Deák Ferenc híd

01_Borító_Kilátás a Széchenyi Lánchíd és a Parlament felé_fortepan_277831_Deutsche Fotothek_Brück und Sohn_1908 (1).jpg Összefonódó történetek – Budapest és hídjai A Duna fővárosi szakaszán milyen elképzelések és események alakították a hidak sorsát és a városképet? Sok más érdekesség mellett e kérdésre is választ találunk Budapest Főváros Levéltárának új kiadványában, amely bemutatja Budapest hídjainak történetét.
Mit üzennek a budapesti Duna-hidak nevei? A budapesti Duna-hidak elnevezése nemcsak Budapest, de az ország történelmének egy-egy fejezetéről is árulkodik. Van olyan hidunk, például a Margit híd, amelyet az építése óta ugyanúgy nevezünk, mások több keresztelőn is túlestek már. Első budapesti Duna-hidunkat viszont, a sokáig névtelen Lánchidat hiába nevezték el 1915-ben Széchenyiről, máig eredeti, nem hivatalos nevén hívja mindenki.
Használt hidak Budapesten? – Nem most merült fel először az átkelők újrahasznosításának ötlete A napokban olvashattuk, hogy a lebontandó Összekötő vasúti híd darabjait Budapesten más, kisebb hidakhoz használnák fel, például a Hajógyári-szigeten. Első pillantásra elég furcsa ötletnek hangzik, hogy valahol egy használt hídból szülessen új, de a dolog egyáltalán nem ritka, még Budapesten sem. Több olyan híd is van a fővárosban, amelyikhez egy korábban elbontott átkelő elemeit használták fel.
Megtelt az M0-s Igaznak bizonyultak az évtizedes számítások, a mostani adatok bizonyítják: az M0-s körgyűrű megtelt. Persze ezt mindenki tudja, aki csúcsidőben arra autózik, de a személyes tapasztalatot most a számok is alátámasztják. A gyorsforgalmi út a Budapest felé tartó úthálózat főbb útjait köti össze a főváros határában, és a belső kerületek, így a történelmi belváros tehermentesítését szolgálja.

További cikkeink