Budai-hegység

15.jpg Érintetlen természet a városon belül: a hó borította Budakeszierdőben kirándultunk Lapunk nemrég számolt be arról, hogy 130 évvel ezelőtt csatolták a fővároshoz Budakeszierdő területét. Az új városrész az évtizedek során egyre több híres intézménynek adott otthont, például az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézetnek, az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézetnek (OORI), a Svábhegyi Csillagvizsgálónak, az Úttörővárosnak vagy éppen a Központi Fizikai Kutatóintézetnek (KFKI). A városrész már a századfordulón a budapesti (és budakeszi) polgárok kedvelt kirándulóhelyévé vált. Ígéretünkhöz híven, most egy túraajánlattal jelentkezünk, amely az erdőség főbb természeti-turisztikai látnivalóit járja végig. Mi a december eleji havazás után jártunk itt, gyönyörű, fehérbe öltözött táj fogadott minket.
Amikor Budapest egy kicsit nagyobb lett – 130 éve vásárolta meg Budakeszierdőt a főváros Aki a Normafa környékén kirándul, a Konkoly-Thege Miklós út mentén szép, kőből faragott határkövekre bukkanhat. Ez nem véletlen, hiszen 1893 előtt itt húzódott Budapest határa, egészen addig, amíg a főváros a szomszédos Budakeszitől meg nem vásárolta a Budakeszierdőnek nevezett területet, ezzel nyugati irányba terjeszkedve. Nagy erdőségeivel ez a városrész azóta is a főváros zöld tüdejének része, kedvelt kirándulóhely lett; közigazgatásilag a II. és a XII. kerületek osztoznak rajta. Érdekessége a területnek, hogy idén több évforduló is kapcsolódik hozzá.
Meseországot idézik a különleges cseppkövek Budapest alatt – A Pál-völgyi-barlangban jártunk Idén tavasszal lesz 120 éve, hogy Déry József, a Turisták Lapja szerkesztője éppen a Szépvölgyi úton sétált felfelé, amikor a Pál-völgyi kőfejtőben, a bányaőri lakás kertjében földbe szúrt, apró cseppkőpálcikákra figyelt fel. Kérésére a bányaőr levezette őt a bánya nyugati szegletében nyíló üregbe, amelynek bejáratát nem sokkal azelőtt, a bányászati tevékenységnek köszönhetően találták meg. Akkor még nem tudták, hogy az üreg, a ma Harcsaszájúnak nevezett Látóhegyi-barlang egy sokkal hatalmasabb, immár 32 kilométeres barlangrendszer része.
Elvarázsolt világ karnyújtásnyira a belvárostól – A Mária-szurdokban jártunk Van egy hely Budapest határában, amelyről keveset hallani most, de régen sem volt a köztudatban sajnos. Mária a magyarok nagyasszonya, a magyarság királynéja 1038 óta. A fia halála miatt utód nélkül elhunyt Szent István király a kezébe ajánlotta az országot. Azóta Regnum Marianumként emlegetik latin források, és számtalan földrajzi hely lett Máriáról elnevezve. Azonban sziklaalakzatból csak kettő, amelyekből az egyik Budapest mai határánál van (a másik az erdélyi Békás-szorosban).

További cikkeink