Használt hidak Budapesten? – Nem most merült fel először az átkelők újrahasznosításának ötlete

Írta: Domonkos Csaba

2021. ápr. 30. 9:00

A napokban olvashattuk, hogy a lebontandó Összekötő vasúti híd darabjait Budapesten más, kisebb hidakhoz használnák fel, például a Hajógyári-szigeten. Első pillantásra elég furcsa ötletnek hangzik, hogy valahol egy használt hídból szülessen új, de a dolog egyáltalán nem ritka, még Budapesten sem. Több olyan híd is van a fővárosban, amelyikhez egy korábban elbontott átkelő elemeit használták fel.

A budapesti hidak sok elemét használják, használták más hidaknál, sőt arra is volt elképzelés, hogy egy egész Duna-hidat áthelyezzenek máshova. A hajó- és pontonhidakat könnyen át lehet helyezni, erre volt is példa korábban, mind a XIX. században, mind II. világháború után, de egész állandó vagy félállandó hidak áthelyezése sem annyira ritka.

Amikor a II. világháborúban elpusztult a mai Összekötő vasúti híd, gyorsan kellett egy új szerkezet. Szerencsére volt készleten hadihidakhoz való alapanyag, amelyet csak ki kellett pótolni. Ebből épült fel egy ideiglenes vasúti K-híd, amely nevét a hidat alkotó szerkezet alakjáról kapta. A kifejlesztője egy magyar hadmérnök, dr. Feimer László volt.

A jellegzetes, „K” alakú elemekből álló átkelő eredetileg az Összekötő vasúti híd volt, majd 53 évig Újpesten szolgált. A híd 1959-ben Újpesten, egy hajó fedélzetéről fényképezve (Fotó: Fortepan/Képszám: 117109) 

A híd eleve gyorsan összerakhatónak és szétszedhetőnek készült, hiszen ideiglenes felhasznlásra szánták. Amikor tehát az új szerkezet elkészült, a régi K-hidat szétszedték, és az alkatrészekből két másik épült. Az egyik Újpesten, ahol 1955-ben készült el az ideglenesnek szánt szerkezet, ami végül 53 évig maradt a helyén. (A mai, a Hajógyári-szigetre vezető K-híd ugyanez a technika, de nem a régi vasúti híd elemeiből áll.)

Az sem példátlan, hogy egy budapesti híd alkatrészeit másutt használják fel. A Városligetben járva, a Zielinski (korábban Milleniumi) hídon az éles szeműeknek ismerősnek tűnhetnek a híd kandeláberei, amelyek ugyanis nem az eredeti, 1896-ban felszerelt szerkezetek, mert azok a II. világháború alatt elpusztultak. Viszont a háború után az biztos volt, hogy a Lánchídhoz újra legyártják az összes kandelábert, ezért a jó állapotúakat egyszerűen átszerelték a Zielinski hídra (ez látható a nyitóképen is).

A Zielinski híd a Városligetben, még az eredeti kandelábereivel 1896-ban, Klösz György fényképén (Fotó: Fortepan/Képszám: 82707/Budapest Főváros Levéltára, Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.09.033)

A Lánchíd szintén a háború alatt felrobbantott szerkezetéből sok anyag van más hidakban vidéken is, így Berettyóújfalu mellett, a 42. számú főút egy hídjában, amelybe a Margit híd alkatrészeit is beépítették, amikor 1948-1949-ben helyreállították.

Ugyancsak a Lánchíd régi láncelemeit használták fel Bajánál, a Simon-Duna ártéri közúti hídjának újjáépítésekor. Itt, az 55. számú úton lévő hídnál egy vonóvasas ívhíd épült (ahol az ívek alsó pontjai össze vannak kötve), és ez a vonóvas készült a Lánchíd láncelemeiből. Ez a híd már nincs meg, 1986-ban elbontották.

A régi Erzsébet lánchídból nem sok maradt, miután a II. világháború végén felrobbantották a német csapatok. Bár nagyon jó minőségű anyagát felhasználták más hidakhoz, de beolvasztva. Egy része azonban egyben megmaradt és a kapuvári Kis-Rába híd II. világháború utáni újjáépítésénél használták fel a díszes korlátait.

Kapuváron a híd korlátelemei az Erzsébet hídból származnak (Fotó: Fortepan/Képszám: 74085)

Budapest közelében, a ráckevei Árpád híd ívei a szegedi közúti Tisza-híd íveinek felhasználásával készültek el.

Azonban születtek Budapesten tervek egész hidak áthelyezésére is. Az 1996-os expóhoz terveztek egy gyalogos hidat, amellyel a mai Infopark területéről, a világkiállítás tervezett helyéről a gyalogosok átkelhettek volna a Dunán. Ezt a gyalogos hidat az UVATERV meg is tervezte, de nem egy állandó budapesti hídnak, mert az volt az elképzelés, hogy az expó bezárása után egyszerűen a hidat átviszik máshová (sokáig Mohács volt az elképzelt új helye a hídnak). Ott azonban nem gyalogos híd lett volna, hanem közúti.

Ennél nagyobb híd áthelyezésére is születtek már elképzelések. A Deák Ferenc híd elsőként, 1990-ben elkészült szerkezetének felújítása előtt sokat gondolkodtak a mérnökök azon, hogyan lehet gazdaságosabban az egész hidat lebontani, és egy újat építeni, mint kijavítani a régi szerkezetet. Ám nem akarták a hidat „kidobni”, több elképzelést is megvizsgáltak, hol lehetne felhasználni egy ekkora, több száz méteres hídszerkezetet.

Ez lett volna az EXPO hídja, amit később Mohácson használtak volna fel  (Fotó: Népszabadság, Budapest melléklet, 1994. január 14.) 

Az egyik elképzelés az volt, hogy csak egy kicsit viszik feljebb a Dunán, és a Galvani útnál építik fel ismét. Az is felmerült a tervek között, hogy északabbra viszik, és az Aquincumi híd épül fel a szerkezetből. Azonban ezekből az elképzelésekből nem lett semmi, a hidat a régi helyén újították fel.

Most a lebontandó Összekötő vasúti híd még használható elemeinek keresnek új funkciót, és lehet, hogy ettől a hídtól sem kell végleg búcsúznunk, hiszen részeit másutt, felújítva látni fogjuk még.

Nyitókép: A Lánchíd kandeláberei a Zielinski hídon (Fotó: Both Balázs/PestBuda.hu) 

Összesen 1 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


A Zielinski hid sokkal jobban nezett ki az eredeti kandelaberekkel. Vissza kellene oket helyezni a Varosliget es a Kos Karoly setany felujitasa kereteben. A harmadik foto jobb szelen egyebkent lathato a Vajdahunyad var lebontott tornya. Ezt is vissza kellene epiteni a kovetkezo felujitaskor.
Erdekesek a hidak elkoltoztetesevel kapcsolatos tervek. Ha van hid amelyik eseteben ezt szivesen latnam az az Erzsebet hid. A mai hid elemekre bontasa, uszalyok segitsegevel Dunan torteno leusztatasa es arra megfelelo helyen valo ujjaepitese megteremtene a lehetoseget a regi hid eredti helyen torteno rekonstrukciojara. A modern hid felallitasara Albertfalvat tartanam megfelelonek. A Duna itt szelesebb mint a belvarosban amibol kovetkezik, hogy a hid meghosszabbitott felvezeto utpalyaval, uj tartokabelekkel mederpillereken allna es a tagas terben, modern kornyezetben nemcsak jol mutatna, de a kulso korutrendszer reszekent funkciojat is tokeletesen betolthetne.
Ezzel megnyilna az ut a belvaros forgalomcsokkentese es a Rakoczi uti villamoskozlekedes visszaallitasa elott. Velemenyem szerint a ket hid tervezesi es epitesi munkalatai nem kerulnenek tobbe, mint egy teljesen uj albertfalvi hid epitese es az Erzsebet hid soron kovetkezo felujitasa egyuttveve. Ugyanakkor, a projekt kulonleges es izgalmas kihivast jelentene a hazai epitesz szakma szamara mig az uj hid epitese megint csak valami kulfoldi ceg vagyonat gyarapitana.



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó