A metróépítés 45 éve – A kék metró második szakaszát 1980 márciusában adták át
A tömegközlekedés és annak fejlesztése Pest és Buda modernkori történetének szerves része. A metróhálózat kiépítése már a XIX. század végén megkezdődött és minden bizonnyal folytatódik a XXI. század első harmadában is. Ennek a fejlesztésnek volt fontos állomása a 3-as metróvonalon a Nagyvárad tér – Kőbánya-Kispest közötti szakasz átadása 45 évvel ezelőtt.
Szent István király
Aranyba foglalt csontok – Magyar szentek ereklyéi
2024. augusztus 20. 11:00
Az augusztus 20-i ünnepségek egyik kiemelt eseménye a Szent Jobb-körmenet, melynek során államalapító királyunk kézfejét teszik láthatóvá a nagyközönség számára is. Ez hazánk legismertebb ereklyéje, de korántsem az egyetlen: összeállításunkban bemutatjuk azokat, amelyek nagy jelentőségű szentjeink testéből maradtak fent, és melyeket – a Szent Jobbhoz hasonlóan – iparművészeti remeknek számító ereklyetartókban őriznek.
Szent István tiszteletére emlékérmét bocsát ki a Magyar Nemzeti Bank
2021. január 10. 16:00
Új emlékérme-sorozatot indít a Magyar Nemzeti Bank „Országépítő királyok Árpád dinasztiájából” címmel. A legértékesebb darabot Szent István király tiszteletére bocsátják ki, ez 500 ezer forint névértékű arany emlékérme lesz.
További cikkeink
A metróépítés 45 éve – A kék metró második szakaszát 1980 márciusában adták át
A tömegközlekedés és annak fejlesztése Pest és Buda modernkori történetének szerves része. A metróhálózat kiépítése már a XIX. század végén megkezdődött és minden bizonnyal folytatódik a XXI. század első harmadában is. Ennek a fejlesztésnek volt fontos állomása a 3-as metróvonalon a Nagyvárad tér – Kőbánya-Kispest közötti szakasz átadása 45 évvel ezelőtt.
Védett természeti értékek
Új, ingyenesen letölthető kiadvány jelent meg, amely Budapest valamennyi védett természeti területét összegyűjti. Bemutatja az erdőket, sziklákat, mocsarakat, lápréteket, tavakat, a magányos öreg fákat és az állatfajokat is.
Fényreklámok a pesti háztetőkön – Száz éve szigorították a szabályokat
Budapesten a XX. század elején kezdtek elterjedni a többemeletes bérházak tetejére épített fényreklámok, amelyek rövid időn elül ellepték a legforgalmasabb utcákat. Térhódításukat átmenetileg egy 100 évvel ezelőtti tűzeset akasztotta meg, amikor kiderült: az addig felszerelt táblák többsége tűzveszélyes. A főváros 1925-ben szigorú rendeletet alkotott, amely immár nemcsak építészeti, de tűzbiztonsági szempontból is meghatározta a felszerelés és működtetés feltételeit.