Miért ilyen hosszú és ilyen széles a 30 éves Rákóczi híd?
A Rákóczi híd, átadásakor használt nevén Lágymányosi híd október 30-án lett 30 éves. Történetéről, arról, hogy milyen viták vezettek a megépítéséhez, öt éve, a 25. évfordulón már írtunk. Most azt nézzük meg, miért lett olyan hosszú és olyan széles, amilyennek ismerjük.
Budapesti Napló
Budapesti napló: Nemzetközi bűnbandát lepleztek le magyar detektívek 1895-ben
2020. február 21. 9:00
A századforduló egyik legnagyobb szenzációjának számított a Papakoszta-klánként is ismert nemzetközi bűnbanda elfogása, amelynek tagjai Marseille-től Stockholmig fosztogatták a páncélszekrényeket, amíg a magyar nyomozóhatóságok fel nem derítették kilétüket. E sikerhez kapcsolódóan a Budapesti napló fókuszában ezen a héten a bűnös Budapest áll.
Budapesti napló – Ha Magyarország nem volna, meg kellene teremteni
2020. február 14. 9:00
„Kisváros a nagyváros kellős közepén; zárt világ, konzervált műemléknegyed […] Valóban, nem útikönyvturisták, nem édesszájúak, vagy művelt stílussznobok számára való. […] Aki itt meg nem érzi a hely lelkét: a tragikomikumot és a szüntelen konok megújulást, az jobb, ha beéri a Halászbástya nyújtotta panorámával” – írja Száraz György a Budapest-dekameronban. Ezen a héten a Budapesti napló fókuszában a nemzeti megmaradás és államiságunk egyik legfontosabb szimbóluma áll: a budai Vár.
Budapesti napló – A kétarcú város: tízezrek éltek pincelakásokban a XIX. században
2020. január 31. 9:00
Lakhatás. Az egyik legfontosabb kérdés Budapest életében ma is, és aki csak egy kicsit is ismeri a főváros történetét, az tudja: egyáltalán nem új keletű problémáról van szó. Eheti lapszemlénkben olyan cikkekből válogattunk, amelyek arról tanúskodnak, milyen lakáskörülmények között éltek a pesti polgárok 50, 100 vagy 150 éve, és milyen lépéseket tett a főváros a mindenkori mennyiségi és minőségi lakáshiány enyhítésére.
Budapesti napló: A hét, amelyen gyászba borult a főváros
2020. január 17. 9:00
„Hölgyeim, uraim, ma egy kis mókával szerettem volna szórakoztatni önöket ...de ma... hogy mondjam... nagyon rossz híreket kaptam valakiről... aki szívemhez nagyon közel... egy bohócnak nehéz ilyesmiről... az ember csak dadogni tud és sírni... Pozsony, Kolozsvár, Nagyvárad...Nagyérdemű közönség, mai előadásom elmarad” – írja Szenes Béla 1920. január 18-án a Pesti Hírlap azon rovatában, ahol a vicces írásokat közölték. Így érezte magát e sorok írója is a soron következő lapszemle összeállításakor, amely arról a hétről szól, amikor 1920-ban és 1945-ben is gyászba borult Budapest.
Ady Budapestje egymillió szó tükrében
2019. július 22. 8:30
Tudta, hogy Ady rendkívül termékeny újságíró volt? A Budapesti Naplóban, a Debreczeni Reggeli Újságban és a Nagyváradi Naplóban megjelent cikkei, tanulmányai 11 kötetet tesznek ki, amelyek jelentős része Budapest kulturális, politikai és közéletéről szól. Halálának századik évfordulója alkalmával fellapoztuk a vaskos köteteket, és meglepő dolgokat találtunk.
További cikkeink
Miért ilyen hosszú és ilyen széles a 30 éves Rákóczi híd?
A Rákóczi híd, átadásakor használt nevén Lágymányosi híd október 30-án lett 30 éves. Történetéről, arról, hogy milyen viták vezettek a megépítéséhez, öt éve, a 25. évfordulón már írtunk. Most azt nézzük meg, miért lett olyan hosszú és olyan széles, amilyennek ismerjük.
Ötvenéves múzeum a föld alatt
A Deák téren található Földalatti Vasúti Múzeum egy felhagyott pályaszakasza a Kisföldalattinak. A nem használt alagútban 1975. október 28-án, ötven éve kiállítás nyílt, amely azóta is, természetesen többször megújulva, várja a látogatókat.
Százötven éve felépítették, hatvan éve felrobbantották – A Népszínház, amelyből a Nemzeti lett
Ami a csinosságát illeti, versenytárs nélkül áll a monarchiában – írták a korabeli lapok a 150 éve épült Népszínházról, a későbbi Nemzeti Színházról. A díszes és ragyogó palota Budapest egyik ékessége lett, a pompás külső mögött aranyozott falakkal, freskókkal, elegáns nézőtérrel, pazar csillárokkal. A híres Fellner és Helmer építészpáros alkotása 90 évig állt a Blaha Lujza téren.