Az 1921-ben átadott Budapesti Vásárközpont 36 hektáros területén a kezdetekben az éves mezőgazdasági kiállításokat tartották, majd 1974-től itt rendezték meg a Budapesti Nemzetközi Vásárt is. Ahogyan a sajtóbejáráson dr. Fürjes Balázs kormánybiztos fogalmazott, a BNV-k emlékei szépek ugyan, de manapság már nagyobb az igény a konferenciák, kongresszusok rendezésére, ennek megfelelően fejlesztették a központot. A Hungexpót a 2005-ös privatizáció alkalmával a GL Events francia cég vásárolta meg, és bár 2016-ban újra az állam lett a tulajdonos, a vállalat bérlő maradt. A két évvel ezelőtt kezdett, 55 milliárd forintos nagyberuházást így közösen finanszírozta a két fél, bár az állam vállalta a nagyobb részét. 

A Hungexpo területén épült új, kortárs épület földszintjén fogadó- és információs központ lesz, a második és harmadik szintjén irodák (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu) 

A Hungexpo pavilonos beépítési rendszere alapvetően nem változott, de végre készült egy igazi fogadóépület is. A Finta József Kossuth-díjas építész stúdiójában tervezett háromkarú, propellerre emlékeztető épület látványa magával ragadja az embert, és mint egy valódi hajócsavar, beszippantja az érkezőt. A forma tehát nem öncélú, hanem találóan utal a funkcióra is. Igaz, csak a földszintet alakították ki regisztrációs célokra, az emeleteken a személyzet irodái kaptak helyet.

A C pavilonban alakították ki a konferencia-központot, amely több ezer fő befogadására is alkalmas. Így a jövőben már a magyar fővárosban is megrendezhetőek nagyszabású nemzetközi konferenciák (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A propeller által keltett hullámok a Hungexpo területén belül is továbbgyűrűznek, a pavilonok közötti fő közlekedőutat ugyanis hullámzó tetővel fedték, ami oldalról ugyan nyitott, de az eső ellen azért jól véd. Az új pavilonoknak köszönhetően a terület jóval nagyobb része lett fedett: a propeller 6300, a C pavilon 25 000, a D1 pavilon 5700, a D2 pedig 7300 négyzetméteres. Ezeken kívül 35 000 négyzetmétert felújítottak a meglévő épületekből.

Konferenciák és kiállítások egyszerre is lebonyolíthatók az új komplexumban (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az úgyneveztt C pavilon a beruházás legnagyobb eredménye, Európa egyik legmodernebb, komplex szolgáltatásokat nyújtó konferencia-központja született meg itt. Manapság a konferenciákat szinte kötelező jelleggel kísérik kiállítások is, ezért a földszintjén egy 2500 négyzetméteres, háromfelé osztható kiállítótér található. A földszint másik felét kisebb termek foglalják el, de azokat csak mobil falak választják el egymástól, tehát szintén ki tudnak alakítani nagyobb tereket is. A falak természetesen hangszigeteltek, a kültérre pedig egyetlen nagy üvegfelület néz, amit igény szerint teljesen el is tudnak sötétíteni.

A szögletes formákat a csigalépcső íve és a hullámzóan elrendezett LED-lámpák törik meg (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az épület legszenzációsabb terme egyértelműen a több mint 2000 ülőhelyes plenáris terem, amelyben az üléseket a beépített gépkarok nem egészen tíz perc alatt a padló alá tudják hajtani. Ugyanaz a terem használható a klasszikus egyetemi előadókban megszokott emelkedő széksoros rendszerben és sík padlósan is. Mindez kiegészül egy színpaddal is, amelynek falát 72 négyzetméteres LED-fal borítja, illetve a fényekről forgó, színes reflektorok sokasága is gondoskodik.

Az épület hatalmas auláját fehér fényű, de hullámzóan elrendezett LED-lámpák világítják meg, a propeller hatása tehát idáig is elér. Az alapvetően szögletes formákkal operáló belső térbe e hullámokon kívül még az emeleti közlekedőre vezető kecses csigalépcső forgása is dinamikát visz. Kifelé nézve is találhat az ember szépséget: az emelet nagy üvegfalán át ugyanis rendkívül jól látni a kőbányai Szent László-templomot. A kilátás a tetőteraszról várhatóan még jobb lesz.

A széksorok lehetnek teljesen síkban, gombnyomásra emelkedő nézőtérré alakíthatóak, de akár teljesen el is süllyeszthetők (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az épületeken kívül a környezet parkosítására is odafigyeltek, az építkezés során egyetlen fát sem vágtak ki, a közeljövőben – a munkálatok záró aktusaként – pedig 116 új fát fognak elültetni. A 90 százalékban állami forrásból végrehajtott beruházás a számítások szerint 15-20 év alatt fog megtérülni, bár – mutatott rá a kormánybiztos – már maga az építkezés folyamata is hasznos volt, ugyanis a pandémia alatt is biztos munkát tudott adni emberek ezreinek. A Hungexpón tehát a jövőbe fektettek be, és egyelőre bíztatók a jelek, mert már most is számos foglalásuk van.

 A beruházás részeként a pavilonok közötti fő közlekedőutat is tetővel fedték le, ami az eső ellen véd (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Nyitókép: A Hungexpo új épülete kívülről egy propellerre emlékeztet (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd )