Keresés az archívumban

Nagy hatású kis templom – 285 éves a kőbányai Conti-kápolna Kőbánya egyik közlekedési verőere a Kápolna út, mely ugyan négysávos és rendkívül nagy forgalmat bonyolít, nevét mégis egy aprócska épületről, a Conti-kápolnáról kapta. A kerület legrégibb épülete ez, melyet éppen 285 évvel ezelőtt kezdett építeni az olasz származású Conti Lipót Antal kőfaragómester. Az évforduló alkalmából körbejárjuk Kőbánya e nagy hatású kis épületét.

Állványok között a Gellért-hegyi Szabadság-szobor Nemrég felállványozták a Gellért-hegyi Szabadság-szobrot, Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotását, amelyet a Citadella átépítési munkáihoz kapcsolódóan restaurálnak. Kijavítják a repedéseket, megtisztítják a kőelemeket, kicserélik a belső szerkezet kötéseit, átvizsgálják a több ezer rögzítőcsavart. A legfontosabb változás azonban, hogy az 1947-ben felavatott Szabadság-szobor talapzatára egy kőkereszt kerül, mégpedig oda, ahol egykor a szovjet katona szobra állt.

Meglepően kevés magyar olimpiai bajnoknak van szobra Budapesten Miközben hazánk a sikeresebb nemzetek közé tartozik az olimpián, több száz olimpiai bajnokunk közül alig néhánynak van méltó szobra Budapesten. Ám így is akadnak érdekes alkotások. Míg a prímet az Aranycsapat tagjai viszik, a legtöbb olimpiai aranyérmet nyert magyar sportoló egész alakos szobrát hiába keresnénk.

A József nádor tér gigásza – Banknak épült a Pénzügyminisztérium mai székháza A Pénzügyminisztérium hamarosan elkészülő várbeli központja méltó otthona lesz a nagy tekintélyű intézménynek, mely azért az elmúlt közel nyolcvan évben is egy patinás épületben működött. A József nádor téri székházat eredetileg a Magyar Általános Hitelbank számára tervezte Alpár Ignác, aki zseniálisan tudta kifejezni az építészet nyelvén a sikeres pénzintézet hatalmának nagyságát. Művét száztíz évvel ezelőtt a Magyar Építőművészet hasábjain is bemutatta, számos tervvel és fotóval illusztrálva, cikkünkben ezek egy részét is közöljük.

Elkezdődött a Honvéd Főparancsnokság Szent György téri épületrészének alapozása Az egykori Honvédelmi Minisztérium homlokzatát idéző, de annál kisebb épületrész a Honvéd Főparancsnokság újjáépülő palotáját zárja majd le a Szent György tér felől. Az eredeti, Kallina Mór tervezte, 1881-ben elkészült minisztériumi épület a II. világháborúban sérült meg, nagy részét utána elbontották, ám utolsó traktusa még 2002-ig állt.

Átdolgozzák a Pázmány-campus terveit, jövőre idulhat az építkezés Jövő tavasszal kezdődhetnek meg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új campusához kapcsolódó munkálatok a VIII. kerületi Palotanegyedben. A Nemzeti Múzeum mögötti területen, ahol egykor a Magyar Rádió működött, a jelenlegi tervek alapján nyolc épületet bontanak le teljesen vagy részlegesen, hogy megépülhessenek az új egyetemi épületek. A Károlyi- és az Esterházy-palotát, valamint a Magyar Rádió Bródy Sándor utcai székházának ikonikus homlokzatát megtartják és felújítják.

Az egyetem Pestre költözése Pest és Buda életében nagy jelentősége volt, hogy az egyetem ide költözött 1777-ben. A városok szerepét tovább növelte II. József azzal, hogy több kormányszervet is ide helyezett át, ám ez azzal járt, hogy az egyetemnek újból költöznie kellett, egy évtizeden belül már másodszor.

Ahol a csillogó fekete lemezek is készültek – Volt egyszer egy gyártelep a Fehérvári úton Már a két alapító is úttörőnek számított, amikor a Fehérvári út 120. szám alatt létrehozták kábelgyár hatalmas telepét. Hamarosan a különböző műanyagok gyártásába is belefogtak, és évtizedekig egyedül itt állítottak elő Magyarországon hanglemezeket. A profiltisztításokat követően a műanyagból készült villamosipari termékek maradtak a gyár termékei. A Fehérvári úti telepen a 2010-es években megszűnt a termelés, és idén hozzákezdtek az épületek bontásához is.

Ahol a Festetics család a vendégeit fogadta – Egy különleges díszlépcsőház a mágnásnegyedben Főúri épületek esetében a díszlépcsőház nemcsak a közlekedést, a palota felső szintjére történő eljutást biztosította, hanem a család pompakifejtését is szolgálta. A Pollack Mihály téri Festetics-palota ma is megcsodálható díszlépcsőháza páratlan élményt nyújt a betérő emberek számára. Kevéssé ismert, hogy az épület tervezése során a lépcsőházat máshova gondolták elhelyezni, mint ahogy az ma látható.

Műemlék a Vámház körúton – Egy Ybl Miklós tervezte lakóépület és tulajdonosai A XIX. századi bérházak számos esetben a hazai építészet élvonalbeli mestereitől származtak, az utókor szerencséjére közülük több ma is áll, és akár egy egész utca- vagy házsor architektúráját meghatározzák. Ilyen az 1864-ben, 160 éve elkészült, Ybl Miklós által tervezett sarokház is a Vámház körút 15. alatt.

Iránytű a város szélén – Még önálló község volt Pesterzsébet a plébániatemplom építésekor Pesterzsébet a XX. század elején még egy gyorsan növekvő falu volt, ahol az utcák képét a földszintes lakóházak határozták meg. A betelepülők számára nem volt kérdés a templom építése, melyet karcsú és magas toronnyal láttak el, hogy szimbolikusan is kiemelkedjen a környezetéből, a hétköznapok szürkesége után az ünneplésre hívjon. Az Árpád-házi Szent Erzsébet pártfogásába ajánlott neogótikus alkotás 115 évvel ezelőtt készült el, de csak a következő évben, 1910. július 11-én szentelték fel.

A félhold árnyékában – Török kori emlékek Budapesten Hazánk történelmének egyik legnehezebb időszaka zajlott az 1920-as évek elején, az alapoktól kellett újjászervezni az ország működését. A sok teendő közé tartozott a diplomáciai kapcsolatok felvétele is a különböző államokkal, ez Törökországgal éppen 100 évvel ezelőtt történt meg. Bár kapcsolatunk nem volt mindig felhőtlen, mert középkori épületeink java része elpusztult a 150 éves török uralom alatt, de a megszállás idején épült, és máig megmaradt török emlékek ma már turisztikai látványosságnak és védendő értéknek számítanak Budapesten.

Város a városban – Kreatív és kortárs campusa lesz a református egyetemnek Milyen legyen egy új, XXI. századi egyetemváros? Erre a kérdésre is választ kellett adniuk azoknak az építészeknek, akik a Károli Gáspár Református Egyetem új központjának, a Markusovszky téri campusának megtervezésére jelentkeztek. Mostanra eldőltek a fő szempontok, és győztest is hirdettek a tervezői pályázaton.

A Nemzeti Múzeumtól a Közgyűjteményi Központig A Széchényi Ferenc által 1802-ben alapított Nemzeti Múzeum 1847-ben kapta meg ma is álló, önálló épületét Belső-Józsefváros szívében, a Múzeum körúton. Részben az ebből kivált szakmúzeumokból, részben pedig a XX. században alakult más intézményekből jött létre a nemrég felállított Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ, mely július 1-től kezdte meg működését.

A királyi palotától a Városligetig – Művészek és alkotásaik a századforduló ikonikus épületein A századfordulón szinte egész Budapest építési lázban égett, nagyjából párhuzamosan zajlottak a nagy ívű építkezések többek között a Budavári Palotanegyedben és Városligetben is. A kor legkiválóbb építészei kaptak lehetőséget a tervezésre, de épületeik nem lettek volna teljesek művészi alkotások nélkül. Az alábbi írásunkban azokat a festőket és szobrászokat mutatjuk be, akik mindkét, napjainkban újjászülető helyszínen dolgoztak.

Világvárosi arculat a Várban – A Szentháromság tér átalakulása a Pénzügyminisztérium építésekor A Szentháromság tér nagy munkák helyszíne volt az utóbbi években, melyek gyümölcse lassacskán beérik: hamarosan elkészül a Pénzügyminisztérium helyreállított székháza. A XX. század legelején emelt hatalmas épület teljesen átformálta a környék arculatát, mely addig meglehetősen vegyes képet mutatott. Az alábbiakban a tér régi állapotát idézzük fel, ahol maga a Pénzügyminisztérium is megalakult több mint százötven évvel ezelőtt.

Megújul a Semmelweis Egyetem Ferenc téri műemlék épülete Kibővítik, átalakítják, korszerű oktatástechnikával látják el a Semmelweis Egyetem IX. kerületi, Ferenc téri műemlék épületét, melynek historizáló stílusú, védett homlokzata is megszépül. Az egykori lakóházat 1997 óta használja az egyetem oktatási célokra.

Bemutatták Az ország háza című dokumentumfilmet Az Országház építészeti, történelmi és iparművészeti gazdagsága, a monumentális épület csak kevesek által látogatható részei is láthatóak Az ország háza című dokumentumfilmben. Az alkotás a pincétől a padlásig mutatja be az Országházat a nézőknek, és a Ház történetein keresztül a magyar történelem emblematikus pillanatait is felidézi.

A Bakáts tér egyik gyöngyszeme - 140 éve készült el a Ferencvárosi Polgármesteri Hivatal épülete Ferencváros egyik legfontosabb része, sok tekintetben központja a Bakáts tér. Az Ybl Miklós által tervezett templom, az egykori Schöpf-Merei Kórház épülete vagy éppen a kórusáról is jól ismert iskola minden kerületi lakos és rengeteg fővárosi polgár számára egyet jelent a Bakáts térrel. Éppen 140 éve, 1884-ben lett kész az elöljáróság végleges otthona a Ráday utca sarkánál, mely a főváros legrégebben átadott, ma is ugyanazt a feladatot ellátó ilyen típusú középülete.

A Palotanegyed éke – Újjászületik a legkevésbé ismert Károlyi-palota Pesten több Károlyi-palota is található, melyek közül a Múzeum és az Ötpacsirta utcák sarkán álló jelentős átalakuláson megy át napjainkban. Jól is jön neki egy kis reflektorfény, mert a család többi épületéhez képest kevéssé ismert. Pedig forgalmas helyen áll, és igényes a homlokzata is, ráadásul a korszak egyik legtehetségesebb építésze, Szkalnitzky Antal tervezte. Ő éppen száznegyvenhat évvel ezelőtt hunyt el, a palota bemutatásával így előtte is tisztelgünk.

Amit a járvány sem tört meg – A magyar építészet elmúlt öt éve a Műcsarnokban A Műcsarnok harmadik alkalommal ad helyet az Építészeti Nemzeti Szalonnak, mely ezúttal is egy ötéves periódus építészeti termését vonultatja fel. Nem indult könnyen a tárgyalt időszak, hiszen az évtized elejét uraló egészségügyi válsághelyzet az építőiparban is éreztette hatását, de a kiállítást végignézve azt kell mondanunk: ez egyáltalán nem látszik. Nagyszerű alkotások valósultak meg, melyeket a tárlat is látványosan mutat be.

Hogy tetteit senki ne feledje: 145 éve avatták fel Eötvös József szobrát A nemzet megfogadta az intést, hogy a nagy férfiak tettei ne feledtessenek el – ezekkel a szavakkal avatták fel 145 évvel ezelőtt Eötvös József szobrát a Lánchíd pesti hídfőjénél. A nagyszabású ünnepségre még Andrássy Gyula is hazatért Bécsből, a környező házakat fellobogózták, számos szervezet és rengeteg magánszemély helyezett el koszorút a talapzaton.

Híres feleségek élete a Budai Várban A budai Vár patinás épületeivel és történelmi miliőjével mindig is izgatta az emberek fantáziáját, az érdeklődést pedig a Budai Várséták tematikus városnéző programjaival is igyekszik kielégíteni. Közülük a Csipke és csokoládé elnevezésű a budavári asszonyok életét veszi górcső alá, hiszen a híres (állam)férfiak számára ők jelentették a biztos családi hátteret. Az előkelő helyszín ellenére sorsuk azonban egyáltalán nem volt könnyű. A séta során fordulatokban gazdag életükbe nyerhettünk bepillantást.

Átadták a Józsefvárosi Múzeum felújított épületét Az egykori Józsefvárosi Galéria helyén alakították ki a VIII. kerület múzeumát, ahol állandó helytörténeti kiállítást is terveznek. A József körút – Nap utca sarkán álló épület földszintjének homlokzatát is felújították.

A Néprajzi Múzeum lett a világ legjobb középülete A világ legjobb középületének választották a Liget Budapest Projekt keretében megvalósult Néprajzi Múzeumot Szingapúrban.

Mesélő házak tervezője – 150 éve született Karvaly Gyula A századfordulón rengeteg építész dolgozott Budapesten, bérházak sokaságát tervezték különböző stílusokban. Közéjük tartozott Karvaly Gyula is, akinek szecessziós munkái a legismertebbek. Születésének 150. évfordulója alkalmából kettőt mutatunk be, amelyekben közös, hogy a homlokzatokat érdekes domborművek díszítik.

A Bethlen-udvart húsz éven át akarták lebontani, de ma is áll Mozi, posta, kalapszalon is volt a Tabánban 1924–25-ben felépült túlméretezett állami bérházban, melyet Bethlen-udvarnak neveztek el. A Tabán bontásakor felmerült ennek az épületnek az eltüntetése is, s ez a gondolat az 1950-es évekig rendszeresen felbukkant. Útjában volt a Tabán helyére elképzelt új városrésznek, az ide tervezett nagyszabású sugárútnak. Ezek nem valósultak meg, ám a hatemeletes bérház a háborús pusztítás ellenére száz éve áll az Attila úton.

A budai szőlők nyomában – Egykor borszökőkúttal ünnepelt esküvőjén a magyar király A szőlőművelés és a bor a kezdetek óta hozzátartozott Buda életéhez. Mátyás borát Európa-szerte dicsérték, Ulászló idején a Budavári Palota szökőkútjából is bor folyt, majd a kadarka elhozta az aranykort. A XIX. század végén ugyan eltűntek a szőlőtőkék a budai lankákról, ám napjainkban úgy támadnak fel a rég elfeledett szőlőfajták, mint ahogyan újjászületik épített örökségünk a Budavári Palotanegyedben.

Az Akadémián alakult meg, és egy különleges épületben kezdte meg a működését az idén 100 éves Magyar Nemzeti Bank Az 1924-ben megszületett önálló Magyar Nemzeti Bank új intézmény volt a magyar pénzügyi igazgatás történetében. Egy olyan épületben kapott helyet a Szabadság téren, mely még az elődje, az Osztrák–Magyar Bank számára készült. Az Alpár Ignác tervezte pénzpalota több újítást is tartalmazott, eltért az akkor megszokott építészeti megoldásoktól, ám ez kifejezetten a banképület előnyére vált.

Óvóhelyből helytörténeti kiállítóterem A II. kerület múltját, emlékeit, híres épületeit és nagyjait is bemutatja a napokban megnyílt Helyóvó elnevezésű helytörténeti tárlat a Mechwart liget és Mechwart lépcső között található egykori óvóhelyen. A frissen létrehozott kerületi helytörténeti gyűjtemény egyelőre csak előre meghirdetett időpontokban látogatható.

A honvédek 175 éve foglalták vissza Buda várát az osztrákoktól Budavár visszafoglalása 1849. május 21-én a magyar történelem egyik dicsőséges ünnepe. A 175 évvel ezelőtti események azonban jelentős kárt okoztak a magyar főváros látképében. Pest Duna-parti klasszicista palotasora nagyrészt leégett, 32 épület teljesen megsemmisült. A megtorlás más módon is nyomot hagyott a városképen: hamarosan Hentzi-emlékművet avattak a budavári Szent György téren és felépült a Citadella erőd a főváros szemmel tartására.

Állami bérház: 100 éve kezdődött a Bethlen-udvar építése az Attila úton Száz évvel ezelőtt Budapesten krónikus lakáshiány volt, melyet a Bethlen István vezette kormányzat állami lakásépítéssel igyekezett enyhíteni. Évente 800–1000 lakás átadását tervezték a Pongrácz úton és a Juranics utcában. Ennek az akciónak a keretében épült föl a budai Vár alatt, a Tabánban egy hatemeletes állami bérház Bethlen-udvar néven.

Aki versenyre kelt az Országházzal – 170 éve született Wellisch Alfréd Az 1867-es osztrák–magyar kiegyezés szédületes gazdasági fejlődést indított el hazánkban, melynek egyik sikerágazata az építőipar lett. A konjunktúra számos építészirodának biztosított munkát, melyek közül talán Wellisch Alfrédé volt a legkeresettebb. A siker természetesen hatalmas vagyont hozott számára, melyet az Országház mellé épített, és azzal már-már versenyre kelő bérpalotájával fejezett ki. Születésének 170. évfordulóján egy kisebb válogatással emlékezünk az egyik legtermékenyebb magyar építészre.

Neogótikus gyöngyszem az egészség szolgálatában – A Szobi utcai egykori Mentőkórház A világ egyik legnehezebb hivatása a mentősöké, hiszen minden nap tragédiák sokaságával találkoznak. Áldozatkész munkájukra hazánkban minden évben május 10-én emlékezünk, 1887-ben ugyanis ezen a napon alakult meg a Budapesti Önkéntes Mentő Egyesület. Ez alkalomból írásunkban a Szobi utcai egykori Mentőkórházat mutatjuk be, amely egy különlegesen szép, neogótikus épületben működött közel fél évszázadon keresztül.

Impozáns és kápráztató – Ilyennek látták a szemtanúk az épülő Országházat a 130 évvel ezelőtti bokrétaünnepen Van rajta vagy 2000 ablak, 700 ajtó, s a fölhasznált téglák száma meghaladja a 45 milliót – írták a lapok 130 évvel ezelőtt, amikor az akkori Tömő téren a már közel tíz éve épülő Országház falai elérték a legmagasabb pontjukat. Az ebből az alkalomból tartott bokrétaünnepen sok száz építőmunkás hallgatta meg a frakkba öltözött főpallér szónoklatát, volt zenés mulatság, és jutalmakat is osztottak.

Ahol az anyák megmentője született – A Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban jártunk Május első vasárnapján az édesanyákat ünnepeljük, akiknek életünket köszönhetjük, és akik mindig feltétel nélkül szeretnek bennünket. Anyának lenni azonban nem könnyű, de Semmelweis Ignác felfedezése előtt még nehezebb volt, hiszen sokan haltak bele a szülést követő gyermekágyi lázba. A professzort a saját korában nem értékelték kellően, azóta azonban világhírűvé vált, budai szülőházában pedig múzeumot rendeztek be. Az intézmény több mint egy egyszerű emlékház, hiszen az orvoslás történetét is bemutatja, méghozzá igen szemléletesen.

Egy ma is eleven ősi hagyomány – A bokrétaünnep története Az építkezés mindig is hosszadalmas, hónapokon, de olykor éveken át húzódó folyamat volt. A lakóházak és a középületek esetében is nagy mérföldkőnek számít, ha a falak elérik a legmagasabb pontjukat, ezért ekkor bokrétaünnepet szokás tartani. De vajon mit fejeznek ki ezzel az építők, honnan ered ez a régi hagyomány? Az alábbi írásunkban ennek jártunk utána.

Ilyen volt régen a 125 éves Közlekedési Múzeum A Közlekedési Múzeum 1899. május 1-én, 125 éve nyitotta meg kapuit. Az eredeti formájában 1944-ig fennálló intézmény egészen más volt, mint amit ma egy műszaki-közlekedési múzeumtól elvárunk, de akkor modernnek, sőt úttörőnek számított, hiszen Európában akkoriban kevés hasonló létesítmény volt.

Aki elsők között javasolt metróhálózatot: 100 éve hunyt el Zielinski Szilárd Száz éve hunyt el az a mérnök, aki az első műszaki doktor volt Magyarországon, aki az elsők között javasolt metróhálózatot, és aki egyike volt a hazai betonépítés meghonosításának. Zielinski Szilárdról különleges terveivel emlékezünk meg.

Letették a Katasztrófavédelmi Intézet alapkövét a Ludovika Campuson Elhelyezték a Katasztrófavédelmi Speciális Képzési Központ alapkövét az Orczy-kertben, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem területén. A huszonötezer négyzetméteres épületegyüttes adminisztrációs irodák mellett kiegészül működő tűzoltósággal, pszichikai gyakorlópályával, tűzvédelmi labortóriummal, 200 hallgatót befogadó kollégiummal és sportkomplexummal.

Gregersen építőmester – Egy norvég vállalkozó, aki a skandináv megbízhatóság élő példája lett hazánkban Kétszáz éve született a XIX. századi norvég–magyar kapcsolatok egyik legfontosabb alakja, a norvég születésű, de Magyarországon hírnevet szerző, ácsmesterből nagyvállalkozóvá vált Gregersen Gudbrand. Bécsben egy magyar építész azt ajánlotta neki, próbáljon Pesten szerencsét. Felsorolni is nehéz, hány épület, híd őrzi a mai napig is az életművének egy-egy darabját.

Kolduló barátok a Duna mentén – Ferences rendi emlékek Pesten és Budán A ferences barátok számára április 16. minden évben nagy jelentőséggel bír, a hagyomány szerint ugyanis 1209-ben III. Ince pápa e napon hagyta jóvá – egyelőre még csak szóban – a rendük alapítását. Ilyenkor megújítják az egyszerűségre és tisztaságra vonatkozó fogadalmukat, mi pedig ez alkalomból bemutatjuk, hogy az elmúlt évszázadok során milyen kulturális örökséget teremtettek a fővárosban.

Ilyen volt a város, amelyben 1784-ben kocsigyár nyílt Pesten, a Hatvani kapu mellett 1784 tavaszán nyitotta meg bognár- és kocsiműhelyét Kölber Kázmér. A később jelentőssé vált Kölber-gyár alapításakor a város még egy viszonylag kis létszámú település volt, de már nagy lehetőségeket rejtett.

Hatvan éve ünnepeljük a magyar költészet napját – József Attila-emlékszoba nyílt 1964-ben a ferencvárosi Gát utcában József Attila 1905. április 11-én született, a Ferencváros egyik legszegényebb részében, a szorosan egymás mellett álló bérkaszárnyák egyikében, a Gát utca 3. számú kétszintes házban. Szülőházában 1964. április 11-én nyílt meg az első állandó kiállítás. Ugyanezen a napon lett hivatalosan a jeles születésnap egyben a hazai költészet ünnepnapja.

A híres Fiume Kávéház kevéssé ismert történetei A hazai kulturális élet egyik legjelentősebb ünnepe a magyar költészet napja, melyet 1964-ben tettek József Attila születésnapjára, április 11-re. A költőóriás is gyakran dolgozott egy-egy „kávéházi szegleten”, mint ahogy a XX. század elejének más jelentős alkotói is. Cikkünkben a Múzeum körút 13. szám alatt egykor működő Fiume Kávéházat mutatjuk be, amelyet az írókon túl az építészek is előszeretettel látogattak.

Élet a szép homlokzatok mögött – 150 évesek az Andrássy út első bérházai Az Andrássy út bérházai ma különleges státuszt élveznek, hiszen világörökségi helyszínen állnak. Ahhoz, hogy ezt a rangot elnyerjék, szükség volt a százötven évvel ezelőtti speciális építési szabályokra is, melyek ráadásul nem is voltak előzmény nélküliek. Az alábbiakban bemutatjuk eme előírások történetét, melyek tükröződnek a patinás útvonal házaiban, kívül és belül egyaránt.

Mikor Budára figyelt Európa – Zsigmond király uralkodásának 600 éves emlékei A középkori Buda aranykora Luxemburgi Zsigmond uralkodása idején kezdődött, aki idegen származása ellenére beleszeretett Magyarországba, és akkor sem hagyta el, amikor már fél Európa vezetője volt. Éppen ellenkezőleg: a nyugatot hozta ide, aminek egyik szemléletes példája a budavári Szent Zsigmond-templom hatszáz évvel ezelőtti felszentelése a mai Szent György téren. Az évtizedekkel ezelőtt itt végzett ásatásokat követően kövekkel rajzolták ki az épület alapfalait a Sándor-palota és a Karmelita kolostor előtti területen, hogy a Várba látogató sok-sok turista számára is egyértelmű legyen, hol állt egykor a Szent Zsigmond-templom.

Kinyíló oltárszárnyak – Ősi szokás elevenedik meg a Belvárosi plébániatemplomban Húsvétkor Krisztus feltámadását ünnepeljük, de előtte negyvennapos böjtöt tartunk, emlékezve a Megváltó szenvedéseire. E kétezer éves szokáshoz a késő középkorban a templomi liturgia a szárnyasoltárok kifejlesztésével alkalmazkodott, melyekből sajnos hazánkban igen kevés maradt fenn. A Belvárosi plébániatemplomban azonban ma is megfigyelhetjük, hogyan működött ez a különleges oltártípus.