Az épületeket díszítő ornamentikák és szobrok sokszor nemcsak öncélú alkotások, hanem beszédes motívumok is, melyek az építtetőkről és tulajdonosokról árulnak el valamit. Néha egyszerű, könnyen megérthető szimbólumokról van szó, máskor viszont inkább csak utalások vagy áthallások segítenek a megfejtésben. Utóbbiak közé tartoznak azok a Hermész-ábrázolások, melyekből Pesten többet is lehet látni egykor középületnek épült házakon.
Hermész – akit a rómaiak Merkúrként tiszteltek – Zeusz és Maia nimfa gyermeke volt, az ókori görög mitológiában az istenek hírnökeként tartották számon. Emellett ő volt többek között a pásztorok, utazók és kereskedők istene, a tolvajok védelmezője is, találmányai közé tartoztak többek között a számok és mértékegységek. Jellegzetes attribútumokkal, azaz olyan tárgyakkal ábrázolják, melyek csak őrá jellemzőek, ő használta őket, így a képzőművészeti ábrázolásokon Hermész viszonylag könnyen beazonosítható. E tárgyak közé tartozik a kerükeión pálca vagy más néven a hírnökbot, melyen két kígyó tekereg nyolcas alakban, fölöttük pedig a pálca tetején egy angyalszárny látható. De volt neki szárnyas saruja és szárnyakkal ékesített pásztorkalapja is, utóbbi sokszor láthatatlanná tette viselőjét. A kereskedelem a legtöbb esetben vagyont is szül, így talán nem meglepő, ha mindezek mellett még pénzeserszénnyel is ábrázolták.
Emellett a Hermész- vagy Merkúr-ábrázolások európai vándormotívumnak is tekinthetők, hiszen az európai városok kedvelt díszítőelemei közé tartoztak.
Abból, hogy Hermész kiket védelmezett, talán már sejthető is, hogy a Pesten található középületek elsősorban a kereskedéssel és pénzszerzéssel álltak összefüggésben. Az egyik ilyen pesti épület, amelyen Hermész alakja látható, a Szabadság téren álló, a kereskedés fellegvárának számító, egykori Tőzsdepalota, mely a jeles építész, Alpár Ignác tervei szerint épült 1902 és 1907 között. Az épület Szabadság térre néző, húsz méter magas és tizenkét méter széles főbejárata fölött Hermész egész alakos, ülő szobra látható. Héphaisztosz társaságában, aki a kovácsmesterség és a tűz istene volt, minden mesterember, így az ipar védelmezőjének is számított.
Az előbbiek alapján nem meglepő, ha Hermész alakját az 1884–1885-ben, Czigler Győző tervei szerint épült Kereskedelmi Akadémiánál is megjelenítették. Az Alkotmány utca 9–11. szám alatt álló épület ma a Budapesti Gazdasági Egyetemnek ad otthont, sajnos azonban a görög isten alakja ma már nem látható ott. Igaz egykoron sem az épületen helyezkedett el, hanem az épület előtt, egy oszlop tetején állt. A majdnem életnagyságú szobor Szécsi Antal szobrász alkotása volt, amelyet a Schlick-gyár öntött cinkbe, és vonta be bronzzal. Egyik kezében jellegzetes pálcáját fogta, a másikban pénzeszacskót tartott.
A másik két középület egykor a megjelenésében és jellegében is erősen hasonlított egymáshoz. A sarkaikon elhelyezett kupola már önmagában is felhívta a hangsúlyos épületre a figyelmet, s mindkettő úgyszintén a pénzgazdálkodáshoz kötődött. Az egykori Váci (ma Bajcsy-Zsilinszky) útról nyíló Andrássy út sarkán, a legexponáltabb helyen, az Andrássy út 2. szám alatt a Fonciére Biztosító Társaság építette fel palotáját Feszty Adolf tervei szerint 1881 és 1882 között. Kupolája a II. világháborúban elpusztult, s máig nem építették vissza, a timpanonja tetején álló egész alakos Hermész-szobor viszont, mely ugyancsak elpusztult, 1990 óta újra látható az épületen. De feltűnik Hermész feje az épület Andrássy úti kapujának zárókövén is, s talán az ablak szemöldökpárkányán is ő ül egy kényelmes pózban.
A másik ilyen hangsúlyos helyen álló, karakteres épületet a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület építtette az 1890-es évek legelején, 1891 és 1892 között Czigler Győző tervei szerint a mai Rákóczi (korábbi Kerepesi) út és Erzsébet körút sarkán, a mai Blaha Lujza téren. Erre utal a sokak által ismert épületen az a monogram is, mely az épület oldalrizalitjánál több helyen is a koronázópárkány fölött elhelyezkedő pavilonszerű építmény oldalán, a medalionban olvasható: PHETP, azaz Pesti Hazai Első Takarékpénztár.
A Takarékpénztár elegáns bérházának impozáns megjelenésű kupoláján a régi felvételek szerint egykor Hermész szobra ékeskedett, ahhoz hasonlatosan, mint ahogy az előbb említett Fonciére Biztosító Társaság épületének tetején is látható volt, s ott látható ma is. A szobor ugyanannak a Szécsi Antal szobrásznak a munkáját dicsérte, aki az Alkotmány utcai Kereskedelmi Akadémia épülete elé is a Hermész-szobrot tervezte, és a takarékpénztári épületnél is a Schlick-gyár öntötte formába. A bérháznál a figura modellje Réthy Menotti ismert atléta volt, egyik kezében aranyszínű méhkast, a másikban olajágkoszorút és fáklyát tartott. A Takarékpénztár bérháza a második világháború idején jelentős károkat szenvedett, ami az elegáns szobor pusztulását okozta, visszaállítására pedig máig nem került sor. Helyére a kupolán egy egyszerű csúcsdísz került.
Az ókori isten azonban nem tűnt el teljesen az épületről. A kupola tetején ugyan már nem ágaskodik a magasba, viszont ha figyelmesen megnézzük, az első emeleten sorakozó ablakok zárókő jellegű díszítésének némelyikében megtalálható. Ugyan nem egész alakban, hanem fejdombormű formában, jellegzetes szárnyas kalapjával, alighanem még egy galambbal is kiegészülve.
A Teréz körút és Podmaniczky utca sarkán álló, a Nyugati pályaudvarhoz tartozó, közismert pesti postaépület a Magyar Királyi Államvasutak megbízásából 1909 és 1910 között épült postai célokat szolgáló középületnek. Eredetileg Budapest nyug. pályaudvar magy. kir. pósta és távirodának nevezték.
Hermész nemcsak a kereskedők istene volt, de az istenek hírnöke is, ezért könnyen válhatott egy olyan épület díszítőelemévé, mely ugyancsak a híradással, az egymástól távol lévő emberek közötti kapcsolatteremtéssel és -tartással, személyes és közérdekű hírek, ismeretek és levelezések kézbesítésével foglalkozott és foglalkozik ma is. A saroképület sarkának a teteje egy kupolával itt is külön hangsúlyt kapott, emellett az épület sarkának félköríves záródása ugyancsak hangsúlyossá teszi az épület sarokrészét.
Részben itt a sarokrészen, részben az épület Teréz körúti és Podmaniczky utcai oldalán is látható az ókori hírvivő isten fejdomborműve ugyanolyan szárnyas kalappal, mint a Blaha Lujza téri, egykori takarékpénztári bérházépületnél.
De nemcsak ő látható itt a homlokzaton, hanem jellegzetes attribútuma is: angyalszárnyas hírnökbotja a rajta tekergő kígyókkal. Mindez kiegészülve még az épület építtetőjére és funkciójára utaló postakürttel és az elektromosságot jelentő villámokkal. Ez utóbbi kettő, a kürt és a villám alighanem arra is vonatkozik, hogy ez a posta indította az ország egy részébe a mozgóposta-vonatokat.
Nyitókép: Hermész szobra a Fonciére Biztosító Társaság egykori épületének tetején (Fotó: Dubniczky Zsolt/pestbuda.hu)
Hozzászólások
Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!
Bejelentkezés Regisztráció