Az 1970-es évek elején még egészen máshogy nézett ki a Városliget, mint ahogy ma ismerjük. A park több mint negyedét pavilonok foglalták el, itt volt ugyanis a vásárváros, itt rendezték meg minden évben a Budapesti Nemzetközi Vásárt. Az egy négyzetkilométeres Városliget jelentős részét, 260 000 négyzetmétert használt addig a HUNGEXPO. Azonban 1970-ben döntés született arról, hogy a vásárt elköltöztetik a Városligetből az addig a mezőgazdasági vásároknak helyet adó területre, Kőbányára, és a Városligetben a vásárvárost megszüntetik. 

A vásárváros a levegőből (Fotó: Fortepan/Képszám: 130237)

A területet 1974 tavaszán adta vissza a HUNGEXPO Budapestnek, és ekkor elkezdődött a tervezés, mi is legyen a Városligetben. A park jövőbeni kinézetének kialakítására és hasznosítására Budapest akkori vezetése, azaz a Fővárosi Tanács pályázatot írt ki. A pályázati kiírásban nagyon sok mindennel számoltak, így terveztek ide körszínházat, ifjúsági szórakozóközpontot, szabadtéri hangversenykertet, téli-nyári sport- és játéktereket, közlekedési parkot, több játszóteret, vízi modellezőterületet, valamint szánkópályát és egy olyan kertrészletet, ahol kifejezetten csendes környezet várta volna azokat, akik olvasni szerettek volna. Azonban a szakemberek, például a Fővárosi Kertészeti Vállalat szakértői már figyelmeztették az illetékeseket arra, hogy nem szabad túlzsúfolni a Ligetet.

A Városliget zöldje úgy kellett akkor Budapestnek, mint egy falat kenyér, mert az akkori felmérések szerint Budapesten nagyon alacsony volt a zöld területek aránya. Budán ugyan 65 négyzetméter jutott egy lakosra, de Pesten csak 2,7 négyzetméter, ezen belül a VI. és a VII. kerületben csak 0,34, illetve 0,24, azaz egynegyed négyzetméter zöld jutott egy VII. kerületi lakosra. A lakosság is aggódott, mert azt remélték, hogy az elbontott épületek helyett zöld területek lesznek, és attól féltek, hogy a sok tervezett funkcióhoz újabb épületekkel zsúfolják tele a Városligetet. Az akkori nyilvánosság fórumain rendre előjött ez a téma, az újságokban is olvasói levelek jelentek meg, tehát a budapestieket nagyon is érdekelte a Városliget jövője.

A Ligetben futurisztikus épületek álltak, ezek a vásár pavilonjai voltak (Fotó: Fortepan/Képszám: 558)

A pavilonok bontása már a pályázat beérkezése előtt, 1974 márciusában megkezdődött, erről a Magyar Nemzet 1974. március 13-án ezt írta:

„A pavilonokat már bontják, szállítják, néhány közülük azonban a helyén marad, ezeket különböző szórakozási és sportcélokra használják majd fel.”

A pályázatra összesen 20 pályamű érkezett, az első díjat Krizsán Zoltánné dr. és Baracka Katalin mérnökök 19-es számú pályamunkája nyerte el. A Fővárosi Tanács végül a győztes terv figyelembevételével készítette el a park felújításának tervét, és már akkor leszögezték, hogy a Városligetbe sportegyesület nem települhet. A nyertes terv olyan elemeket is tartalmazott, amelyek később nem valósultak meg, például egy új tavat az egykori vásár főterén, amelyet összekapcsoltak volna a nagy tóval is. Az e tóhoz kiásott földből eredetileg a Közlekedési Múzeum akkori épülete mellé emeltek volta egy szánkódombot.

Nem hasonlít a kép a mai Városligetre, pedig ezek az épületek is a Ligetben álltak (Fotó: Fortepan/Képszám: 250185)

A munka részleteiről, annak előrehaladásáról a Kertészet és Szőlészet című lap 1974. október 10-i száma ezt írta:

„A felújítás természetesen több évre szóló feladat. Az idei és legnehezebb munka a lebontott kiállítási épületek területének feltárása. Az évről évre beépített sok kő és beton eltávolítása annál is inkább múlhatatlanul szükséges, mert a termőtalajt már teljesen elfedte, és a meglévő növényzet levegő és csapadék hiányában lassú pusztulásnak indult. Elsőnek a tó környékét rendezik. A Vajdahunyad-vár környékén támfalat, partfalat, sétányt és napozóstégeket létesítenek, valamint további pihenőhelyeket a tó közvetlen környékére. Hamarosan elkészül a Közlekedési Múzeum előtti közlekedési játszópark és a szánkázó domb is.”

A szánkódomb, amit ma Királydombnak hívnak, valójában az itt elbontott épületek sitthalma, amit földdel fedtek be és befüvesítettek. A park rendezése 1974 és 1978 között tényleg jelentős munkával történt meg, ez idő alatt 100 000 cserjét ültettek el, nagyon sok fát telepítettek.  

Nyitókép: A BNV a Városigetben (Fotó: Fortepan/Képszám: 180267)