Munkácsy és Thália – A festőfejedelem a fővárosi színházakban
Munkácsy Mihály neve hallatán nem elsősorban a színházra asszociálunk, viszont a Szépművészeti Múzeum jelenlegi kiállításához kapcsolódó kutatás során számos emlék feltárulkozott, amely a festőfejedelmet és a kultuszát a színjátszás vonatkozásában is érdekessé teszik. Fiatal korában díszlettervet készített a Budai Népszínház részére, később pedig közismert festményeit adták elő a teátrumokban, élőképekben megjelenítve.
húsvét
Józsefvárostól a budai Várig – A XIX. század második felében számos templom újult meg Pest-Budán
2022. április 17. 9:00
Húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe és egyben a megújulás és újjászületés időszaka is. A XIX. század második felében jórészt minden katolikus templom egy ilyen megújuláson és átalakuláson ment keresztül. Külső homlokzatok és belső terek, tornyok és tetőzetek újultak meg, és nyertek a korábbi arculatukhoz képest szebb és látványosabb szakrális külsőt, ami az önálló esztétikai értékeken túl az egyházi építészet terén is Pest-Buda, később Budapest fővárosi rangját emelte. Ezekből mutatunk meg néhányat.
Kétszáz éve áll a főváros egyik legrégebbi kálváriája a kiscelli kastély mellett
2021. április 3. 11:00
A húsvéti időszakban egykor Budán és Pesten is számos kálváriát, vagyis keresztutat kerestek fel az emberek. A város egyik legrégebbi, 200 évvel ezelőtt felállított kálváriája, amely a Kiscelli Múzeum mellől indul, napjainkban is az egyik legtöbbet látogatott keresztút a fővárosban, de nem volt ez másként régen sem: még 1956-ban, a forradalom évében is rengetegen járták végig a kiscelli keresztutat, erről egy 65 évvel ezelőtti fénykép is mesél nekünk.
Kálvária, Pest, feltámadás
2019. április 20. 21:00
A régi korok polgárai húsvétkor körmenetekkel idézték fel Jézus szenvedésének és feltámadásának a csodáját. Pesten ma már csak a Kálvária tér neve utal rá, hogy területén egykor zarándokok jártak – és az Epreskertben az az ódon barokk építmény, amely a történelem sok viharát átvészelve ma is hirdeti a régi város lakosainak buzgalmát.
Hogyan ünnepelték a húsvétot a békebeli Budapesten?
2019. április 20. 8:47
Díszbe öltöző kirakatok, ünneplő emberekkel telt utcák, színpompás képeslapok és a lányok napja is jelezte egykor az év egyik legnagyobb ünnepének kezdetét.
Nagypéntek a régi Budán: a Veronika-kápolna emlékezete
2018. március 30. 11:12
Nagyhét van – hagyományosan a húsvétra készülés hete. A háború előtti régi Budán és Pesten ilyenkor sokan már a pénteki körmenetre készülődtek. Például arra, hogy a stációknál meg-megállva a kálvária-hegyi Veronika-kápolnához menjenek fel a hívek. Mára már se stációk, se kápolna, és a Kálvária-hegy elnevezés is a múlté.
Ilyen volt a Golgota téri kálvária
2017. április 14. 15:11
A józsefvárosi Golgota téren egykor kálváriaút és kápolna állt. Egy Fortepanon található fotográfia megmutatja, milyen volt a VIII. kerületi, józsefvárosi Golgota tér több mint egy évszázada. A kopottas köztér néhány éve teljesen megújult.
Húsvéti forgatag lesz a Várkert Bazárban
2016. március 24. 13:18
Ingyenes családi programok lesznek a Várkert Bazárban, a Neoreneszánsz kertben és a Citadellán március utolsó hétvégéjén.
További cikkeink
Munkácsy és Thália – A festőfejedelem a fővárosi színházakban
Munkácsy Mihály neve hallatán nem elsősorban a színházra asszociálunk, viszont a Szépművészeti Múzeum jelenlegi kiállításához kapcsolódó kutatás során számos emlék feltárulkozott, amely a festőfejedelmet és a kultuszát a színjátszás vonatkozásában is érdekessé teszik. Fiatal korában díszlettervet készített a Budai Népszínház részére, később pedig közismert festményeit adták elő a teátrumokban, élőképekben megjelenítve.
Február közepén indul a Flórián téri felüljárók felújítása
A Flórián téri felüljárók felújítása február 14-én veszi kezdetét, a 2026 tavaszáig tartó munka pedig jelentős forgalomkorlátozással jár majd. A két felüljárón nem párhuzamosan dolgoznak majd, így egyet végig használhatnak majd az arra közlekedők.
A pest-budai állóhíd vámmentessége
A budapesti hidakon 1918-ig fizetendő díj nem a híd használatának díja volt, hanem egy középkori eredetű útvámfajta, és mint ilyen, beletartozott a magyar nemesség évszázados adómentességi kiváltságába. Azonban 1835. január 24-én az országgyűlés főrendi háza is elfogadta, hogy legalábbis ebben az esetben kivételt tesznek.