állatkert

386851351_1530897814341599_3312004874652315043_n.jpg A magyar építészet kiemelkedő alakja volt – 140 éve született Kós Károly Kós Károly a XX. század eleji magyar építészet egyik legkiemelkedőbb alakja volt. Tervezői látásmódját jelentősen meghatározta a népi formanyelv, különösen az évszázados hagyományokat őrző erdélyi települések építészeti öröksége. Mostantól az ő nevét viseli a legrangosabb építészeti díj, ebből az alkalomból mutatjuk be életét és tevékenységét.
Egy hős építész – 140 éve született Zrumeczky Dezső A XX. század első évtizedében egy olyan csoport tűnt fel a magyar építészet horizontján, amely a népi építészet formáinak felhasználásával alkotott. A Fiataloknak nevezett tömörülés jeles tagja volt a 140 éve született Zrumeczky Dezső, akinek fájóan rövid, mindössze tízéves pályafutás jutott. Tehetsége azonban így is megmutatkozott, hangulatos épületeiből az alábbiakban összeállítottunk egy válogatást.
Egy szenzációs hely újjászületése – Száztíz éve nyitották újra az Állatkertet A Fővárosi Állat- és Növénykert Budapest egyik legnépszerűbb idegenforgalmi célpontja: a látogatókat egzotikus élőlények sokasága csábítja a Városliget északi felébe. A fő attrakciót jelentő állatok és növények mellett a kulisszákat adó épületek sem mindennapi alkotások, így az összkép valóban lenyűgöző. A bájos építmények nagy része az 1910-es évek legelején létesült, és az Állatkertet többéves zárva tartás után 1912. május 20-án, vagyis éppen száztíz évvel ezelőtt nyitották meg újra.
A Pesti Állatkert 155 éve nyílt meg a Városligetben A különleges, egzotikus állatokra mindig is kíváncsiak voltak az emberek: a XVIII. században Pest-Budán megjelenő, állatsereglettel utazó mutatványosok mindig nagy népszerűségnek örvendtek. Az igazi állatkertre azonban sokáig kellett várni: 1866. augusztus 9-én nyitotta meg kapuit. A pestbudai polgárok körében gyorsan népszerű lett a gyönyörű park, ahol ugrányt, kajdácsot, iramszarvast is láthattak. A foltos nyakorján, vagyis a zsiráf csak 1868-ban érkezett az Állatkertbe, Erzsébet királyné közbenjárására.
Egyszer volt, hol nem volt a Vidámpark – Az 1800-as évek elején települt a Városligetbe az egykori Vurstli Az egykori budapesti Vidámpark története egészen régre nyúlik vissza: a Városligetbe települő mutatványosok már a XIX. század elejétől szórakoztatták a főváros lakosságát. A Vurstli, az Ős-Budavára, az Angol Park, majd 1950-től a budapesti Vidámpark mind az emberek szórakoztatására jött létre. A több aranykort is megért Vidámpark végül 2013-ban zárt be, helyén jelenleg a Holnemvolt Vár látható és épül a Pannon Park, amelyek talán újra visszaadják majd az egykori szórakoztatónegyed hangulatát.
A kiegyezés korának egyik legjelentősebb építésze 185 éve született – Szkalnitzky Antal épületei a budapesti városkép meghatározó elemei A 185 éve született Szkalnitzky Antal – Ybl Miklós mellett – az 1870-es évek elején az egyik legtöbbet foglalkoztatott építész volt Budapesten. Számos középület és magánház őrzi még ma is azt a kimagasló teljesítményt, amelyet az ifjú építész közel másfél évtized alatt a fővárosban véghezvitt. Érdekes azonban, hogy míg Pesten számos épületet tervezett, addig Budán egyetlen olyan építészeti alkotás sincsen, amelyet az ő nevével lehetne összefüggésbe hozni.
Az állatkert lakóit csaknem teljesen megették a budapestiek az 1945-ös ostrom után, de május 1-jén újra megnyílt az intézmény Budapest ostroma 75 évvel ezelőtt, 1945. február 13-án véget ért. Az állatkert hatalmas károkat szenvedett, egyetlen épülete sem maradt teljesen ép, és sok a földdel vált egyenlővé. A látvány borzalmas volt: romok, leomlott falak, megroncsolódott kerítések, jégbe fagyott állatok és emberek mindenhol. A 2500 állat 99 százalékának nyoma veszett: megszökött, elpusztult, vagy megették a budapestiek. Elképzelhetetlennek tűnt a gyors talpra állás, 1945. május 1-jén az állatkert mégis újra kinyitott.
Budapesti napló: Milyen szerepet töltöttek be a fák és parkok Budapest életében? Ma már nem kérdés, hogy a fák és a parkok hozzátartoznak az élhető, fenntartható városhoz. De hogyan alakult a város és a fáinak, parkjainak kapcsolata az idők során? A Föld napjához kapcsolódva ezen a héten „zöld” témájú cikkekből szemezgetünk Budapest százötven éves történelméből.
Bezárták az Erzsébet-kilátót, az állatkertet, a fővárosi gyógyfürdőket A koronavírus-járvány miatt a fővárosban lezártak több olyan nevezetességet, amelyet korábban a turisták jelentős számban látogattak, így az Erzsébet-kilátót, az állatkertet és a fővárosi gyógyfürdőket is. A múzeumok és a könyvtárak is zárva tartanak a veszélyhelyzet idején Budapesten.
Fedél alatt a Biodóm – Tavasszal lezárul a Pannon Park szerkezetépítése A Fővárosi Állat- és Növénykert új területein épülő Pannon Park és benne a Biodóm 2021 végén nyithatja meg kapuit a közönség előtt. A nagyszabású beruházás jelenleg 75 százalékos készültségi szinten van.
Egy kalandos életű etnológus – 125 éve hunyt el Xántus János, a Fővárosi Állatkert alapítója Xántus János fordulatos életútja regénybe kívánkozik. Részt vett a szabadságharcban, majd Amerikába hajózott, ahol a kezdeti nehézségek után elismert térképész és természettudós, néprajzkutató és felfedező lett. Az ismeretlen vidékek megismerése hajtotta egész életében, bejárta Amerikát és a Távol-Keletet, tudományos igénnyel gyűjtött és kutatott. Hazatérve megalapította a Fővárosi Állatkertet, amelynek első állandó igazgatója is lett. Megteremtette a magyar néprajzi muzeológiát és a Néprajzi Tár őreként, majd igazgatójaként eltökélten küzdött egy önálló etnográfiai múzeum létrehozásáért.
A Pannon Parkot 2021-ben veheti birtokba a nagyközönség Az Állatkert egyedülálló új bemutatókomplexuma, a Pannon Park a tervek 2021-ben nyílik meg. Jövő tavasszal az építészeti, gépészeti munkák nagy része elkészül, a növények betelepítését is megkezdhetik, az állatok beköltöztetése pedig 2021-ben történik. A belső tér egy fedett park lesz sétányokkal, állatkifutókkal.
Két év múlva nyílhat meg a Biodóm az Állatkertben Két év múlva nyílhat meg az Állatkert új bemutatókomplexuma, az öthektáros Pannon Park és központi építménye, a Biodóm.
A platántól a pálmáig: séta az Állat- és Növénykertben Az Állatkertbe invitáljuk olvasóinkat Budapest nevezetes fáiról szóló sorozatunk újabb részében. Az Állatkertbe, amelynek hivatalos neve: Fővárosi Állat- és Növénykert.
Rügyfakadás, lóverseny és korzó A Városligetet (korabeli nevén Városerdőt) az 1860-as évekig elsősorban az arisztokrácia látogatta. A városiasodással a terület a kor legnépszerűbb szórakozóhelyévé vált, bár társadalmilag nagyon megosztott volt a közönség, így a liget területe is.
Sünispotály: megnyílt a mentett állatok központja az Állatkertben A látogatótérrel és oktatóteremmel is ellátott Sünispotály az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával valósult meg.
Megnyílt az Állatkert játszóparkja A Holnemvolt Vár péntektől várja elsősorban a kisgyermekes családokat interaktív mesevárral, állatsimogatóval és számtalan játéklehetőséggel az Állatkertben.
Megnyílik a Holnemvolt Vár az Állatkertben Az állatkerti fejlesztések első elemeként megnyílik a Holnemvolt Vár, amely 1,6 hektáron esősorban a 3-10 éves korú gyerekeknek és családjaiknak kínál programokat.
Tovább fejlődik az Állatkert Az új területeken az Állatkert négy fő fejlesztést valósít meg: a Holnemvolt Várat, a Pannon Parkot, a Hermina Garázst és a most átadott kiszolgáló zónát.
Negyvenmillárd jut az Állatkertnek A fővárosi állatkertben több mint 40 milliárd forint értékben valósulhatnak meg fejlesztések 2020-ig.
Zenés estek lesznek az Állatkertben A Budapest Klezmer Band, a Budapest Bár, Kern András és Geszti Péter is fellép a Fővárosi Állat- és Növénykert Zenés Állatkerti Esték elnevezésű hét koncertes programsorozatában július 5. és augusztus 16. között – mondta el Sárfalvi Judit főszervező csütörtökön Budapesten.
Megnyílik a Mesepark az Állatkertben Még idén megnyílhat a Mesevár és a Mesepark a Fővárosi Állat- és Növénykertben a jelenleg zajló fejlesztések eredményeként. Bemutatták az intézmény két új jegesmedvéjét, számos állatfaj gazdagodott új egyeddel, Persányi Miklós főigazgató ugyanakkor azt mondta, a közönség ebben a szezonban minden bizonnyal már nem láthat koalát.
Megvédi a fakivágást az Állatkert Kivágott néhány fát az Állatkert: a cselekményt közleményekben támadták a ligetvédők, de az intézmény visszautasítja a vádakat.
Majomház, bagolyvár és szakállas nő: másfél évszázados az Állatkert Az idén másfél évszázados múltra visszatekintő Fővárosi Állat- és Növénykert históriáját mutatták be egy helytörténeti előadás keretében a Fővárosi Levéltárban. Tudták, hogy egykor szakállas nőt is mutogattak a majmok és medvék mellett?

További cikkeink