Kétszáz éve áll a főváros egyik legrégebbi kálváriája a kiscelli kastély mellett

Írta: Földváry Gergely

2021. ápr. 3. 11:00

A húsvéti időszakban egykor Budán és Pesten is számos kálváriát, vagyis keresztutat kerestek fel az emberek. A város egyik legrégebbi, 200 évvel ezelőtt felállított kálváriája, amely a Kiscelli Múzeum mellől indul, napjainkban is az egyik legtöbbet látogatott keresztút a fővárosban, de nem volt ez másként régen sem: még 1956-ban, a forradalom évében is rengetegen járták végig a kiscelli keresztutat, erről egy 65 évvel ezelőtti fénykép is mesél nekünk.

Húsvét a keresztények legfontosabb ünnepe, melyhez számos vallási és néphagyományi szokás tartozott. Nagypénteken a keresztények évszázadok óta keresztutat jártak, emlékezve Jézus szenvedéstörténetére, keresztútjára a jeruzsálemi Golgota hegyén. Ennek emléket állítva Budán és Pesten is számos kálvária (keresztút vagy golgota) állt egykor, melyek közül mind a mai napig több megtalálható a városban, az egyik ilyen a kiscelli kálvária is.


Jézus alakja a Golgota-szoborcsoport központi eleme, amely restaurált állapotában látható napjainkban (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az óbudai kiscelli kálvária a főváros egyik legrégibb kálváriája Óbudán, mely a Bécsi út fölött húzódik. A Margit kórháznál, a Kiscelli utcában kezdődik felfelé egy kőkorlátos, lépcsős út, mely az egykori Trinitárius kolostorhoz, a mai Kiscelli Múzeumhoz vezet. Innen indul a 14 stációból álló keresztút első állomása és a Doberdó út folytatásaként induló ösvényen át, a kék kereszt jelzésen vezet feljebb a kálvária három keresztjéhez és a Szent Vér kápolnához.


A Kiscelli Múzeum mellől indul a keresztút, ami a kék kereszt jelzéssel vezet egészen a Golgotáig és a Szent Vér kápolnáig (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)


A jobb lator és Jézus keresztje, Mária és János szobra a Kálvárián napjainkban (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)


A keresztút XIII. stációja – Jézust leveszik a keresztről (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A keresztút utolsó stációja azt a jelenetet mutatja be, amikor Jézust a sírba helyezik. Nagypéntek után a hagyomány szerint nagyszombaton ezen a napon Jézus Krisztus holtan feküdt a sírjában, és nagyszombatról húsvétvasárnapra virradóan ünnepli a kereszténység Jézus feltámadását.


A keresztút XIV. stációja – Jézust a sírba helyezik (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az alábbi fotó azért is különleges, mert az 1956-os forradalom előtti húsvéton készült: a képen látható hívők éppen a kiscelli kálvária egyik stációjánál imádkoznak. Szerencsére a nemrég felújított kálvária mind a mai napig nagy népszerűségnek örvend, ahová hívők, kirándulók, turisták és még vezetett külföldi csoportok is megfordulnak. A Budapest-Óbuda-Hegyvidéki Szentháromság plébánia szokásosan itt tartja a nagypénteki keresztútját. De mióta járnak ide az emberek és hogyan alakult ki ez a kálvária?

Keresztutat járnak a hívek 1956-ban a Doberdó úton a kiscelli Kálváriánál (Fotó: Fortepan/Képszám: 108383)


A keresztutat járó hívek épp a Szent Vér kápolna felé tartanak 1956-ban (Fotó: Fortepan/Képszám: 108384)

A Kálvária története a XVIII. század közepén a Kiscelli Múzeum épületével kezdődik, ami már 1745-58 között felépült, akkor még mint Trinitárius kolostor. Az ide vezető úton az 1770-80-as években már állt egy Fájdalmas Krisztus-szobor, amely helyére épült 1812-14 között a mai Szent Vér kápolna. Az akkori kolostor és a kápolna között alakították ki 200 évvel ezelőtt, 1821-22-ben a kálváriát és a 14 stációt Óbuda akkori német nyelvű lakossága számára.


A keresztekkel jelölt keresztút a kolostor és a Szent Vér kápolna között egy 1838-as térképen (Forrás: Mapire.eu - Hungaricana)


A kálvária hármas keresztje egy 1876-78-as térképen (Forrás: Mapire.eu - Hungaricana)

A kálvárián három kereszt található, Jézus középen, míg két oldalán egy-egy lator. Jézus keresztjét figyeli még Jézus anyjának, Máriának és Jézus tanítványának, Jánosnak a szobra. Az idők folyamán a kápolna, a stációk és a kálvária szobrai is több alkalommal megrongálódtak, 1910. április 17-én teljesen leégett a kápolna tetőszerkezete, amit Sagmüller József apátplébános javíttatott ki csakúgy, mint az 1929-es károkat is.


A Szent Vér kápolna és háttérben a kálvária keresztjei és szobrai 1927-ben (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)


A felújított Szent Vér kápolna a fák között napjainkban (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Nemzeti Ujság 1923. április 1-ei száma így írja le a kiscelli kálváriát és környékét: 

„a régi Kálvária három keresztfája alatt, egyedül merengek a húsvéti mezőn […] A süppedt fedelű házak gondja fölött a Golgota keresztjének az árnyéka magasodik a tavaszi égre. […] két feketeruhás öregúr járja éppen a kálváriát. Megállnak minden stációnál, egyszerre leveszik a kalapjukat, némán morzsolják az imádságot. Azután mennek tovább a magasság felé, ahol a Megváltó keresztje int feléjük. A két öreg bácsi egészen egyforma: tiszták, feketeruhások, szótlanok, lassú járásúak.”


Egy zarándokló és a háttérben lévő Szent Vér kápolna (Forrás: Élet, 1911. augusztus 27.)

Az újság visszaemlékezésből az is kiderült, hogy itt a környéken egykor nagy ünnepségek voltak húsvét vasárnapján. 

„Milyen szép lehetett valamikor itt a réten, húsvét vasárnapja. És nem maradt meg belőle semmi. Az elhagyatott régi temetőben, ahová most már temetkezni sem jár a város, csöndesen porladnak fejfáik alatt és a szép polgárias gránitkövek alatt a Lottikák, a grobe Szepl, a ringlispiles, a hatalmas termetű székálló legények, akik az ökröt sütötték a réten, mind, mind, akik itt mulattak valaha husvét délutánján, mialatt messziről vidáman, diadalmasan himnuszt zengve szóltak a Vár harangjai. Merengve nézem a néptelen rétet, a temetővé fagyott jókedvet és sóhajtva elindulok én is az első stáció felé.


A kálvária hármas keresztje, Mária és János szobra és a közelben lévő stáció 1923-ban (Nemzeti Ujság, 1923. április 1.)

A Képes Vasárnap is beszámolt a kálváriáról 1943. április 20-án, ahol leírja, hogy már az 1930-as években lemosta az eső a festéket a stációkról és a szobrokról.

„Így a régiség varázsával látjuk ismét a hegyoldal fennsíkszerű emelkedésén a festői környezetű régi kálváriát. Az utolsó stáció már a Golgota-domb alatt áll és innen vezet le a Doberdó-út a fatornyos, kezdetleges kiképzésű barokk kápolnához. Fatetős tornácot építettek a kápolna elé. Gyertyák égnek a kis oltáron, amely alatt a sírba tett Krisztus szobor testét elfedi a sötétlila oltárterítő.”


A kálvária a Golgota-szoborcsoporttal 1943-ban (Képes Vasárnap, 1943. április 20.)


Szent János és Szűz Mária szobra a keresztek alatt 1943-ban (Képes Vasárnap, 1943. április 20.)

A későbbiekben is többször javításra szorult a Golgota-szoborcsoport, amit 1981-ben és 1996-ban is felújítottak, csakúgy, mint a kápolnát 2006-ban. Mindezek ellenére a 2010-es évek elejére a Golgota-szoborcsoport ismét felújításra szorult, miután a szobrok több része is letört, így 2013-ban és 2014-ben egy teljeskörű felújításon esett át, ahol a szobrokon kívül a stációkat is megújították és az eredeti színeket is újra festették.


Szűz Mária újrafestett szobra és a háttérben látszó jobb lator napjainkban a kálvárián (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)


A keresztút XI. stációja – Jézust keresztre szegezik (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)


A felújított Szent Vér kápolna, mely 1812-14 között épült fel (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A restaurálást Vízi Tihamér festőművész, helyi lakos kezdeményezte, amelyben részt vett Seres János és Szőnyi Endre szobrászművész, Szendrői Ferenc Miklós, Vass Melinda és Szilvási Judit díszítőfestő továbbá Szűcs Péter szobrászrestaurátor. A 14 stáció táblaképét Bráda Tibor festőművész készítette.

Napjainkban is nagyon népszerű a hely mind a hívők, mind a turisták, kirándulók körében (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)


Szent János, Jézus tanítványának az újrafestett szobra a kálvárián napjainkban (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A kálvária ezzel visszanyerte eredeti pompáját, és azóta is nagy népszerűségnek örvend. Ha az idő engedi, feltétlenül nézzük meg ezt az Óbuda tetején lévő keresztutat, mely méltán nevezhető Budapest egyik régi-új ékességének.

Nyitókép: A kiscelli kálvária a Doberdói úton 1956-ban (Kép forrása: Fortepan/Képszám:108383)

Összesen 1 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


A VIII. kerületben, a Golgota téren is állt egy nagyon szép Kálvária. Sajnos, sok évvel ezelőtt elbontották. Jó lenne visszaépíten!



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó