthonává válik. Előrehozzák a szükséges bontásokat, a szennyezett talaj környezeti kármentesítését és néhány kisebb épület rekonstrukcióját. A Dízelcsarnok múzeummá történő átépítése 2023-ban kezdődhet meg.

Modern, mégis magyaros – 80 éves az albertfalvi Szent Mihály-templom Szeptember 29-e Szent Mihály arkangyal ünnepe, a legnépszerűbb, leggyakrabban ábrázolt angyalé. Budapest több temploma is őt választotta patrónusául, melyek közül a legfiatalabb az 1941-ben felszentelt albertfalvi plébániatemplom. A modern, mégis magyaros épületet a közelmúltban új közösségi házzal is bővítették.

A semmiből épített sajtóbirodalmat a Dohány utcában Tolnai Simon, a magyar sajtómágnás Ritkán szoktunk szerkesztőségünkről kulisszatitkokat elárulni, most kivételt teszünk: amikor Budapest múltjában kutakodunk, sokszor keresünk információkat vagy fotókat a Tolnai Világlapjában is. Az újság első száma 120 évvel ezelőtt, 1901. szeptember 28-án jelent meg. Alapítója, Tolnai Simon a semmiből építette ki hatalmas sajtóbirodalmát, amelynek központja előbb a Károly körúti, lebontott Orczy-házban, majd a Dohány utcában volt. Utóbbi épület ma is áll, irodaházként üzemel.

Makovecz kezdte, tanítványa befejezte: Felavatták a pesterzsébeti templomot Felszentelték Pesterzsébet-Szabótelepen az Összetartozás református templomot, melynek alapkövét 2018. szeptember 23-án tették le, az építkezést 2019-ben kezdték el. A XX. kerületi épület az első budapesti templom, amely Makovecz Imre elképzelései alapján készült, a tervek részleteit a világhírű építész tanítványa, Dósa-Papp Tamás dolgozta ki. A templomhoz gyülekezeti ház és parókia is tartozik.

Új tulajdonoshoz kerül a Színháztörténeti Múzeum és a Bajor Gizi Színészmúzeum Nemrégiben jelent meg a hír, hogy az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Krisztina körúti épületét, valamint a Stromfeld Aurél utcában lévő Bajor Gizi Színészmúzeumot is a Színház- és Filmművészetért Alapítványnak adja át az állam. Ennek kapcsán röviden bemutatjuk a két épület történetét.

Már építik a József Főhercegi Palota alapját a budai Várban Megkezdődtek József főherceg egykori palotájának az alapozási munkálatai a budai Várban, a Szent György téren. Az épületet a Nemzeti Hauszmann Program keretében, az eredeti tervek szerint építik újjá.

Első lépés a BME Innovációs és Fejlesztési Központ építéséhez – Bontják a Goldmann téri menzát Megkezdődött a Petőfi híd budai hídfője melletti Goldmann György téren álló Goldmann Menza épületének a bontása. Az egykori egyetemi étterem és a mellette álló BME V2 nevű, korábban a műszaki egyetem villamosmérnöki karának otthont adó épület helyére a BME Innovációs és Fejlesztési Központ épül majd.

Folytatódik a Ludovika felújítása – Megvannak a tervezők A közeljövőben újabb két épületrész felújítása kezdődhet meg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Campusán. A most zárult közbeszerzési eljárás alapján megkezdődik a Diószegi utcai részlegen található úgynevezett Tóparti épület átalakításának tervezése valamint az Üllői úti Ludovika Vívóterem és rendezvényközpont felújításának tervezése.

Az első pesti gőzmalom jelentős ipari fejlődést indított el – 180 éve kezdte meg működését a József Hengermalom Ma már nehéz elképzelni, de egykor a Lipótvárosban, a mai Balassi Bálint – Stollár Béla – Falk Miksa és Balaton utca által határolt területen épült fel és működött Pest első gőzmalma, amely 1841. szeptember 22-én kezdte meg a működését. A József Hengermalom azonban több volt, mint egy egyszerű malom. A Széchenyi István kezdeményezésére létrejött modern üzem pénzügyileg nem volt sikeres, de hatására a malomipar és a gépipar is jelentős fejlődésnek indult. Pest a XIX. század második felében malomipari nagyhatalom lett.

Egy életút pest-budai állomásai – A 230 éve született Széchenyi István emlékezete a róla elnevezett téren A 2021-es esztendő Széchenyi-évnek is nevezhető, hiszen idén szeptember 21-én ünnepeljük a gróf születésének 230. évfordulóját. Emellett van Pesten egy olyan tér is, amely éppen 10 éve viseli a legnagyobb magyar nevét, s jórészt minden szeglete a gróf életének egy-egy szakaszához vagy hazafias tetteihez kapcsolódik. A Lánchíd pesti hídfőjénél található térről van szó, amelyet maga Széchenyi István még Kirakodó térnek ismerhetett.

Az új Hungexpo beszippant – Modern konferencia-központ épült Közép-Európa egyik legnagyobb és legmodernebb kongresszusi és konferencia-központja jött létre Budapesten, a Hungexpo területén. A meglévő épületeket felújították, és teljesen újakat is építettek, amelyek nemcsak felszereltségükkel, de megjelenésükkel is lenyűgözik a látogatót.

Világhírű építészek Budapesten Budapest adott otthont 1930-ban a XII. Nemzetközi Építészeti Kongresszusnak, melyre a világ minden tájáról érkeztek építészek. A háromévente megrendezésre kerülő eseményhez Budapesten kísérő rendezvényként egy nagyszabású építészeti tervkiállítást is tartottak, amelyet 1930. szeptember 6. és 16. között láthatott a közönség.

A másik Andrássy-palota – A háború után bontották le a Bem rakparti épületet Valaha Andrássy Gyula miniszterelnök fia lakott családjával abban a háromemeletes Duna-parti palotában, amelynek helyén ma a Francia Intézet modern épületét láthatjuk. A Bem rakparti elegáns, neoreneszánsz épületet a II. világháború után bontották el, helyén évtizedeken át egy üres telek volt.