Dubniczky Zsolt

2022. április 27. 09:00
A Nemzeti Múzeum szomszédságában, egy főúri palotának is beillő épületben 145 évvel ezelőtt, 1877 áprilisában már az utolsó simításokat végezték. Persze több ház is volt Budapesten, amely ezekben a napokban készült el, s az épület helyiségei már a lakók beköltözésére vártak, az Ádám-palota díszítésén azonban nem más dolgozott, mint a számos freskójáról ismert és híres Lotz Károly. A részleteit tekintve is gyönyörű, Múzeumkertre néző épület azóta is büszkén hirdeti az egykori alkotók tehetségét.
2022. április 17. 09:00
Húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe és egyben a megújulás és újjászületés időszaka is. A XIX. század második felében jórészt minden katolikus templom egy ilyen megújuláson és átalakuláson ment keresztül. Külső homlokzatok és belső terek, tornyok és tetőzetek újultak meg, és nyertek a korábbi arculatukhoz képest szebb és látványosabb szakrális külsőt, ami az önálló esztétikai értékeken túl az egyházi építészet terén is Pest-Buda, később Budapest fővárosi rangját emelte. Ezekből mutatunk meg néhányat.
2022. április 11. 09:00
A pesti főúri épületekben rendezett bálok és estélyek a fővárosi társasági élet megszokott eseményei közé tartoztak a XIX. század második felében. Színházi előadásra ritkábban került sor, s még ennél is ritkább megoldásnak számított, hogy az épületen belül szabályos színházat is kialakítsanak. A budai Karátsonyi-palota e ritka kivételek közé tartozott, ahol 150 évvel ezelőtt két vígjátékot is előadtak, amelyet Ferenc József és Erzsébet királyné is megtekintett.
2022. március 13. 11:00
A Nemzeti Múzeum 1848. március idusán az egyik fontos helyszín volt a márciusi ifjak, köztük Petőfi Sándor életében. Fél évtizeddel korábban Petőfi élete szintén több ponton kapcsolódott ehhez a környékhez, hiszen 1843-as és 1844-es pesti tartózkodásának fő helyszínei a múzeum körüli területen lelhetők fel. Több olyan, napjainkban már nem létező épület is volt a környéken, ahol a költő egy rövid időre megfordult, vagy éppen szállást bérelt.
2022. március 2. 09:00
A ma 205 éve született Arany János 1843-ban látta meg először Pestet, ám csak több mint másfél évtized múlva, 1860-ban lett a város állandó lakója, de az is maradt haláláig. A költő egykori pesti otthonai közül több épület ma is áll: a két, Üllői úti klasszicista ház éppúgy őrzi a költő emlékét, mint az Akadémia pazar palotája, amelyben élete végéig lakott.
2022. február 14. 10:00
Kevés olyan épületet lehet látni Budapesten, ahol egy-egy főnemesi címer a maga teljességében tárul fel előttünk, úgy és abban a formában, ahogy egykor a rangemelési oklevélen szerepelt. Ezért is kuriózum és érdekesség, hogy a józsefvárosi Reviczky utca vonalán két ilyennel is találkozhatunk. Az egyik a Károlyi, a másik a Wenckheim családé. Mind a kettőt megmutatjuk!
2022. január 16. 14:00
Az írói ambíciókat dédelgető Mikszáth Kálmán az 1860-as évek derekától kisebb-nagyobb megszakításokkal közel negyven esztendőt töltött el a fővárosban, ahol egyedül vagy a családjával együtt számtalan helyen lakott. A sok-sok helykeresésbe alighanem belejátszott a változó anyagi helyzete, az alkotásra alkalmas hely megtalálása s betegeskedő szervezete egyaránt. Ma, az író születésének 175. évfordulóján ebből mutatunk be néhány helyszínt.
2021. december 25. 09:30
Kilencvenöt évvel ezelőtt, 1926-ban december 25-e éppúgy szombatra esett, mint az idén, 2021-ben. A Pesti Napló írókat és festőket kérdezett arról a pest-budai utcáról, amelyben laktak. Mindkét szakma képviselői – híven mesterségükhöz – a maguk eszközeivel örökítették meg mindezt. Tollal, ecsettel és ceruzával rajzolták meg életük helyszínét, a város egy-egy utcáját. Ebből mutatunk be néhányat.
2021. december 10. 09:00
Az Akadémia palotájának felavatására 1865. december 11-én került sor, amelynek építkezésén Ybl Miklós és Szkalnitzky Antal életútja először kapcsolódott össze. Emellett még több olyan helye is van a városnak, például a Ferenciek tere vagy a Pollack Mihály tér környéke, ahol a két építész külön-külön, de egymáshoz közel tervezett hasonló épületeket. Ebből mutatunk be néhányat.
2021. december 6. 09:00
A Nemzeti Múzeum mögött elhelyezkedő Pollack Mihály tér képe 2026-ra nagy átalakuláson megy keresztül annak köszönhetően, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új campusát itt, a Magyar Rádió egykori épületeiben alakítják ki. Megmutatjuk, hogyan jött létre, és miként formálódott ez a helyszín a XIX–XX. század folyamán.
2021. november 3. 10:00
November 3-án ünnepeljük a magyar tudomány napját, arra emlékezve, hogy 1825-ben a pozsonyi országgyűlésen ezen a napon ajánlotta fel egyévi jövedelmét gróf Széchenyi István a Tudományos Akadémia létrehozására. 1861-ben nyolc hazai és külföldi építész adott be pályaművet az Akadémia épületére. A tervekből kiderül: eltérően képzelték el a tudomány palotájának városképi megjelenését. Sőt, a stílusról is élénk vita bontakozott ki.
2021. október 28. 11:00
Budapest egyik legpatinásabb étterme, a koronavírus áldozatává váló és felszámolás alatt lévő Kárpátia több mint nyolcvan évvel ezelőtt az egykori ferencesek bazárjában nyitotta meg a kapuját 1934-ben. Az üzleti célokat is szolgáló, hatalmas épületet már eleve úgy tervezték, hogy kávéházat és éttermet is működtetnek benne, de a neves fotós, Klösz György karrierje is jórészt ebből az épületből indult.
2021. október 23. 12:30
Évtizedekig még archív fotókat sem láthattunk az 1956-os eseményekről, hiszen nagy bajba került a diktatúra alatt, akinél ilyet találtak, de mára egyre több felvétel lát napvilágot a forradalom helyszíneiről, a pesti utcákról. Ma már szabadon nézegethetjük a lelkes felvonulókat, a jelképértékű helyszíneken a szabadságot ünneplőket, a Sztálin-szobor szétdarabolását és sajnos a Budapest utcáit ellepő tankokat, a szétlőtt házakat, a Kossuth téren fekvő halottakat, a sortűz áldozatait. Emlékük előtt is tisztelegve jártuk végig a forradalom helyszíneit.
2021. október 6. 09:00
Már az 1870-es években elhatározták, hogy az 1849-ben kivégzett Batthyány Lajosnak emléket fognak állítani, de amíg más államférfiak szobrot kaptak, addig a miniszterelnök mártírhalálára örökmécsessel emlékeztek. Az emlékmű megvalósítására 1926-ban került sor, a ma is álló örökmécses felavatása a kivégzés napján, október 6-án történt Horthy Miklós kormányzó és számos közjogi méltóság részvételével.
2021. július 19. 09:00
1911-ben kapta a mai Mikszáth Kálmán tér az íróról a nevét, arra emlékezve, hogy életének utolsó szakaszát a családjával együtt a tér 1. számú házában töltötte. Mikszáthék több helyen is laktak Józsefvárosban, s a tértől nem messze volt a család első önálló pesti lakása is. A tér idővel még más, az író emlékét idéző műalkotásokkal is bővült.
2021. július 7. 11:00
Hamarosan megkezdődik a Magyar Tudományos Akadémia székházának felújítása. A neoreneszánsz palota 1862 és 1865 között készült el, Friedrich August Stüler berlini építész tervei szerint, a kivitelezést olyan neves építészek irányították, mint Ybl Miklós és Szkalnitzky Antal. Az önálló székházra negyven esztendőt várt a tudósok társasága. Az 1825-ben alapított intézmény a város neves épületeiben bérelt termeket a Lánchíd melletti palota elkészültéig.
2021. július 2. 09:30
Pest gazdasági fejlődését jól mutatták az 1870-es években városszerte megjelenő gyárkémények, kürtők. Ugyanakkor a város rangjának megfelelően egyre nagyobb hangsúlyt helyeztek a templomtornyok és toronysisakok díszes megjelenésére is. Az évtized elején a terézvárosi plébániatemplom tornyát építették át, majd a város különböző pontjain számos más templom is új, elegáns tornyot és toronysisakot kapott, amelyek a mai napig a városkép meghatározó elemei.
2021. június 26. 09:00
A mai Múzeum Kávéház és Étterem 145 évvel ezelőtt még Schodl kávéháza néven nyitotta meg a kapuit, első üzemeltetője Schodl Ádám, a Hungária szálló korábbi főpincére volt. Patinás enteriőrje a legrégebbi a budapesti kávéházak közül. A Múzeum körút és a Bródy Sándor utca sarkán működő kávéház a kedvező elhelyezkedésének köszönhetően hamar népszerűvé vált, sokan látogatták, különböző asztaltársaságok is kialakultak benne, s több híres író is megfordult a falai között.
2021. június 17. 09:30
Bár 1947-ben a kommunista rendszer megtiltotta a nemesi előnevek, jelvények, így a magáncímerek használatát is, szerencsére az egykori főúri palotákról nem tüntették el azokat. Az ősi, sokszor évszázadokra visszanyúló szimbólumok utaltak a tulajdonos családjára, a magyar történelemben játszott szerepükre és egyben esztétikai célokat is szolgáltak az épületeken. A XIX. század második felében a magyar arisztokrácia szívesen építkezett a Nemzeti Múzeum környékén, így itt több olyan épülettel is találkozhatunk, amelyeken hangsúlyosan szerepel a családi címer és azok motívumai. A Pollack Mihály téren a Festetics és Károlyi család palotáin láthatunk ilyeneket.