Átadták az Anna-réti kápolnát a Normafánál
Elkészült az Anna-réti kápolna a Normafánál, amelyet december 8-án adtak át. A kápolnában húsz ember fér el, de a keleti oldalának kinyitásával akár ezer embernek is tarthatnak körülötte szentmisét. A terület ezután a Szent Anna-rét nevet viseli.
Festetics György
Andrássy Gyula és Festetics György grófok fényes estélyei 1868-ban
2023. augusztus 10. 17:00
Az 1867-ben megkötött kiegyezés fordulópontot jelentett Magyarország életében, amelyet mind az osztrákok, mind a magyarok szemében elfogadhatóvá kellett tenni. De csökkenteni kellett azt a bizalmatlanságot és ellenérzést is, amellyel az osztrák elit viseltetett hazánk iránt. A 155 évvel ezelőtt, 1868-ban az Andrássy Gyula és Festetics György grófok által megrendezett estélyek többek között ezt a célt is szolgálták.
Bécsben elegáns palotája volt, de Pesten is akart rezidenciát a mágnásnegyedben építkező gróf Károlyi Lajos
2021. február 27. 11:00
A Nemzeti Múzeum mögött, a mai Pollack Mihály téren és környékén a XIX. század második felében nagyszabású palotaépítések kezdődtek. Gróf Károlyi Lajos az elsők között vásárolt itt magának telket – a tér másik sarkán tulajdont szerzett Festetics Györggyel szinte egy időben –, ám az építkezés és a palota rezidenciális funkciójának elnyerése többször is hátrányt szenvedett. S míg Festetics már javában élvezte a befektetett tőke gyümölcsét, addig a Károlyi-palota sokáig kihasználatlanul állt, és kereste saját szerepkörét.
A Festetics-palota építésével indult a pesti mágnásnegyed története
2021. február 15. 9:00
A hajdan mágnásnegyednek hívott józsefvárosi Palotanegyed története 1862. február 14-én indult, amikor Festetics György telket vásárolt közvetlenül a Nemzeti Múzeum mögött, amelyre Ybl Miklós tervei szerint építtetett pompás palotát. A negyed első főúri rezidenciája ma is kiváló állapotban van, és másfél évszázad óta hirdeti a Festeticsek egykori gazdagságát és Budapest aranykorának kezdetét.
Százötven éve vette meg a Lánchidat a magyar állam
2020. július 1. 12:00
A Lánchíd 150 évvel ezelőtt, 1870. július 1-jén került állami tulajdonba. Hihetetlenül nagy összeget fizettek érte az építtető magántársaságnak, sokkal többet, mint amibe a Margit híd került. Miért volt szüksége a magyar államnak arra, hogy megkösse ezt a szerződést?
További cikkeink
Átadták az Anna-réti kápolnát a Normafánál
Elkészült az Anna-réti kápolna a Normafánál, amelyet december 8-án adtak át. A kápolnában húsz ember fér el, de a keleti oldalának kinyitásával akár ezer embernek is tarthatnak körülötte szentmisét. A terület ezután a Szent Anna-rét nevet viseli.
Egy iszlám jelkép a fővárosban – Mindössze három évig állt az első budapesti minaret
A minaret szó hallatán az embernek Eger vagy Pécs jut eszébe, hiszen ezekben a városokban maradtak meg a legismertebb török kori imatornyok. Pedig a budapesti minaretet is tömegek látják mindennap, csak nem úgy gondolnak rá, mint vallási építményre – merthogy nem is az: az Állatkert Elefántházához tartozik. A mai valójában csak egy rekonstrukció, az eredetijének ugyanis csak három év jutott.
A hídvámok vége
Hídpénzt 105 éve, 1918. december elsejétől nem szednek a budapesti hidakon. Ennek a sarcnak a megszüntetését ekkor már évtizedek óta kérték a budapestiek. De mi is volt az a hídpénz? Miért kellett fizetni?