címer

199376_img_5747_1_.jpg Több változat és javaslat is született, míg Budapest első címerét megalkották A Buda, Pest és Óbuda egyesítését előkészítő Harmincnégyes Bizottság feladata volt a főváros új szimbólumainak, a címernek és a lobogónak az elkészítése. Az általuk felállított albizottság Altenburger Gusztávot és Mikinszky Istvánt bízta meg a tervek elkészítésével. A szimbólumok több változtatáson mentek keresztül, míg 1873. május 29-én elfogadták azokat.
A háború után csak a Lánchíd budai oldalán maradtak meg a főnemesi címerek A Lánchídon 170 évvel ezelőtt, megnyitása után három évvel két címert helyeztek el. Olyan családi, főnemesi jelképeket, amelyek arra a két emberre utaltak, akik nélkül nem épült volna meg a Pestet és Budát összekötő első állandó Duna-híd. Ők a legnagyobb magyar és a dúsgazdag bankár voltak, Széchenyi István és Sina György, akiknek a Lánchídtársaság közgyűlése így kívánt köszönetet mondani.
Oroszlán, karvaly, darumadár – A címerek ősi szimbólumai a nemesi családok múltjáról mesélnek a mágnásnegyedben is Bár 1947-ben a kommunista rendszer megtiltotta a nemesi előnevek, jelvények, így a magáncímerek használatát is, szerencsére az egykori főúri palotákról nem tüntették el azokat. Az ősi, sokszor évszázadokra visszanyúló szimbólumok utaltak a tulajdonos családjára, a magyar történelemben játszott szerepükre és egyben esztétikai célokat is szolgáltak az épületeken. A XIX. század második felében a magyar arisztokrácia szívesen építkezett a Nemzeti Múzeum környékén, így itt több olyan épülettel is találkozhatunk, amelyeken hangsúlyosan szerepel a családi címer és azok motívumai. A Pollack Mihály téren a Festetics és Károlyi család palotáin láthatunk ilyeneket.
A magyar zászlót és címert ünnepeljük A korábban használt vörös és fehér színhez a 15. században kapcsolódott a zöld, a nemzeti színeket együtt először 1608-ban, II. Mátyás király pozsonyi koronázásakor használták.

További cikkeink