Mára már közismert, hogy a Budapest-gondolatot, azaz a Pest és Buda egyesítéséről szóló elképzelést Széchenyi István gróf fogalmazta meg a reformkor kezdetén, 1831-ben, és negyven évvel később, 1872-ben született meg az egyesítést elrendelő XXXVI. törvénycikk. Az egyesítés napját pedig 1873. november 17-ében jelölték meg.

Budapest címerének címerpajzsa a Városháza timpanonjában (Fotó: Dubniczky Zsolt/pestbuda.hu)

Az 1872. évi XXXVI. törvénycikk 134. paragrafusában meghatározott, a főváros egyesítését előkészítő Harmincnégyes Bizottság – mely nevét a 34 főt számláló tagjáról kapta – 1873. március 3-án egy albizottságot hozott létre, amelyet Királyi Pál, Pest városi főjegyző vezetett, és Országh Sándor budai, valamint Preuszner József pesti tagokból állt. Az ő feladatuk volt az új főváros szimbólumainak, címerének és lobogójának az elkészíttetése. Az albizottság a kor kiváló szakembereit, Nagy Iván történészt, Nyáry Albert heraldikust, Rómer Flóris régészt, valamint Dobóczky Ignác numizmatikust és Horváth Árpád egyetemi tanárt kérte fel közreműködésre.

Az új fővárosi címer megtervezésével az albizottság Altenburger Gusztávot, a kor neves címergyűjtőjét, illetve Mikinszky István joggyakornokot bízta meg. A következő négy szempont kapott kiemelt figyelmet: 1) az egyesített városok régi címereinek és címerszíneinek a megőrzése, 2) a címertan követelményeinek figyelembe vétele, 3) olyan egyszerű címer készítése, amelyben 4) az ország államisága is kifejeződik.

Buda és Pest egyesítést megelőző címerei a középkorra nyúltak vissza. Buda címerének első ismert megjelenése a XIII. századból való, a város 1292. évi nagypecsétjének hátoldalán találkozhatunk először azzal a háromtornyú várábrázolással, amely az 1873-as címerbe is bekerült. Az 1292-es nagypecsét előlapján pedig hétszer vágott pajzsmező látható. Míg az előbbi, azaz a vár, Buda fallal körülkerített városi rangját, addig az utóbbi, azaz a címer vágásai a városnak a királyhoz való tartozását és a királyi védelmet hangsúlyozták.

Buda város 1292. évi függő, kettős nagypecsétjének hátlapja a háromtornyú várral (Forrás: BTM Vármúzeum)

Buda város 1292. évi függő, kettős nagypecsétjének előlapja a vágásokkal (Forrás: BTM Vármúzeum)

Egykor a Bécsi kapun elhelyezkedő Buda város középkori címere (Forrás: BTM Vármúzeum)

De ismert olyan címere is Budának, ahol a várost nem háromtornyú várral, hanem csak két bástyával szimbolizálták. A XVI. század elejéről való a város címerének ez a megjelenítése, amelynek során a vágott címerpajzs felső részébe helyezték a két bástyát, alul a pajzstalpban pedig a vágásokat tüntették fel.

Buda címere a XVI. század elejéről (Forrás: Ország-Világ, 1896. február 9.)

Buda címerében jelentős változást az 1533-as esztendő hozott. Szapolyai János magyar király ekkor megnemesítette Buda polgárait, s új címert adományozott a városnak. A középen aranyfonallal elválasztott violaszínű (bíbor) címerpajzs alsó részébe került a középkor óta használt vár, míg a felsőben teljesen új elemek jelentek meg. Többek között egy jobbra lépő arany oroszlán, mely a karmaiban egy vörös zászlót és három darab levágott emberfejet tartott. Tőle balra vörös rózsabokor, jobbra pedig fehér liliom volt látható.

Újdonságnak számított 1533-ban a címertartók, azaz a címerpajzsot tartó figurák megjelenése is, akik ebben az esetben jobbról és balról álló „vademberek” voltak. Ezek a címertartók 1703-ban, mikor I. Lipót magyar király Pestnek és Budának szabad királyi városi címet adott, és a középkori címereiket is megújította, már felöltöztetett férfi- és női alakká szelídültek, akik öltözékük, valamint a háborúra és békére utaló jelvényeik alapján Marsot és Minervát testesítették meg.

Az 1703-as budai címeradomány újdonsága volt még a pajzs fölött elhelyezkedő magyar címer, mely Buda akkori fővárosi jellegére utalt. A város ekkori címerképe a középkori hagyományokra visszanyúló háromtornyú vár volt, amelyen egy felhúzott rostéllyal ellátott, nyitott kapu helyezkedett el.

Buda 1533-as, Szapolyai János által adományozott címere (Forrás: Ország-Világ, 1896. február 9.)

Buda szabad királyi város címere 1703-ban (Forrás: Pest-Buda, Budapest szimbólumai, 1998.; Hungaricana)

Buda 1703-as címere Budán, a Fő utca 3. számú ház homlokzatán (Fotó: Dubniczky Zsolt/pestbuda.hu)

A testvérváros Pest legrégebbi címeres pecsétje egy 1481-ből származó okmányról ismert, ahol egy egytornyú, nyitott kapujú várfal látható, s a torony mellett az egyik oldalon ezüst félhold, a másikon pedig hatsugaras aranycsillag helyezkedik el. Az idők folyamán a városnak ez a címerképe kevésbé változott, a megformáltsága viszont stilizáltabb lett, és a kapuja felhúzott rostéllyal bővült. A pajzsot pedig idővel virágokkal teli két bőségszaru övezte. I. Lipót 1703-ban a városnak ezt a címerképét újította meg azzal a különbséggel, hogy a torony mellől a félhold és az aranycsillag elmaradt, a címerpajzsot pedig griffek fogták közre.

Pest város nagypecsétje 1481-ből (Forrás: BTM Vármúzeum)

Pest reneszánsz kori címere a budapesti belvárosi plébániatemplom egyik tabernákulumán (Forrás: wikiwand)

Pest város pecsétje 1687-ből (Forrás: Ország-Világ, 1896. február 16.)

Pest szabad királyi város címere 1703-ban (Forrás: Pest-Buda, Budapest szimbólumai, 1998.; Hungaricana)

Pest 1703-ban nyert címerének a pajzsa kék színű volt, amit Altenburger az egyesített címer esetében is meghagyott. Az új címerpajzsot egy, a Dunát szimbolizáló hullámos fehér vonal (a heraldikai kifejezés szerint ezüst pólya) választotta ketté felső és alsó mezőre. A címer alsó részén a Pestet szimbolizáló egytornyú, felhúzott rostéllyal ábrázolt, nyitott kapujú ormos bástya vagy más megfogalmazás szerint a vár mögött a pajzs színét az 1703-as címernek megfelelően kékre festette.

Hasonlóképpen járt el, de már más színt, erősebb tónust használt Buda esetében, mikor az új címerpajzsnak a felső részét, ahol Buda jelképe a háromtornyú és felhúzott rostélyú, nyitott kapujú vár foglalt helyet, Buda lilás színű címerpajzsa helyett a felső mezőt vörösre színezte. Megjelent benne a fekete szín is, a várkapuk mögötti pajzsmezők ilyenre lettek színezve. Ugyanakkor Altenburger érdekes játékot űzött a Budát és Pestet jelképező vörös és kék színekkel, alighanem a két város szoros kapcsolatára, egymásmellettiségére, összetartozására is utalva. A tornyok tetejét és Buda kapuját a másik város színével festette ki.

Emellett feltűnő, hogy a Budát megjelenítő várat a város korábbi címerképeihez képest nem egy, hanem két kapuval ábrázolta, ami később az új, elfogadott fővárosi címerbe is bekerült, s az egyik kapu Budát, a másik pedig a Budapest címerében ábrázolni kívánt harmadik testvérvárost, Óbudát jelölte.

Mikinszky címertervezete – ami nem maradt fenn, csak leírásból ismert – egyszerűbb volt, de korántsem tetszetős. A két város címerképét a pajzs közepén úgy egyesítette, hogy Pest egytornyú, kapus bástyáját helyezte középre, s ebbe olvadt bele a Budát jelképező háromtornyú bástya úgy, hogy csak a két szélső bástya tornya látszódott. Magát a címerpajzsot Mikinszky három részre osztotta, és felül kék, alatta fehér, legalul pedig vörös színűre festette, a bástyák pedig sárga színűek lettek.

Altenburger Gusztáv címerterve 1873-ban (Forrás: Pest-Buda, Budapest szimbólumai, 1998.; Hungaricana)

Az albizottság Mikinszky és Altenburger tervezetét a közreműködő szakemberekkel megvizsgáltatta, akik a tervezeteket részint túlterheltnek, részint heraldikailag helytelennek ítélték, s ezért nem fogadták el. Nyáry Albert indítványára önálló javaslattal álltak elő, amit az albizottsággal együtt megvitattak. Az albizottság ez alapján március 23-án a következő változatot indítványozta Budapest címeréül. Javaslata szerint a pajzs színe teljesen vörös lett, amelyet a Dunát jelképező hullámos, fehér színű vonal helyett kék színű vonal (pólya) osztott ketté.

A Budát és Pestet szimbolizáló címerképek, a három- és egytornyú vár változatlanok maradtak azzal együtt, hogy Budának a középkori címeréhez képest két kapuja lett, s a várak színe egységesen sárgára, azaz aranyra változott. Ezzel a címer színei a vörös, az arany és a kék lettek, ami Budapest zászlójának a színeihez vált hasonlatossá. Az államiságot a címerpajzs fölé helyezett Szent Korona fejezte ki, magát a címerpajzsot pedig az egyik oldalon az 1703-as pesti címer pajzstartó állata, a griff, illetve az 1533-as budai címerből származó címerállat, az oroszlán tartotta. A vázlatok elkészítésével Friedrich Lajos fiatal festőt bízták meg.

Friedrich Lajos vázlata 1873-ból, a vázlaton Buda címerképe azonban egykapus (Forrás: Pest-Buda, Budapest szimbólumai, 1998.; Hungaricana)

Budapest zászlójának Altenburger a tervezetében Pest és Buda lobogójának a kombinációját javasolta úgy, hogy Pest vörös-sárga, (arany)-kék zászlójának a sárga mezőjében Buda nemzeti színekkel megegyező vörös-fehér-zöld színét helyezte el, amivel maga az albizottság is egyetértett, s ezzel a javaslattal állt elő.

Altenburger Gusztáv lobogóterve 1873-ban (Forrás: Pest-Buda, Budapest szimbólumai, 1998.; Hungaricana)

A címerre és zászlóra vonatkozó javaslatokat egy bő hónap múlva, április 28-án tárgyalta a Harmincnégyes Bizottság, és további módosításokat javasolt rajta. Az egyesülő három város közös közgyűlése 1873. május 29-én a Harmincnégyes Bizottság által javasolt címerváltozatot fogadta el, amit 1873. szeptember 22-én az uralkodó is változtatás nélkül jóváhagyott.

Ezek szerint a címerpajzs egyöntetűen vörös lett, a Dunát pedig középen végül nem kék, hanem hullámos fehér (ezüst) pólya jelképezte. Fontos volt azonban a két város, Pest és Buda címerszíneinek is a megőrzése, tehát Pest színe, a kék nem hiányozhatott belőle. Ezt nem a Duna ábrázolásánál alkalmazták, hanem úgy oldották meg, hogy a Pestet és Budát szimbolizáló várak kapunyílásai mögött a címerpajzs színét, a bejárati hátteret vörös helyett kékre festették. Budát két kapuval ábrázolták, amelyből az egyik Óbudát jelképezte.

Lényeges, Budára nézve sértő megoldás lett, hogy Pest címerképe, az egytornyú vár került a pajzs felső, szembetűnő részébe, azaz a fő helyre, s Budáé pedig az alsó részbe. Ez egyrészt a heraldikai szabályoknak mondott ellent (a heraldikában a nagyobb alak foglalja el a felső mezőt), másrészt pedig a geográfiai helyzetet és a történelmi hagyományt sem tükrözte a valóságnak megfelelően, hiszen Buda korábban a királyok lakó- és a koronaőrző helye volt. Erre a változtatásra azonban Pest dominanciája adott lehetőséget. Egyrészt az egyesítést előkészítő Harmincnégyes Bizottságban a Pestet képviselők sokkal többen voltak (Buda 10 tagjával szemben ők 20 tagot delegálhattak), másrészt pedig azt fejezték ki ezáltal, hogy a két város közül Pestnek van nagyobb szerepe és meghatározó jellege.

Az államiságot a pajzs fölé helyezett Szent Korona jelképezte, a címertartók pedig a jobb és a bal oldalon a már említett budai oroszlán és pesti griff lettek.

Budapest pecsétjén azonban csak a címerpajzsot kellett feltüntetni a pajzstartó állatok nélkül. Változott maga a zászló is az albizottság javaslatához képest, s csupán vörös-sárga, (arany)-kék lett, kihagyva belőle a Budát jelképező nemzeti színeket.

Budapest 1873. május 29-én elfogadott címere (Forrás: Pest-Buda, Budapest szimbólumai, 1998.; Hungaricana)

Budapest 1873. május 29-én elfogadott lobogója (Forrás: Pest-Buda, Budapest szimbólumai, 1998.; Hungaricana)

Az új fővárosi címerben mostohán bántak Óbudával is, hiszen csak egy kapu utalt a főváros harmadik alapító településére. Pedig Óbudának is volt önálló címere. A kora újkorban a liliom és a tulipán jelképezte a mezővárost, amit azonban a jellegtelensége és címertani helytelensége miatt mellőztek. De mellőzték azt a címerábrázolását is, ami a város fénykorából, a XIV. századból származó pecséten volt, és várost, várfalat, valamint lengyel sast és Anjou-szimbólumokat használt.

Óbuda város nagypecsétje az 1370-es évekből (Forrás: BTM Vármúzeum)

Óbuda tulipános pecsétje 1723-ból (Forrás: Pest-Buda, Budapest szimbólumai, 1998.; Hungaricana)

Az új fővárosi címert több támadás is érte már a megalkotásának időszakában is akár heraldikailag, akár más szempontok alapján. Többször változtattak rajta, 1930-ban, az 1940-es évek második felében (1946, 1949) és az 1960-as években, valamint a rendszerváltás idején is (1990), a zászlón pedig 2011-ben.

Budapest címere a Gellért Szálló homlokzatán (Fotó: Dubniczky Zsolt/pestbuda.hu)

Nyitókép: Budapest címere a Városháza timpanonjában (Fotó: Dubniczky Zsolt/pestbuda.hu)